facebook logo

Katica csoport

A csoport pedagógusai:
  • Orosz Tiborné óvodapedagógus
  • Kelemenné Bakk Tímea csoportvezető
Óvodai dajka:
  • Büczkő Sándorné
Csoportprofil,Nevelési Terv,

 

 

                                                           Csoportprofil 2019-2020 nevelési év



Létszámuk 26 fő, közülük 15fő hátrányos helyzetű, 2fő halmozottan hátrányos helyzetű, 1fő SNI-s gyerek. Nemek szerinti megoszlás 14fiú ás 12lány. A csoportban 21fő tanköteles korú gyermek 2fő középsős és 3fő kiscsoportos gyermek jár. Egyetlen egy fő bejárós van a csoportba. A csoport tagjai nagyrészt beiratkozásuk óta a csoportba járt ezért szoros kötelék alakult ki köztük. 4fő korcsoportját ismétli, 2fő kiscsoportos kistestvér - ők azért kerültek hozzánk, hogy a beszoktatást megkönnyítse testvérük jelenléte. 4fő gyereket csak az édesanya nevel, egy fő gyerek nevelőszülőknél nevelkedik. Gyermekvédelmi nyilvántartás szerint védelembe van 1 fő, alapellátásban szintén 1 fő gyermek. 

Legfontosabb jelenleg számunkra hogy a tanköteles korú gyerekek a legmegfelelőbb és legsokoldalúbb fejlesztést megkapják, hogy majd zökkenő mentesen történjen meg az iskola átmenet. A Szabolcs Szatmár Bereg megyei Szakszolgálat Fehérgyarmati Tagintézménye biztosít számunkra egy gyógypedagógust, aki heti rendszerességgel fejlesztő foglalkozást tart a nagycsoportosok közül kiszűrt 15fő gyermeknek. Az 1fő SNI-s gyermekünkhöz utazó gyógypedagógus jár heti egy alkalommal. Óvodánkban nagy hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra a tehetségcsirák felismerésére. Ennek érdekében már számos szakirodalmat tanulmányoztunk, továbbképzésben vettünk részt, pályázatot nyertünk NTP-OTKP-2018, és beindítottuk óvodánkban a tehetségműhelyeket. Ezek a tehetségműhelyek: zenés tánc, matematikai logikai és játékos angol. A műhelymunkákban a mérés, megfigyelés, szülői kérdőív alkalmazásával azonosított nagycsoportos gyermekek vesznek részt – mely során a gyermek önmagához mérten kibontakoztathatja tehetségét.

Gyermekközpontú és személyiségközpontú csoportunkban a gyermek szabadon fejlődhet, hisz célunk a sokoldalúan, harmonikusan és kiegyensúlyozottan fejlett személyiség kialakítása. A csoport egységét erősítve a gyermekeket saját képességeikhez mérten, személyre szabottan, differenciáltan fejlesztjük, és nagy hangsúlyt fektetünk a kreativitás gyermeki természetéből eredő szabad megnyilvánulására. A napközben szerzett vizuális, akusztikus, kinesztetikus, taktilis ingerek fejlesztik az érzékelést és erre épül a figyelem, az emlékezet, a képzelet és a gondolkodás fejlődése. Ehhez, a csoport gazdag játékeszközei nyújtják a megfelelő lehetőségeket, élményforrást.

A tevékenységformák jellemzői:

A játéktevékenységük sokat fejlődött az előző évhez képest, az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten áll. A kisfiúk a legtöbb játékot az építőszőnyegre szervezik. Nagyon szeretik, a kisautókat- szeretnek autópályát építeni. A szerepjátékok közül a babakonyhában a vendéglátás, a fodrászos és az orvosi játék a kedvelt tevékenységek. A meseszőnyegen kerti mulatságokat rendeznek főként a kislányok, amibe szívesen bekapcsolódnak a fiuk is. A csoportban mindennapos a mese jelenléte így a gyerekek szívesen dramatizálják azokat, de a televízióban látott meséket vagy az otthoni élethelyzeteket is gyakran reprodukálják. A szabályjátékokat nagyon kedvelik. Társasjátékokat, logikai játékokat kirakókat részesítik előnyben. Az asztali konstrukciós játékok közül igen népszerű a Duplo és a mini Lego. Az udvaron a mászókázás, csúszdázás mellett a fiúk szinte mindennapi játéka a foci. Az utóbbi időszakban a lányok is szívesen csatlakoznak hozzájuk. Jó időben a homokozás a fiúknál főként az építés, a lányoknál inkább a formakészítés süteménykészítés a legkedveltebb. Az asztali játékok közül a rajzolást, vágást, ragasztást és a kártyázást szeretik legjobban.

A tevékenységi területek közül a mozgás a kedvencük, de minden foglalkozáson szívesen részt vesznek, aktívak. Különös gondot kell fordítanunk a csoport anyanyelvi nevelésére, mert nagyon sok a beszédhibás gyerek a csoportba és sajnos most nincs logopédiai fejlesztés óvodánkba- ugyanis a szakszolgálat szakember hiánnyal küzd. A szülőknek ajánlottuk a kórházban lévő logopédia szakember igénybe vételét, amit TAJ kártyával tehetnek meg. 1fő gyereket magánúton visznek szülei rendszeres logopédiai fejlesztésre.

Egy kisfiú már olvas, két kislány nagyon fejlett intellektusú: az óvodába járás kezdetén megfigyeltük, hogy kíváncsiak, érdeklődőek, a felfedezés vágya él bennük. Feladatmegértésük és feladattudatuk átlagon felüli. Elmélyülten, kitartóan képesek a feladatvégzésre.

Szocialitás a csoporton belül

Nagy csoportra már barátságok alakulnak, mélyülnek el. Gyakoroljuk a társas együttélés szabályait. Szeretnénk, ha szociálisan érzékenyek lennének, s olyan erkölcsi értékek, mint az igazmondás, segítségnyújtás, türelem, egymásra figyelés, megbocsájtás, bocsánatkérés, elfogadás, személyiségükbe épülne. Konkrétan megfogalmazott dicsérettel szeretnénk a csendesebb gyermekek önbizalmát emelni, és tudatosítani értékeit. Konfliktus helyzet során, csak indokolt esetben avatkozunk be – folyamatosan tudatosítjuk az önálló problémamegoldást. Elvárjuk a bocsánatkérést, egymás türelmes meghallgatását, a játék megosztását – és már kezdetektől érzékeltettük, hogy a verekedés kerülendő. Sokszor okoz még problémát a reggeli érkezéskor a köszönés elmaradása, de sajnos itt a szülő a felelős, hiszen ő maga se szolgál mintául.

A higiénia és az önkiszolgálás területén (öltözködés, tisztálkodás, fogmosás, pakolás, étkezés) egyre önállóbbak. Sokat alakult a mosdó használata. Kezükről lerázzák, a vizet szárazra törlik. A WC használata szinte mindenkinél önállóan megy, a fiuk felhajtják az ülőkét és lehúzzák a WC-t. A zsebkendő használata a nagyoknál teljesen önállóan megy, a kicsiknél kell segíteni csak. A nagyok önállóan leöltöznek, felöltöznek, cipő bekötés még nem megy mindenkinek. Étkezésnél csendben beszélgetnek, ha kérnek, valamit kézfeltartással jelzik. A csukott szájjal való étkezésre még figyelmeztetni kell őket. Egymást figyelmeztetik a szokások betartására a kicsiket segítik a különféle tevékenységek ellátásánál.

Munka jellegű tevékenységek a csoportban, csoportért végzett munka.

A gyermekeket főleg a közösségért végzett munka elvégzése gazdagítja és teszi értékessé a közösség számára. Gyermekeink nagyfokú aktivitással, örömmel vesznek részt az efféle tevékenységekben, mint: teremrendezés, takarítás, csoportszoba díszítése. Nagy hangsúlyt fektetünk a környezettudatos viselkedés megalapozására. Szívesen részt vesznek az élő sarok, a szobanövények, az akvárium gondozásában. Örömmel gyomlálják a tan- és virágoskertet. Ezekhez megfelelő méretű eszközöket biztosítunk és megteremtjük a biztonsági feltételeket, a balesetek és sérülések megelőzése érdekében. Télen kihelyezzük a madáretetőket,és folyamatosan töltjük fel eleséggel. Sikeresen vettünk részt a papírgyűjtési akcióban is.

A tízórai alkalmával folyamatos étkezés történik- ennek jól kialakult rendje van. Ebédnél, uzsonnánál naposi munkával terítenek a gyerekek. Ha a nagyobbak úgy látják, hogy a kicsi rászorul, segítenek nekik. Mágneses táblán követjük a naposok váltását, közösen figyeljük, hogy minden gyermeksorra kerüljön.

A napi tevékenységre való felszüléskor mindig a játékosság és az aktualitás kap szerepet. Ezért mindig rugalmas a napirendünk a gyerekek igényei és az aktuális események szerint alakítjuk.

A csoportnaplóban az évszakhoz igazodva tervezzük a tevékenységi terveinket. Mint például az Ősz varázsa témán belül egymásra épülő évszaknak megfelelő tevékenység tervekkel PL: „Erre csörög a dió,” „Kukorica derce”, „Egy petty liba begy”, „Krumpli fejű palacsinta”. Gyakran alkalmazzuk a projekt módszert- különösen a jeles napok alkalmával. Víz világnapja, föld napja- ilyenkor még inkább bevonjuk a szülőket a gyűjtő munkába.

Nagyon fontosnak tartjuk a család és az óvoda között lévő bizalmat és összhangot. Ezt a közös programokkal (családi karácsony, anyák napja, évzáró - ballagás, fogadóórák) alakítjuk ki. Fontosnak tartjuk az ünnepek, események együttes megélését. Minden évet a szülőkkel együtt megélt kirándulással zárunk, sok szép közös élménnyel gazdagodva ez által is. A visszajelzéseink a szülők felé folyamatosak ez által nyomon követhetik gyermekük aktuális fejletségét. Jótékonysági estünk alkalmával a szülői közösség meglepetés műsorral készült- ez is jelzi kapcsolattartásunk sikerét.

Nagyon fontos számunkra a nevelőtestület által felállított, elfogadott szokás és szabályrendszer, amely létfontosságú egy jól működő óvodában, csoportban. Fontos hogy az óvónők, dadus nénik a szülők próbálják közelíteni azonos módon értelmezni és elvárni a gyerekektől az óvodában kialakított szabályokat. Jó közösség csak egy szokásokra, szabályokra jól megtanított közösségben alakulhat ki. Demokratikus nevelői légkört elsődlegesnek tekintjük. Kiemelt feladatként kezeljük, hogy a különböző életkorú gyermekeket érzelmileg meleg légkörben neveljük- akár 4 évig is az iskolai alkalmasság eléréséig. Mindezt kizárólag a szülőkkel együttműködve tudjuk elérni, ehhez viszont fontos a szülőkkel való őszinte kapcsolat. Hiszünk az őszinteség erejében, hogy mindent megbeszélve, együttgondolkodva tehetünk legtöbbet gyermekeinkért. Miért dolgozunk? Gyermekeink boldogságáért, hisz boldog gyermekek által mi is boldogabbak lehetünk, legyünk akár óvodapedagógusok, akár szülők- nem véletlenül nyertük el az örökös boldog óvoda címet.


 

                                       


                                              Nevelési terv 2019-2020 második félév

 



Az egészséges életmód alakításának feladatai

A házirend szerint megállapított heti rend és a napirend rugalmas betartásával igyekszünk a helyes életritmus kialakítását biztosítani.

Egészséges és biztonságos környezeteztet, biztosítunk a megfelelő csoportszobai bútorzattal, a mosdó megfelelő méretű berendezéseivel és mindenkinek öltözőszekrény biztosításával, ami lehetővé teszi a ruházatuk tárolását és a hőmérsékletnek megfelelő ruházat cseréjét. A csoportszobában só kályha biztosítja az egészségesebb levegőt. Amely sok légúti megbetegedés megelőzését biztosítja a gyerekek számára. A csoportszobában évszaknak megfelelő ízléses dekoráció biztosítja a kellemes légkört. Az elmúlt években a mozgásfejlesztő eszközöket szabványosra cseréltettük. Homokozási lehetőség adott, 2 homokozónk egy nagyobb és egy kisebb is áll a gyerekek rendelkezésére. Gazdag udvari játékokkal rendelkezünk, odafigyelve a gyermekek igényeire. A balesetveszélyt mindig szem előtt tartva választjuk ki a bútorzatot és a játékeszközöket.

Gondozás(egészséges életmódra nevelés, testápolás, öltözködés, mozgás táplálkozás)

Az egészséges életmód alakításában kiemelt szerepe van a gyerekek testi szükségletei kielégítésének. Az egészséges életmód kialakításához szorosan kapcsolódik a testápolás. A gyermekek óvodába lépésétől arra törekszünk, hogy fokozatosan önállóan lássák el önmagukat, és az óvodáskor végére kialakuljon bennük az igény a személyi higiéniára, ápoltságra és szükségleteik kielégítésére.

Testápolás, egészségmegőrzés

A tisztálkodás, az étkezés, a wc- és mosdóhasználat, a környezet védelmére vonatkozó szokások, készségek alakuljanak, váljanak igényükké. Arra törekszünk, hogy minél előbb, önállóan lássák el magukat, ezt következetes gyakorlással próbáljuk elérni. A Wc használat nemek szerint történik ez már a beszoktatás alkalmával megismerik. A gyermekek meg tanulják a WC papírt funkciójának megfelelően használni, és a WC-t használat után lehúzni. Minden WC használat után kézmosásra szoktatjuk a gyerekeket. A kézmosások során hosszú ujjú ruháikat mindig húzzák fel. Csoportosan csak az étkezések előtt és után mennek a gyerekek a mosdóba, egyébként igényeik szerint veszik használatba. Igyekezzenek önállóan használni a szappant, körömkefét és a saját törölközőjüket.

A fogmosás technikáját minél helyesebben sajátítsák el a nagyok, a kicsik ismerkedjenek az eszközökkel, szívesen próbálkozzanak a fogmosással. A gyermekek minden ebéd után megmossák a fogukat a saját jelükkel ellátott fogkefékkel, amelyeket szükség szerint, de minimum 2 havonta cserélünk. Használat után a fogmosó eszközöket kimosva, tisztán rakják vissza a megfelelő, jellel ellátott helyére.

A zsebkendőt segítséggel használják, a nagyok önállóan vegyék észre, hogy szükségük van rá. A csoportszobában állandó helyen van, a zsebkendő ahol mindig elérik a gyerekek. Célunk az, hogy a gyermekek saját szükségleteiknek megfelelően, önállóan használják a mosdót. Megtanítjuk nekik a folyékony szappan használatát, hogy se túl sokat, se túl keveset ne használjanak. Kézmosás után a saját jelükkel ellátott törülközőbe töröljék kezüket, és utána a megfelelő, jellel ellátott helyre akasszák vissza azt. Szükség esetén használjanak körömkefét. Minden gyerek saját jellel ellátott fésűvel rendelkezik, amelyet meg tanulnak használni. A hosszú hajú gyerekeknek az óvónők segítséget nyújtanak.

Táplálkozási szokások alakítása

Étkezéskor a szükséges eszközöket vigyék az asztalhoz, nap közben a saját jellel ellátott poharaikat használják. A nagyobbak próbáljanak kulturáltan étkezni, a kisebbek pedig egyre önállóbban. Az ételt jól rágják meg, a nem kívánt ételt hagyják a tányérjukon. Társaikat ne zavarják étkezés közben. A folyadékbevitelt az egész nap folyamán biztosítjuk a gyermekeknek, a csoportszobában bárki, bármikor ihat.

A gyermekek egészséges fejlődésének fontos feltétele az életkori sajátosságoknak megfelelő egészséges táplálkozás, a gyermekek egyéni ízlésének ismerete, formálása. A naponta visszatérő zöldség, gyümölcs fogyasztása, a közös csemegézés, formálják a gyerekek szemléletét, és a szülők figyelme is ráirányul a nyers zöldség- és gyümölcs-fogyasztásra, a rágás fontosságára.

Az étkezési időt úgy alakítottuk, hogy az étkezésekre mindig azonos időpontban, minél kevesebb várakozási idővel kerüljön sor.

Az étkezés óvodai feltételeit önkiszolgálással és naposi feladatok ellátásával valósítjuk meg.

Szokáskialakítás:

Az étkezések együtt, közösen, nyugodt körülmények között történnek.

Fontos az esztétikus terítés, szalvéta, kanál, villa, nagycsoportban (januártól) kés használata.

A különböző fogásokhoz lapos, mély és süteményes tányérokat használunk.

A folyadékpótlásról egész nap gondoskodunk, a víz kitöltéséhez segítséget nyújtunk.

Elfogadjuk, ha a gyermek étvágytalan, válogatós. Konyhánk segítségével biztósítjuk ha például liszt érzékeny vagy bármilyen étkezési nehézséggel küzdő gyermek megfelelő étrendjének biztosítását. Eldönthetik, hogy az eléjük tett ételt elfogyasztják, vagy sem, de mindenképpen ösztönözzük őket az étel megkóstolására. A nagycsoportosok maguknak szedik ki az ételt az asztal közepére állított tálból. Figyelünk a helyes testtartásra étkezés közben is.

Étkezés előtt mosdóhasználatra szoktatjuk a gyermekeket, hogy mindig tiszta kézzel, szükségleteiket elvégezve üljenek az asztalhoz.

Étkezés közben figyelünk a kulturált szokások kialakítására (csendes, halk beszéd, eszközök megfelelő használata, csukott szájjal rágás, szalvéta helyes használata).

Öltözködés, szokásalakítás

Az időjárásnak, hőmérsékletnek megfelelő öltözködés elsajátításával a gyermekek megtanulják megőrizni egészségüket.

Öltözéskor – vetkőzéskor törekedjenek a lehetőség szerinti minél nagyobb önállóságra. Ruhadarabjaikat igyekezzenek a megfelelő helyre rakni, a nagyobbak tartsák be a helyes sorrendet. A kicsiknek a dajka néni segít a nagyoknak a cipőkötésben kell még valakiknek segíteni.

Figyelünk a réteges öltözködésre (az időjárásnak megfelelő legyen, melyhez a szülőktől kérjük gyermekük részére a megfelelő és elegendő ruházat biztosítását). Kicsiknél váltó ruha elengedhetetlen feltétel.

Az öltözködés gyakorlására megfelelő, elegendő időt biztosítunk, annak érdekében, hogy minden gyermek önállósági fokának megfelelően próbálkozhasson az önálló öltözködéssel.

Mozgás, testedzés igényének, szokásainak alakítása

Az óvodáskorú gyermekek számára a mozgás belső igény, amit felszabadultan, jókedvűen, örömmel végeznek. Mozgásigényük más és más, de a mindennapi mozgás nélkülözhetetlen számukra. A csoportszobák viszonylag szűk mozgásteret adnak, de itt is elhelyeztünk kis helyet foglaló mozgásfejlesztő eszközöket, illetve a bútorok könnyű mozgatásával rövid idő alatt nagyobb teret nyerhetünk. Igyekszünk minél több időt tölteni az udvaron, ahol a különböző játékeszközök tartalmas, sokszínű mozgásformák gyakorlására adnak lehetőséget.

A mozgásos tevékenységek során fontos feladatunk a baleset megelőzési szabályok pontos ismerete.

A gyerekek egészségének megőrzése, edzésük érdekében rendszeres szabad levegőzést biztosítunk, különböző tevékenységeket szervezünk a természetben (séták, kirándulások, futkározás, biciklizés, különböző labdajátékok, mászókázás).

Prevenciós és korrekciós testi nevelés érdekében fokozottan figyelünk a helyes testtartásra, lábboltozat-erősítő játékokat szervezünk a csoportszobában.

Óvodánk különböző mozgásos programokat is biztosít a gyermekek számára (pl.: néptánc)

Alvás, pihenés szokásainak alakítása

A megfelelő minőségű és mennyiségű alvás, pihenés szintén az egészséges életmód kialakításának szerves része és nélkülözhetetlen a gyermekek fejlődéséhez.

Arra szoktatjuk a gyerekeket, hogy alvás előtt végezzék el azokat a szükségleteiket, amelyek zavarnák a többiek nyugodt pihenését (WC használat, orrfújás, hajából vegye ki a gumit, csatot, stb.).

Alvás előtt minden gyermek leveszi magáról a zavaró, szorító ruhadarabokat, és pólóban, bugyiban fekszik az ágyába.

A gyermekek a levetett ruhadarabokat összehajtva az ágy végébe teszik, és egymás mellé helyezik cipőiket.

Megengedjük, hogy a gyermekek egy alvókával kicsik cumival együtt alhassanak.

Alvás előtt csendes beszéddel, énekkel, rövid mesével hangoljuk a gyermekeket pihenésre, nagyobbakat figyelve akár folytatásos mesével.

A nehezen alvó, vagy nyugtalan gyerekeket simogatással, cirógatással segítjük elaludni.

A kevesebb alvásigényű gyermekeket nem kényszerítjük alvásra, ők csendben pihennek ágyukban.

A nagycsoportosok számára biztosítjuk, hogy ha már nem igénylik az alvást, a pihenőidő alatt csendes játékkal foglalhassák el magukat.

Az ébresztés kedves simogatással, halk beszéddel történik.

Ébredés után a gyermekek önállóan öltöznek, és használják a mosdót.

Gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása

Az óvodában megbetegedett gyermekek szüleit azonnal értesítjük, és megérkezésükig a gyereket a csoportban ápoljuk, ha szükséges.

Betegség után csak egészséges gyermek jöhet újra az óvodába, orvosi igazolás ellenében. Ennek hiányában a gyermek nem vehető vissza az óvodába.

A gyermekek egészségi állapotát az óvoda orvosa ellenőrzi a fenntartóval kötött megállapodás szerint.

A fertőző betegségek terjedésének megállításáért az alábbiakat tesszük:

- gyakori, rendszeres szellőztetés,

- saját jellel ellátott tisztálkodási eszközök biztosítása,

- só kályha állandó használata a csoportszobában,

- az óvoda tisztaságát a rendszeres napi, heti, havi takarításokkal biztosítjuk.

A gyermekek egészségügyi állapotát és fejlődését folyamatosan nyomon követjük. A gyermekek egészségi állapotát az egyéni fejlődési naplóban követjük nyomon.

A lehető legtöbb időt töltjük a szabadban. Ha erre nincs mód, akkor szellőztetéssel biztosítjuk a jó levegőt.

Az egészségre nevelés, gondozás folyamatában elsődleges a prevenció, és az egyéni adottságokat figyelembevevő testi fejlesztés. Az óvónő és a családok együttműködése a gyermek testi szükségleteinek kielégítésére és az ellenálló képesség fejlesztésére is irányul. Az egészséges gyermek a biztonságos, derűs környezetben jól működő életfunkciókkal rendelkezik: vidám, érdeklődő, aktív.

Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés feladatai

Az óvodában a gyermek egyéni igényeit megértéssel, empátiával fogadjuk és törekszünk a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítására. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van (lehet) az elsődleges szocializáció során. Törekszünk az otthonos, derűs légkör kialakítására, mely a gyermekeknek biztonságot ad. A derűs alaphangulat tevékenységre serkent, megalapozza az érzelmi kötődéseket, ösztönzi a társas kapcsolatok alakulását. Fontos a gyermekek életszíntereit barátságossá, színessé tegyük lelki és esztétikai harmóniájuk érdekében.

Az érzelmi nevelés és a közösségi élet szoros összhangban állnak egymással.

Az óvoda összes dolgozójának szerető, óvó, védő magatartása teremti meg a gyermekek számára az érzelmi biztonságot, mely a kiegyensúlyozott fejlődés feltétele. Az óvodai csoportunk érzelmi biztonsággal és a gyermekek szükségleteinek kielégítésével biztosítja a gazdag tapasztalatszerzést, mely a szociális tanulást teszi lehetővé. Kiemelt fontosságú az óvodapedagógus példaértékű, modell szerepe, mely meghatározó értékű a gyermeki személyiségformálásban. A dadus néni munkáját összehangoljuk a pedagógusokkal, hiszen őket a pedagógiai munka közvetlen segítőinek tekintjük. Rendszeres tájékoztatást kapnak feladatainkról, programjainkról, nevelési módszereinkről, elképzeléseinkről. A csoportban minden együtt töltött idő, a társakkal való közös játék, az egymásra való odafigyelés, a szeretet kimutatása, kifejezése építi a közösség alakulását.

Az esetlegesen előforduló konfliktusokat az óvó nénik segítik elrendezni, hogy minden gyermekben oldódjon a feszültség, és békességben folytatódjon játékuk. Ezen szituációk megoldásával mintát kapnak a gyermekek a problémák megoldására, s ez hosszútávon elősegíti a társadalomba való beilleszkedést és a családi életben való együtt működést.

A csoporton belüli születés – és névnapi készülődés és köszöntés még személyesebbé teszi a gyermekek közötti kapcsolatot.

A közösségi nevelés egyik fontos eszköze a távlatok, hagyományok és a közös ünneplés. Óvodánk szokásai, hagyományai, ünnepei érzelmi átélésre, gazdagon motivált tevékenységekre adnak lehetőséget. A gyermekekkel közösen díszítjük fel óvodánkat, a csoportszobákat, felnőttek és gyermekek az alkalomnak megfelelő ruhába öltöznek. Az előkészítő – és szervezőmunkába a szülőket is bevonjuk, nyilvános ünnepeinkre meghívjuk őket, tiszteletben tartva a család szokásait. Az ilyenkor együtt eltöltött idő közelebb hozza egymáshoz az óvodát és a családot, alkalmat ad a megismerésre, beszélgetésre, a közös gondok, problémák együttes megoldáskeresésre.

A csoport alapvető szokásainak betartására törekszünk elmélyítésére nagy hangsúlyt fektetünk. A közösség a gyermekekkel szemben támasztott elvárásait következetesen, fokozatosan bővítgetve próbálja elfogadtatni. A kialakult közösségi szokások később a viselkedésükre hatnak, szabályaivá válnak. Elvárjuk, hogy hallgassák meg a felnőttek szavát és reagáljanak is rá.

A köszönés szokását érkezéskor és távozáskor alkalmazzák, szükség szerint felszólításra. Ha valamit kapnak, köszönjék meg. Megismertetjük a gyermekeket az alapvető illemszabályokkal (köszönés, megköszönés, udvariasság, kérés, stb.) A társas kapcsolatok egészséges alakítása szempontjából elengedhetetlen az agresszió kerülése, a másság elfogadása, a tolerancia, az önzetlenség s az értékóvó magatartás (természet, környezet). Segítünk megtanulni, hogyan fejezzék ki szociálisan elfogadott formában a pozitív és negatív érzelmeiket.

A gyermeki magatartás alakítása érdekében igyekszünk pozitív viselkedési mintákat közvetíteni.

A játékszerekkel óvatosan bánjanak, szokják meg, hogy a helyére kerüljön vissza. Ismerjék a játékok helyét, a játék elrakásában aktívan vegyenek részt. Hagyják egymást nyugodtan játszani, a játszócsoportok fogadják be a hozzájuk csatlakozókat. Segítsék egymást, különösen legyenek tekintettel a kicsikre, az újonnan érkezőkre, figyeljenek egymásra. A szélsőséges viselkedést próbálják levetkőzni. Az új gyerekek fogadják el a felnőttek, gyerekek közeledését a mindennapi életben, játékban. A napi tevékenységek során bátran merjenek játékot, bábozást kezdeményezni (éneklés, verselés, stb.). Ismerkedjenek meg egyszerűbb játékokkal (szabályjáték), azok szabályát próbálják betartani. A nyugodt környezet, szeretetteljes bánásmód erősítse a gyermekben a biztonságérzetet.

Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

Anyanyelvi fejlesztés pedagógiai feladatai

Anyanyelvi nevelésünk feltétele az óvodai nyugodt, derűs légkör, inger-gazdag környezet, mely módot ad a szóbeli megnyilatkozásra. Nem csak a helyes kiejtésre, mondatfűzésre ügyelünk, hanem a tempóra, hangszínre, hangerőre, hanglejtésre, metakommunikációra. Az óvónő beszéde szemléletes, a gyermek számára érthető, tagolt, érzelmeket kifejező, gazdag szókincsű. A gyermek minél több beszédet hall, annál több ösztönzést kap az önálló beszédre. Beszélgetések során fejlődnek a társas kapcsolatok. Az óvónő azzal, hogy hogyan szól a gyermekekhez, modellt ad a többieknek, az óvónő viszonya a gyermekekhez meghatározza a gyermekek egymás közti viszonyát. Az óvodában dolgozó felnőttek beszéde egymás között is mintaértékű legyen.

Célunk: A gyerekek már meglévő anyanyelvi képességeinek differenciált egyénre szabott fejlesztése. A kapcsolatteremtés egyik legfontosabb eszköze a beszéd, a kommunikáció. Az óvodai élet mindennapjait, egészét áthatja a nyelvi-, illetve a metakommunikáció. Ezáltal vesszük fel a kapcsolatot egymással, számolunk be élményeinkről, tapasztalatainkról, kérjük meg valamire a másikat.

Nevelésünk során megfelelő és elegendő alkalmat teremtünk a beszélgetésekhez

- a gyereket mindig végighallgatjuk

- beszédhelyzeteket teremtünk, játékszituációkat alakítunk ki, melyben az anyanyelvi képességek fejlesztése kap hangsúlyt.

Az anyanyelvi nevelés során különböző funkciókat fejlesztünk:

- a hangok, hangzók tiszta ejtését

- összefüggő beszédet

- aktív és passzív szókincset

- beszédészlelést és értést.

Ezek elengedhetetlen feltételei a majdani írás és olvasás elsajátításának. Egyéni beszélgetések alkalmával felmérjük a meglévő nyelvi tudást, beszédállapotot, hiányosságokat. A tapasztalatokat írásban rögzítjük.

A szókészlet felmérését tárgyak, személyek, jelenségek megneveztetésével végezzük. A mondatfűzés, mondatalkotás képességét élménybeszámoló és történetmondás során mérjük fel. Az így szerzett tapasztalatok alapján megtervezzük teendőinket, mely alapja a tervszerű, tudatos munkának.

Szükség estén tanácsoljuk a gyerek logopédiai fejlesztését.

Napirendbe építve szervezünk anyanyelvi játékokat. A beszédfejlesztéshez szükséges a motoros fejlesztés, téri relációk ismerete, kézdominancia kialakítása, ritmusérzék fejlesztése, hallásfejlesztés.

Az anyanyelvi nevelés komplex módon érvényesül a nevelési folyamatban. Folyamatos kommunikáció segítségével alapozzuk meg a jó kapcsolatot gyermek és felnőtt között.

Figyelemmel kísérjük gyermekeink családi szocializációját, mert beszédkészségük nagymértékben függ ettől és ezt a fejlesztéseknél nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Differenciáltan foglalkozunk a nyelvileg hátrányos helyzetű és kiemelkedetten fejlett gyermekekkel.

Az anyanyelvi nevelés átfogja egész nevelőmunkánkat, óvodánk életének minden területét. Közvetítő elemként jelen van a nevelési feladatok megvalósításának minden mozzanatában. Eredményes megvalósításával hozzájárulunk gyermekeink tanulási képességeinek megalapozásához.

Értelmi fejlesztés és nevelés

Feladatunknak tartjuk, megteremti a gyermek értelmi fejlesztéséhez szükséges optimális feltételrendszer egyensúlyát. Segítjük tanulási vágyának kialakulását sikerélmények biztosításával.

Gondoskodnunk változatos tevékenységekről, melyek során a gyermekek pozitív érzelmi hatás alá kerülnek, és ez motiválja őket a cselekvésre. A játék, a külső világ tevékeny megismerése, valamint a játékba integrált tanulási folyamat sokoldalú tapasztalatszerzést, rendszerezést tesszük lehetővé, miközben észrevétlenül fejlődnek különböző képességeik.

A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás összefonódik, komplex formában jelenik meg. Olyan játék helyzetek, tanulási alkalmak megteremtésére törekszünk, amelyben a gyermekek látással, tapintással, hallással, érzelmekkel és fordulatokkal, verbális és non verbális módon első kézből szerezhetnek tapasztalatokat, s így válik a tanulás élménnyé, teljes személyiséget aktivizáló folyamattá. A követelményeket az egyéni teljesítőképességekhez mérjük, ezért fontos, hogy óvodapedagógusok egyrészt jól ismerjék a gyermekek egyéni adottságait, másrészt önmaguk is rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel, módszerekkel, amik az egyéni képességek differenciált, tevékenységekbe ágyazott fejlesztéséhez szükségesek.

Az ehhez igazodó tanulási keretformákat játékba ágyazott kezdeményezések, beszélgetések, tapasztalatszerző séták, stb. formájában, a napi élet bármely mozzanatában oldjuk meg.

Fontos a motivációs helyzetek átgondolása, és a gyermek értékelése. A pozitív megerősítés hatására meg tanul bízni önmagában.

Felismerjük a tehetségígéreteket és műhelymunkák beindításával minden gyerek kiemelkedő képességét igyekszünk tovább fejleszteni.

A játék személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése

Fontos számunkra olyan inger gazdag óvodai környezet megteremtése, ahol a cselekvések gyakori átélésével a gyermekek egyéni vágyai, ötletei, képességeik, részképességeik bontakozhatnak ki. Készségeik komplex módon fejlődhetnek.

Ehhez megfelelő feltételeket biztosítunk. A megfelelő légkör, hely, eszköz és idő biztosítása ugyan olyan fontos feladatunk, mint a tapasztalatszerzés, élménynyújtás, mely kellő alapot ad a gyermekeknek, hogy szabad döntés után kezdjen a játéktevékenységbe. Ahhoz, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott, derűs légkört teremtsünk, mindig szem előtt tartjuk a gyermeki önállóságot fejlesztő, a játékban való elmélyülést segítő óvónői magatartást. Soha nem feledjük, hogy a nyugodt, vidám légkör szerepe milyen nagy a konfliktushelyzetek megelőzésében, csökkentésében illetve megszüntetésében. Mindenkor szem előtt tartjuk az életkori sajátosságokból és egyéni különbségekből adódó igényeket is: figyelmet szentelünk

→a 3-4 éveseknél az egymás mellett vagy egyedül játszásra, búvó-, sarkok, kuckók kialakítására épp úgy, mint

→az 5-6-7 éveseknél a nyugalmas, elmélyült játékra alkalmas hely biztosítására.

A játékeszközök kiválasztásánál többféle szempont dominál. Fontos ismerjük az életkori sajátosságokra jellemző játékfajtákat, témákat, a nemek szerinti preferenciákat, a pedagógiai- pszichológiai fejlesztő hatásokat, és megragadjunk minden lehetőséget, hogy a gyermekek ízlését, esztétikai érzékét ezek segítségével is fejlesszük.

Az egészséges életmód kialakítása szempontjából jelentőséggel bír a szabadban zajló játék. A mozgásos és szerepjátékok gyakorlásához kellemes légkört biztosít a szabad levegő, és ez ösztönzőleg hat a gyermekre. A nap, a víz, a levegőedző hatását használjuk ki akkor, amikor a lehetőségekhez képest a legtöbb időt töltik a gyermekek a szabadban szabadidős tevékenységek során. Az udvari játékeszközök biztosításánál figyelembe vesszük az évszakok jellemzőit, a mozgásos és nyugalmasabb játéktevékenységek arányát és a szabadban töltött idő mennyiségét is.

A játék megfigyelése, elemzése során fontos információkat kaphatunk, amelyek nevelőmunkánkat segíti. Fontos, hogy ismerjük az otthoni körülményeket (halmozottan hátrányos helyzetű), és a család együttműködése is biztosított, akkor a játékot már terápiaként is alkalmazhatjuk akár a félénk, visszahúzódó, akár az erőszakosan fellépő, agresszív gyermekek magatartási zavarainak, okainak feltárására, feloldására.

Elsődleges feladatunk a feltételek, lehetőségek megteremtése. Hagyjuk, hogy a kisgyermek eredetisége szabadon fejlődjék; ugyanakkor, ha szükséges segítő, játszótárs vagy utánozható mintaként szerepelünk.

Alkalmanként az óvónő is kezdeményez szimbolikus játékot, a gyermekeknek felnőtt iránti természetes érdeklődésére építve, a játéktémák szélesítése, gazdagítása céljából.

Munka jellegű tevékenységek szervezése, irányítása

A munkajellegű tevékenység nagyon kedvelt tevékenység a csoportban a gyermekek számára játékos jellegű, önkéntes, mégis a szükség motiválja. A gyermekek a munkát – épp úgy, mint a játékot – könnyedén, örömmel végzik, természetesnek tartják, élvezik az elért eredményeket.

A munka hozzájárul a gyermekek értelmi képességeinek fejlődéséhez is. Megalapozódik a munka iránti tisztelet, az eredmények megbecsülése, fontosságának, hasznosságának értelme.

A gyermekek meg tanulnak önállóan dönteni, a feladatokat egymás között elosztva együttműködni.

A tevékenységek a gyermekektől figyelmet, felelősségvállalást igényelnek. Kialakul az önálló, cselekvő gondolkodás, a munka céljának tudata, kötelesség és felelősségérzet, feladattudat.

Az együttmunkálkodás, az egymásért végzett munka élménye a közösség iránti igényt alapozza, alakul a segítségnyújtás, az egymásról való gondoskodás igénye.

A csoportban kialakiott munka formái:

a; önkiszolgálás

b; közösségért végzett tevékenység

c; növény és állatgondozás

d; alkalomszerű munkák

a, Az önkiszolgálás a gyermekek saját személyével kapcsolatos munkajellegű tevékenység, amely magába foglalja a gyermek mindennapi szükségleteinek önálló kielégítését, személyes komfortérzésének javítását. Célunk hogy önmagát ellátása, környezetét rendben tartása (pl. testápolás, öltözködés, étkezés stb.).

b, A közösségért végzett tevékenység a közösségi kapcsolatok, kötelességteljesítés alakításának eszköze. A gyerekek nagyon szeretik a naposságot, amely közösségi megbízatás, feladattudatot feltételez, figyelemösszpontosítást igényel. A környezet rendjének megőrzése, visszaállítása is a közösség érdekében végzett munkának tekinthető. Gyakorlása során alakulnak az emberi kapcsolatok, közösségi értékrendek, fejlődnek a munkavégzéshez szükséges készségek, képességek (kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság stb.). A kicsik még nem vesznek részt a naposi feladatok ellátásában.

c, Növények és kisállatok életfeltételeinek megteremtése közben megtapasztalják és átélik a munkájuk nyomán bekövetkezett változásokat, megismerik a folyamatos gondozás jelentőségét. Nagyon szeretnek gondoskodni a csoportunkban lévő akvárium állatairól.

d, Az alkalomszerű munka lehetőséget ad a gyermeknek az együttműködés örömének átélésére.

Arra törekszünk, hogy a munka örömöt jelentsen a gyermek számára és teljes önállósággal végezhesse azt.

Biztosítjuk, hogy saját, egyéni képességeinek megfelelően,- optimális keretek között (hely,idő,eszköz) – végezhessék az önmagukkal kapcsolatos önkiszolgáló, illetve a közösségért végzett munkatevékenységeket.

Feladatunk a munkára nevelés során:

A gyermekek számára önmagukért és a közösségért végezhető munka jellegű tevékenységet biztosítunk. Megteremtjük a munka jellegű tevékenységekhez szükséges feltételeket. Figyelembe vesszük a gyermekek fejlettségi szintjét, teherbírását, hogy a munkavégzés sikerélményt váltson ki. A munkához való viszonyunk modellértékű, a gyermekek számára közvetíti a munkában rejlő gyakorlati és erkölcsi tapasztalatokat, a munka értékét.

Jellemző a csoportra hogy:

A gyermekek kitartóan, jókedvvel, igényesen és önállóan végeznek munkajellegű tevékenységeket.

Részt vesznek környezetük rendjének megóvásában, a csoport mindennapi életéhez kapcsolódó munkában. Szívesen vállalnak egyéni megbízatásokat, felelősséggel végzik el azokat.

A tevékenységekben megvalósuló tanulás

Az óvodában a tanulás folyamatos tevékenység, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben valósul meg. Nem szűkül le az ismeretszerzésre. A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás lehetőségének biztosítása.

Az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban valósul meg.

A tanulás célja:

-az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése

-a környezetéből és az óvodai élet során megszerzett ismereteinek, tudásának fejlesztése

A tanulás lehetséges formái az óvodában

Utánzásos, minta és modellkövetéses magatartás, viselkedéstanulás; Spontán, játékos tapasztalatszerzés; Gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés; Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés A gyakorlati probléma- és feladatmegoldás; Cselekvéses tanulás

Óvodánkban a fejlesztő tevékenységek játékba integrálása úgy valósul meg, hogy a folyamatos, szabad játék a döntő fontosságú, ez adja meg a keretét az egyéb tevékenységeknek. Ezek a felkínált lehetőségek úgy ékelődnek a játékidőbe, hogy nem zavarják meg a játékfolyamatot (nincs közben játékelrakás), és a gyermekek maguk dönthetik el, részt vesznek-e a tevékenységben, vagy megfigyelők maradnak, illetve a megkezdett játéktevékenységet folytatják, tapintatosan, nem zavarva vele társaikat.

A személyes átélés adja meg az igazi élményt a gyermekek számára, amelyben a felmerülő problémahelyzetek és megoldásuk saját tapasztalataikat gyarapítják. Ezeket a tevékenységeket az óvodapedagógus tervezi, a fejlesztő munkájának szerves része, illetve jó érzékkel felismeri a játékban spontán módon adódó, fejlesztési céljaihoz igazodó lehetőségként.

Feladataink:

Elfogadó, megerősítő légkört teremt, amelyben a gyermek számára az önkéntelen tanulás lehetősége az egész nap folyamán adott. Pozitív megerősítéssel, dicsérettel ösztönzi a gyermeket a kívánt viselkedés elsajátítására. Sikerélményhez juttatja, amelynek motiváló hatására tudatosan épít. A játékos tapasztalatszerzés lehetőségeit, a kezdeményezett foglalkozásokat a gyermek önkéntelen tanulási sajátosságainak figyelembe vételével szervezi. A hagyományőrzés, a természetvédelem változatos tevékenységeit tudatosan használja a spontán, a szervezett és az utánzásos tanulásra.

A tanulás személyiségfejlesztő hatása

A gyermek a tevékenységformák gyakorlása során tanul, gyarapodik ismerete. Cselekvés közben, érzelmein át készségeket, jártasságokat szerez, amelyek által fejlődik értelme, intelligenciája.

A közösség elismerését, szociális érzelmeket tapasztal meg.

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseink:

A nehezen szocializálható, a hátrányos helyzetű, illetve a kiemelkedő képességű gyermekek nevelése

Differenciálás: a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének segítése.

A nehezen szocializálható, hátrányos helyzetű gyermekek magatartása különféle képet mutat. Vannak gyermekek, akik félénkek, visszahúzódóak, esetleg szorongók, és vannak, akikre a túl mozgékonyság, dacosság, erőszakosság jellemző. Ezeknek a magatartási formák meglétének a hátterében számos ok található. Ilyenek a : temperamentum, az organikus idegrendszeri károsodás, neurobiológiai eltérések, valamint a pszichoszociális tényezők – az érzelmi kapcsolat hiánya, a csalási élet rendezetlensége, a gyermekkel kapcsolatos túl szigorú, esetleg durva bánásmód.

Az feladataink nehezen szocializálható, a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése során:

Lehetőségei szerint az okokat feltárjuk és szükség esetén szakember bevonásával igyekszünk a problémát megoldani. Igyekszünk a gyermeket érzelmileg elfogadni, magatartásának okait megérteni, különös tekintettel önbizalmuk növelésére sikerélmény biztosításával.

Az óvoda dolgozói nyitottak a sajátos nevelési igényű gyermekek fogadására. Intézményünk objektív és szubjektív feltétele, a hallás-csökkent, enyhébb pszichés zavarokat mutató, tanulási és magatartási zavaros gyerekek integrálására alkalmas. Az integrált gyermekek azáltal, hogy lehetőségük van együtt élni, játszani, tevékenykedni a többi gyermekkel, gyakran jobban megismerik önmagukat, valós képességeiket. Az egészséges gyermekek pedig új normákat, értékeket ismernek meg, megtanulják a másság tiszteletét és elfogadását, a toleranciát.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek típusai:

Kivételes képességű gyermekek, tehetségesek

intellektuális tehetség (a különböző tudományterületeken kimagasló: matematikai, fizikai, nyelvi stb.) művészi tehetség (képzőművészeti, zenei) pszichomotoros tehetség (sport, tánc, kézügyességet igénylő terület) szociális tehetség (vezető, szervező, irányító)

Tehetségnevelés, tehetségfejlesztés - a tehetségígéretes gyermekek felismerése

a tehetségnevelés/tehetségfejlesztés/tehetséggondozás a tehetség felismerésével, azonosításával kezdődik a pedagógusoknak és a családnak ismernie kell azokat a mutatókat, amelyek halmozott előfordulása tehetség ígéretes gyermeket sejtet.

A kivételes tehetségek jellemzői: megszállottság, fokozott kritikai érzék, állandó önelégedetlenség

A valamilyen területen kiemelkedő gyermekek teljesítményei nem mindig jók, munkavégzésük, fejlődésük nem egyenletes, és gyakran nem vesznek részt a „munkában”.

A tehetségfejlesztés módjai közül óvodánkban elsősorban a gazdagítás módszerét alkalmazzuk. A tehetségígéretes gyerekek társaikkal együtt vesznek részt a különböző tevékenységekben, azonban a nap bizonyos idejében az óvodapedagógusok által differenciált „gondozásban” részesülnek. Minden esetben felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy tehetség ígéretes gyermekeik milyen óvodán belüli és kívüli tehetséggondozó fejlesztésben tudnak részt venni.

 

                                                            


 

Méhteleki Óvoda
    • Levelezési címünk

      4975 Méhtelek, Petőfi út 4.

      Email címünk

      Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
    • Telefonszámunk

      06 44 368 066
      06 70 602 1523