SZMSZ

Tartalomjegyzék
I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 4
1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 4
2. Költségvetési szerv főbb adatai: 9
3. .Az intézmény alapdokumentumai, jogosultsága: 11
II. NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 13
1. Működés rendje 13
2. Az intézmény vezetése és az igazgató feladatai 18
3. Az intézmény szervezeti felépítése, és vezetése 25
4. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje 27
5. Az igazgató akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje 28
6. Az intézmény tagintézménnyel, intézmény egységgel nem rendelkezik 29
7. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 30
8. Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje 30
9. Az óvodaszék 32
10. Az igazgató és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje 32
11. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 34
12. Dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés, tájékoztatás 42
13. Fakultatív hit és vallásoktatás 43
14. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 44
15. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja beleértve a pedagógiai szakszolgálatokat, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást 47
16. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 55
17. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 59
18. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 61
19. Az intézményben történő dohányzás szabályozása 62
20. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai 62
21. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételeit: 64
22. Szakmai Munkaközösségek 66
23. Kártérítési felelősség 66
24. Különös közzétételi lista 66
25. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok 67
26. Egyéb szabályzások 78
III. Mellékletek: 81
1.számú melléklet 81
Panaszkezelési szabályzat 81
2. számú melléklet 85
Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat 85
3.számú melléklet 108
Munkaköri leírások 108
4.számú melléklet 118
A lobogózás szabályai 118
5.számú melléklet 119
Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje 119
6.számú melléklet 123
Titoktartási kötelezettség 123
7.számú melléklet 125
Diabéteszes gyermek speciális ellátási eljárásrendje 125
8.számú melléklet 129
Az anafilaxiás sokk óvodai kezelésének eljárásrendje 129
IV. Legitimáció 132


Bevezető

Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján e szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket.

A Szabályzatot az intézmény vezetője készítette el.

A szabályzat nevelőtestület fogadja el a szülői közösség véleményezését követően, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé.

























I. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény Pedagógiai Programjában az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában rögzített cél és feladatrendszer, racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.

A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült:
• 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról
• 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról
• 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
• 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
• 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
• 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.)
• 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)
• 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
• 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
• 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
• 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól
• 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről
• 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
• 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről
• 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
• 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
• 296/1997.(IX.3.)NM rendelet az iskolaügyi ellátásról
• 62/2011.(XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
• A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992évi XXXIII. törv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992.(X.8.) Korm. rendelet
• 88/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet A veszélyhelyzet során teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet során elrendelt működési rendjéről
• 556/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt teendő, egyes szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos intézkedésekről, valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásoknak a veszélyhelyzet ideje alatt elrendelt működési rendjéről (hatályos 2022. VI. 01.-ig)
• 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről
• 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól
• 222/2020. (V. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során az egyes pedagógusminősítési eljárások lefolytatásáról és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésekről
• 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola egészségügyi ellátásról.
• 2007. évi CLII. Tv. egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről.
• 132/2000. (VII. 14.) Korm.rendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről
• 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
• 370/2011. (XII.31.) Korm.rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről (Ber.)
• 149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
• 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
• 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről
• A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
• 277/1997. (XII. 22.) Korm.rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus- szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről
• Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm.rendelet
• A 2011. évi CCIX. törvény a családok védelméről
• 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról
• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
• 46/2001. (XII. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló előírásaira
• 2018. évi LXXXIX. törvény az oktatási nyilvántartásról (Onytv.)
• 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
• 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
• 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
• Az Európai Parlament és a Tanács (Eu) 2016/679 Rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban: GDPR)
• 15/2019. (XII. 7.) PM rendelet a kormányzati funkciók és államháztartási szakágazatok osztályozási rendjéről
• Egyes köznevelést érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi LII. törvény
• A pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. LXXIX. törvény
• CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
• Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.)
• Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
• Az intézmény hatályos alapító okirata
• Nevelőtestületi határozatok
• Vezetői utasítások








Az óvoda működési és szakmai tevékenységét meghatározó útmutatások (Oktatási
Hivatal):
a) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelve
https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/kerettanterv/A_Sajatos_nevelesi_igenyu_gyermekek_ovodai_nevelesenek_iranyelve.docx
b) A nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai nevelés-oktatásának irányelve
https://www.oktatas.hu/kozneveles/kerettantervek/2020_nat/iranyelvek_nemzetisegi_oktatashoz

A szabályzat hatálya

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára az intézménnyel egyéb jogviszonyban állókra, az óvodába járó gyermekek közösségére, szüleire vagy törvényes képviselőjére. A szabályzat a nevelőtestület általi elfogadás után és szülői munkaközösség véleményezési jogának gyakorlása mellett-, a fenntartót egyetértésével lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ.

Az SZMSZ időbeli hatálya

A …….………iktatószámon elfogadott és jóváhagyott SZMSZ az óvoda igazgatójának jóváhagyásával a kihirdetés napján lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a …………………..iktatószámon elfogadott SZMSZ.
Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően.
Módosítása: az igazgató hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület.

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:
• Az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra.
• Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában.
• A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek).
Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:

• Az óvoda területére.
• Az óvoda által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli programokra.

2. Költségvetési szerv főbb adatai:

Az alapító okirat kelte, azonosítója: 2017.VII.20. 6/2017
Az intézmény neve: Méhteleki Óvoda és Konyha
Az intézmény székhelye: 4975 Méhtelek Petőfi utca 4.
Az intézmény email címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Weboldala: www.mehtelekiovoda.hu
Az intézmény telefonszáma: 06-44-368-066 vagy 06-70-602-1523
OM azonosítója: 033161
A fenntartó neve: Méhtelek- Garbolc – Nagyhódos- Kishódos Önkormányzatok Óvodafenntartó Társulása
Címe: 4975 Méhtelek Sport utca 3.


Az intézmény alaptevékenysége: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 4.§ a)- b) és r) pontjai szerinti óvodai nevelés, a többi gyermekekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése; a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése, fejlesztése. AZ ESÉLYTEREMTÉS, HÁTRÁNYCSÖKKENTÉS AZ ÓVODÁBAN

Célja: A Szervezeti és Működési Szabályzat /SZMSZ/ a Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a 2023. évi LII törvény a pedagógus új életpályájáról, az ahhoz tartozó 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, szervezeti felépítését, irányításának rendjét, működésének folyamatait, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.
Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. Biztosítja az alapfeladatok elvégzését és kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására.


Feladat: A hátránykompenzálás, esélyteremtés során felmerülő igények, elvárások azonosítása a szülő, gyermek, pedagógus, fenntartó, szakszolgálatok szemszögéből. CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:
• köznevelési foglalkoztatotti jogviszony (a 2023. évi LII tv. a pedagógusok új életpályájáról alapján)
• köznevelési dolgozó – munkaviszony (a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. alapján)
• közalkalmazott (a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. alapján)
• megbízásos jogviszony (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. alapján)



Szakágazat száma Szakágazat megnevezése
851020 Óvodai nevelés
A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése
091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai
091130 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés


A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Méhtelek, Garbolc, Nagyhódos, Kishódos községek közigazgatási területe

Az óvodai csoportok száma: 2

Az intézménybe felvehető maximális gyermek létszám: 56 fő

3. .Az intézmény alapdokumentumai, jogosultsága:

• Pedagógiai Program
• Szervezeti és Működési Szabályzat
• Házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:

• Éves munkaterv (éves beszámolóval)

A felsorolt működési alapdokumentumok őrzése és nyilvános dokumentumként kezelése az óvodavezető feladata. Irattári elhelyezésük kötelező. A nyilvánosságot biztosítandó, az említett alapdokumentumok kihelyezése a következő helyekre történjen meg.
• fenntartó
• óvodavezető
• -KIR, intézmény honlapja

A dokumentumokba betekinthetnek a pedagógusok, a szülők, és az intézménnyel jogviszonyban nem állók is.


Az intézményben aláírási jogkörrel rendelkezik:
• Igazgató


Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata:


„Hosszú” bélyegző: Az óvoda neve, címe, adószáma:
Körbélyegző: Középen címer, körben az óvoda neve






II. NEVELÉSI OKTATÁSI INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Működés rendje

Az óvoda hétfőtől péntekig ötnapos munkarenddel működik.

Általános szabályok
Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: szülői szervezet (közösség) véleményét.

Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni:
• az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását (max. 5 nap),
• a szünetek időtartamát,
• a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját,
• a nevelőtestületi, és a szülői értekezletek, valamint fogadóórák időpontját.
• az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap időpontját

Az óvodai nevelés nélküli munkanapon, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.

A nyitva tartás rendje:

a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12 § alapján
Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda:
• nyári zárva tartása alatt takarítás folyik
• az évközi szünetekről- a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.
• A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény fenntartója illetve a jegyző adhat engedélyt.

A gyermekek benntartózkodás rendje:

Gyermekek elvitele:
• a foglalkozásokat követően:
• ha ebédet igényel 12.30 órától – 13 óráig lehet
• délután: 15.00 órától – legkésőbb 16.00 óráig kell elvinni.

A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el.

A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapedagógusoknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét.

Az óvoda helyiségeit csak pedagógus, esetenként szakszolgálati szakember közreműködésével használhatja.

Az alkalmazottak benntartózkodás rendje:

Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri leírás és a megbízások tartalmazzák. A munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt, mindenki kézbe kapja. A pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) a kötelező órákból, valamint a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A dajkák heti teljes munkaideje 40 óra.

Az alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet az igazgató állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátását, zavartalan biztosítását, és a pedagógusok feltétlen jelenlétét és közreműködését a teljes nyitva tartás idejében kell figyelembe venni. Az intézmény dolgozói javaslatot tehetnek egyéb szempontok és kérések figyelembevételére is.

Az alkalmazott köteles a munkarendjének megfelelően ápoltan a csoportban pontosan megjelenni.

A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén azonnal köteles jelenteni az igatgatónak, hogy a helyettesítésről intézkedjen.

Az óvónők számára a kötelező órán felüli – pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda igazgatója adja.

A közösségi tulajdon érdekében az épület kulcsainak biztonságos használata a nyitó és záró dolgozók feladata.

Kulcsmásolat minden dolgozónál van.

Szabadság

Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen az igazgatóval egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az igazgató jogosult.

A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni.


Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért felelős személyek: igazgató

Az intézménnyel köznevelési alkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók továbbképzése (szabályai)

Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése.

A pedagógusok továbbképzését a 277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet szabályozza. Az intézmény 5 évente köteles továbbképzési tervet készíteni.

A továbbképzés szabályai:

• Mindenki köteles írásban kérni tovább tanulását, akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó.

• Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre.

• Köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat.

A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak, és a jelentkezők száma alapján évente felül kell vizsgálni.
A továbbképzésben résztvevő személyekkel tanulmányi szerződést kell kötni.

A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése

A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni.

Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az igazgató részére azonnal be kell jelenteni.
A jogosultságot félévenként felül kell vizsgálni.

Az igazgató nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

Az intézmény nyitvatartási idején belül az igazgató a munkaidő beosztása alapján tartózkodik az intézményben.

Óvodai ügyintézés: minden nap 8 – 13 óra között történik

A nevelési év rendjének meghatározása

Nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig. A nevelési év helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével.

A nevelési év rendje és annak közzététele

Az éves munkaterv tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:

• a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,
• az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját
• a nevelés nélküli munkanapok programját és időpontját,
• a szünetek időpontját a fenntartói döntés alapján.

A nevelési év helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az óvodapedagógusok az első hónapban ismertetik a gyerekekkel, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A fentieket, a házirendet a nyitva tartás időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni.

Az óvoda munkarendje, nyitva tartása:

Az intézmény a nevelési évben: 7.30– 16-ig tart nyitva.

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt - eseti kérelmek alapján.
• Az óvoda 5 napos (hétfőtő- péntekig) 42,5 órás munkarenddel üzemel
• Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul
• Az óvodák dolgozóinak munkarendjét a mindenkori éves munkatervek tartalmazzák
• A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart, két részből áll:
Szeptember 1-május 31-ig szorgalmi idő,
Június 1-augusztus 31-ig a nyári időszakban a csoportok összevonva működhetnek.
• Az óvodák egyéb rendelkezések szerint is zárva tarthatnak, melyről a szülők legalább 7 nappal előbb hirdetés útján értesítést kapnak.
• A gyerekek fogadása óvónő, vagy a dajka jelenlétében történik. A gyerekek szakszerű felügyeletének megszervezéséről a nyitva tartás időtartama alatt a vezető gondoskodik
• A gyermekek napirendjét a csoport óvónőinek a csoportnaplóban kell rögzíteni.
• A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a 3. életévét betölti,a nevelési év kezdő napjától legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson vesz részt
• Az óvoda a nyári időszakban általában 2 hétig zárva tart. Ez alatt az időszak alatt kell elvégezni az óvodai csoportok szükség szerinti felújítását, nagytakarítást, fertőtlenítő meszelést
• Az óvodák a tavaszi, téli időszakban, illetve munkanap áthelyezés esetén az igényeknek és gazdaságosságnak figyelembe vételével tartanak nyitva. Ha kevés gyermek jön az óvodába, összevontan egy csoportban kerülnek elhelyezésre
• A nevelés nélküli munkanapok száma évente 5 nap.
• Az óvoda üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel.
• A nyári zárás idejéről a gyermekek szüleit értesíteni kell.
• Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az óvoda vezetője engedélyezi

Csoportösszevonás:

A mindenkori tanév törvényes rendje szerint az óvoda őszi, téli, tavaszi, nyári szünetek idején, vagy más olyan esetben, amikor a gyermekek létszáma jelentősen csökken, a két csoport összevonható.

A gyermekek részvétele, vagy elhelyezése óvodán kívül szervezett programok idején:

A nevelőtestület egésze, vagy a csoport pedagógusai által az óvoda nyitvatartási idejében, de az épületen kívül szervezett programokon a gyermekek a szüleik engedélyével vehetnek részt.
2. Az intézmény vezetése és az igazgató feladatai


Az óvoda élén igazgató áll, aki nyilvános pályázat útján a Méhteleki Önkormányzat Képviselő-testülete nevez ki, bíz meg, ment fel. Az igazgató tekintetében Méhtelek-Garbolc–Nagyhódos-Kishódos Önkormányzatok Óvodafenntartó Társulás elnöke gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat. Magasabb beosztású közalkalmazott. Kinevezési jogát a fenntartó gyakorolja. Az igazgató a munkáját munkaköri leírás alapján végzi.
Véleményező, javaslattevő joggal rendelkezik. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei határozzák meg.
Az igazgatóval szembeni általános elvárások:

• A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása.
• A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása.
• Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása.
• Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása.
• Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása.
• Az intézmény jövőképének kialakítása során vegye figyelembe az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat.
• Szervezze meg és irányítsa az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.
• A pedagógiai program alapelveit hozza összhangba a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel.
• Reagáljon az intézményt érintő kihívásokra, kísérje figyelemmel a változásokat, azokat hatékonyan tervezze, szervezze és hajtsa végre.
Az igazgatónak kizárólagos jog és hatásköre

• a munkáltatói jogkör gyakorlása, személyi és munkaügyi feladatok ellátása
• a vezetés tagjainak belső ellenőrzése, teljesítményértékelésük elkészítése, kötelezettségvállalás - döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával
• az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, más hatáskörébe nem utal
• aláírási, kiadmányozási jogkör gyakorlása. Az intézmény által kibocsájtott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény igazgatója egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az igazgató aláírásával és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával érvényes.

Az igazgató feladata, jogköre:

Az intézmény élén a fenntartó által, pályázat útján kinevezett igazgató áll, aki: A 2023. évi LII. törvény 75.§ alapján az igazgató felelőssége
A köznevelési intézmény igazgatója
• felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért,
• gyakorolja a munkáltatói jogokat,
• dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe,
• ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat,
• felelős az intézményi szabályzatok, tervek elkészítéséért, egymásra épüléséért, megvalósításáért, tovább gondolásáért
• jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,
• képviseli az intézményt,
• felel a pedagógiai munkáért,
• felel a nevelőtestület vezetéséért,
• felel a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,
• felel a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi tárgyi feltételek biztosításáért,
• felel a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,
• felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
• felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a dajkák pedagógusok hatékony együttműködésért
• felel a szülői szervezettel és más partnerekkel való megfelelő együttműködésért,
• felel a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
• felel a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért,
• megszervezi az intézmény belső ellenőrzését,
• kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel,
• támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, folyamatosan tájékoztatja a pedagógusokat, az intézmény partnereit a változásokról, lehetőségekről
• Figyelemmel kíséri, a pedagógusokkal együtt kitűzött célok, feladatok megvalósulását, értékelik azokat és szükség szerint módosítást hajt végre.
• Törekszik a vezetői programjával összhangban álló célok feladatok kitűzésére, megvalósítására.
• Kialakult mechanizmust működtet az intézményen belüli munkarend megszervezésére (például csoportbeosztás, szabadságolások)

Az igazgató feladatai

Az igazgató munkaideje felhasználását és beosztását - a mindenkori rendeletben meghatározott foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül - maga jogosult meghatározni.
Az igazgató pedagógiai – szakmai feladatai:

• A Pedagógiai Programot megfelelteti az ONOAP aktuális állapotának. Ehhez figyelemmel kíséri a jogszabályváltozásokat.
• Irányítja az értékközpontú nevelést, tanulást, tanítási folyamatokat.
• A partnerek elégedettségi mérésének eredményeit elemzi, értékeli, levonja a következtetéseket és ehhez igazítja a fejlesztési terveket.
• Felelős az intézmény elfogadott pedagógiai programjában megfogalmazott alapelvek, célok feladatok végrehajtásáért, melyek pontosak, érthetőek, teljesíthetőek.
• Mint az óvoda pedagógiai – szakmai irányítója, gondoskodik a nevelő, oktatómunka állandó fejlesztéséről.
• A nevelőtestületi egyeztetés alapján elkészíti az óvoda egymásra épülő munkatervét, beszámolóját és gondoskodik azok megtartásáról.
• Felelős az óvoda ellenőrzési, minőségi működéséért, ellenőrzi, segíti és értékeli a csoportokban folyó nevelőmunkát, a nevelőtestület tevékenységét, útmutatást ad a további feladatokhoz.
• Segíti, ösztönzi a pályázatok, szakmai újítások elkészítését.
• Ellenőrzi és jóváhagyja a csoportnaplókat, rendszeresen tájékozódik az óvodai, szakmai adminisztráció vezetéséről.
• Biztosítja a családi és óvodai nevelés összhangjának megteremtését elősegítő feltételeket, a szülői szervezettel való együttműködést.
• Együttműködik a fenntartóval és felügyeleti szervekkel.
• A nevelés folyamatosságának érdekében kapcsolatot tart az általános iskolával, azok vezetőivel együttesen gondoskodik a tervszerű, folyamatos együttműködésről.
• A pedagógus középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terve elkészítéséért megszervezi, és koordinálja.
• A pedagógiai továbbképzéseknél figyelembe veszi az aktualitásokat, munkatársak igényeit
• A nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezleteinek előkészítéséért, vezetéséért.
• Az érvényben lévő rendeletek alapján gondoskodik az óvodai felvételek előkészítéséről, lebonyolításáról.
• Az óvodai nyilvántartások megállapítása, ellenőrzése, vezetése.
• A tankötelezettségi törvény óvodai szintű végrehajtása.
• A nyári szünetek előkészítése, meghatározása, engedélyeztetése.
• Törzskönyv folyamatos vezetése

Munkáltatói jogkörből adódó feladatai:

• Az óvoda igazgató feladata az óvoda valamennyi dolgozójának munkaviszonyából eredő jogainak érvényesítése és kötelességei teljesítésének ellenőrzése.
• Személyi anyag kezelése, pályázatok lebonyolítása, változások, áthelyezések lebonyolítása.
• Bérfejlesztés előkészítése, lebonyolítása.
• Kulcsszámváltozások miatti átsorolások lebonyolítása.
• Kitüntetések felterjesztésének előkészítése.
• Jutalmazások, jubileumi jutalmak bonyolítása.
• Munkaügyi bejegyzések elvégzése.
• Fizetés nélküli szabadság engedélyezése /GYES, GYED/.
• Másodállás, mellékfoglalkozás engedélyezése.
• Munkaköri leírások készítése, jogszabályok alapján
• A feladatokat megosztása a különböző munkakörökben és feladatokban. Teljes egyéni felelősséget vár el, ezek megvalósításában.
• A rendelkezésre álló költségvetés alapján gondoskodik az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért-a fenntartóval együttműködve
• Személyi létszám, váratlan, várható, esetleges változásának előre jelzése a fenntartó felé
• A fenntartó szerv által megállapított hatáskörben felelős az óvoda ésszerű és takarékos gazdálkodásáért.
• Az ezzel kapcsolatos feladatokat a mindenkori pénzügyi és költségvetési rendelkezések alapján látja el.
• Gondoskodik az épületek tárgyi feltételeinek javításáról, a lehetőségek figyelembevétele mellett, a felszerelési tárgyak, eszközök, anyagok folyamatos biztosításáról.
• Az óvoda költségvetéséhez javaslatot, költségvetési tervet készít.
• Törekszik az ésszerű anyag- és eszközfelhasználás betartására.
• Az óvoda tárgyi feltételeinek javítása érdekében a társadalmi támogatásokat, pályázatokat szorgalmazza.

Ügyviteli feladatok:
• Az óvoda nevében aláírásra az igazgató, a jogosult.
• Az óvoda körbélyegzőjének használatára jogosult az óvoda igazgatója
• Az óvodai konyhai körbélyegzőjének használatára jogosult az élelmezésvezető

A költségvetési szerv vezetője a 2011. évi CXC törvény 69. § (1) bek. meghatározottakon túl felel:

• az intézményi vagyon rendeltetésszerű használatáért
• az alapító okiratban előírt követelmények megfelelő ellátásáért
• a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért
• a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért
• az intézményi számviteli rendért
• a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért
• az óvoda szakszerű, törvényes működtetéséért
• az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosításáért
• az intézmény munkáltatói feladatainak elvégzéséért
• az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységeiben dolgozók közötti megosztásáról
• az óvoda nevelőtestületének irányításáért
• a pedagógiai munka irányításáért, ellenőrzési, mérési, önértékelési rendszerének működtetéséért a Pedagógiai Programban meghatározottak alapján
• a nevelőtestületek jogkörébe tartozó döntések érvényesítésének ellenőrzéséért
• a rendelkezésre álló költségvetés alapján az óvoda működtetéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért az ésszerű, takarékos gazdálkodás megvalósítása érdekében
• a saját hatáskörben történő előirányzat módosítási kérelmek összeállításáért, ellenőrzéséért
• a gyermekvédelmi törvény alapján a gyermekvédelmi munka irányításáért
• a nemzeti és óvodai ünnepek helyi pedagógiai programokhoz és a munkarendhez igazodó, méltó megszervezésének biztosításáért az óvodavezető-helyettesekkel együtt
• a balesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok irányításáért, ellenőrzéséért
• rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna (Intézkedéshez be kell szerezni a Fenntartó egyetértését, ha ez nem lehetséges a fenntartót értesíteni kell)
• a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és nem átruházható – feladatok ellátásáért
• a pedagógusok középtávú továbbképzési programjának, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért
• a pedagógus minősítő vizsga és minősítési eljárás jelentkezésének rögzítéséért
• az intézményi, a igazgatói és a pedagógusi önértékelés szempontjainak elkészítéséért és annak működtetéséért
• a tanfelügyeleti vizsgálat továbbá a minősítővizsga és a minősítési eljárás intézményi feltételeinek megszervezéséért
• a tanfelügyeleti vizsgálat eredményeképpen az intézkedési terv elkészítéséért, megvalósításáért, kockázatkezelésért,
• a HACCP rendszer működtetéséért,
• a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a különös közzétételi, valamint a helyben szokásos közzététellel kapcsolatos feladatok saját weboldalon keresztül történő ellátásáért,
• a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért (GDPR), a vagyonnyilatkozatok őrzéséért; az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, az irattári terv és az iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, megfelelő irattár kialakításért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges feltételek biztosításáért, az iratkezelés felügyeletéért,
• az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért;
• az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért;
• az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért;
• a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért

Az igazgató feladata járványügyi készenlét idején

Az új munkaforma (Home Office) beindításának előkészítése, működtetése:
• tervezési szakasz: fenntartóval történő egyeztetés, munkatársak bevonódásának biztosítása pld. kérdőíves felméréssel. a szülők tájékoztatása
• a rendszer működtetése: stratégiai és operatív irányítási feladatok ellátása
• ellenőrzés és értékelés a működési szabályok és értékelési rendszer alapján
• szükséges korrekciók végrehajtása: szabályozó dokumentumok, működési gyakorlat aktuális módosításainak koordinálása, ellátása


3. Az intézmény szervezeti felépítése, és vezetése

Szervezeti egységek és vezetői szintek

A szervezeti egységekhez kapcsolódó vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően, magas színvonalon lássa el.

A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények, és igények figyelembevételével történjék.




























Engedélyezett álláshelyek száma: 7 fő

Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazotti létszám: 7 fő

A munkakörökben Megjegyzés (teljes vagy
Munkakörök foglalkoztatható részmunkakör)
létszám
Igazgató 1 Teljes munkakör

Óvodapedagógus 3 Teljes munkakör

Pedagógiai asszisztens 1 Teljes munkakör
Dajka 2 Teljes munkakör




Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák.

4. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje

Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen.

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
Vezetői szint Szervezeti Rendje és formája
egység

Legfelsőbb szervezeti - Értekezletek ideje, rendszeressége:
vezetői szint egység évente 2 alkalom
igazgató neve: - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:
nevelőtestület havonta, kötelező órákon túl
- Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás
ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező
órákon túl
- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje,
rendszeressége:
szükség szerint, dokumentumok, faliújság,
körlevél, online felület, telefon
szervezeti - Értekezletek ideje, rendszeressége:
egység évente 2-szer, szükség szerint bármikor
neve: - Csoportos megbeszélések ideje, rendszeressége:
alkalmazotti havonta, kötelező órákon túl
közösség - Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás
ideje, rendszeressége: szükség szerint, kötelező
órákon
- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje,
rendszeressége:
szükség szerint, dokumentumok, faliújság,
körlevél, email, telefon















Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
Szervezeti Partner (másik) Rendje és formája
egység szervezeti egység
1. nevelőtestület szervezeti egység neve:
szervezeti egység alkalmazotti közösség
- Csoportos megbeszélések ideje,
rendszeressége: szükség szerint,
- megbeszélések, tájékoztatók ideje,
rendszeressége:
szükség szerint,
- Egyéb írásbeli kapcsolattartás ideje,
rendszeressége: szükség szerint,
dokumentumok, faliújság, körlevél, email

Pandémia esetén a kapcsolattartás rendje
Az intézmény egységek között, a munkatársainkkal, a szülőkkel és külső partnereinkkel, elsősorban az online lehetőségek felhasználásával történik a kapcsolattartás.

5. Az igazgató akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje

A nevelési-oktatási intézmény igazgatója az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy akadályoztatása esetén a:
- igazgatói feladatokat ellássák.

Az igazgató 4 hetet meghaladó tartós hiányzása esetén (előre tervezhető esetben a hiányzás 5. napjától)

Ha egyértelművé válik, hogy

• az intézmény igazgatója a szükséges igazgatói intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a igazgatói feladatokat Az igazgató távolléte esetén a helyettesítés az igazgató által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában a szakvizsgával/ rangidős/ rendelkező, határozatlan idejű kinevezéssel rendelkező óvodapedagógus helyettesíti.

• a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezető helyett,
• a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,
• a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

Az igazgató, akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az igazgató megnevezése, akit A helyettesítő megnevezése
helyettesíteni kell (munkakör és név)

Kelemenné Bakk Tímea (vezető) szakvizsgázott / rangidős/óvodapedagógus


Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell az igazgatói feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a igazgató vagy a igazgató helyettes az intézményben tartózkodik az óvoda nyitvatartási idejében.

6. Az intézmény tagintézménnyel, intézmény egységgel nem rendelkezik

Mivel az intézmény jelenleg tagintézménnyel, intézményegységgel nem rendelkezik, ezért szabályozásra nem kerül


7. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:

• külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely:
- a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására,
- a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges.

• külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor,
- ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint,
- minden más személy.

A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:
- a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve
- a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.

8. Az óvoda helyiségeinek, létesítményének használati rendje

Az intézmény minden dolgozója felelős a közösségi tulajdon védelméért, a berendezési tárgyak felszerelések állagának megőrzéséért, az energiatakarékos felhasználásáért, a tűz-, baleset-, és munkavédelmi szabályok betartásáért.

A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják.

Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszerelési tárgyait, eszközeit csak az óvodavezető engedélyével, lehet onnan elvinni.

A helyiségeket, létesítményeket rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvásra figyelemmel kell használni.

Az igazgatói szobát az óvodapedagógusok és a pedagógiai munkát közvetlen segítők használják, ez a nevelőtestületi értekezletek helye is. A szülői közösség értekezletire is rendelkezésre áll.

Az udvar elsősorban a gyermekek levegőn való foglalkoztatására használható, a tavaszi, nyári időszakban a foglalkozások levezetésére. A gyermekek levegőztetését naponként biztosítani kell az évszaktól függetlenül és az időjárásnak megfelelően a pedagógiai programnak megfelelően. A rendért, a játékok és eszközök kíméletes használatáért, elrakásáért az óvodapedagógus felel.

Az óvodában található fejlesztő szobában a Szakértői Bizottság szakembere, logopédus, fejlesztő és az utazó gyógypedagógus dolgozik. Egyéni fejlesztésre szükség esetén az óvoda pedagógusai is igénybe vehetik.

Az óvoda helyiségeiben párt nem működhet. 2011. évi CXC. törvény 24§ (3)

Az óvoda ingyenes helyiséghasználatot biztosít a szülői szervezet részére.

A helyiségek használatra való átengedéséről az igazgató dönt.

Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az óvoda munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat.

Az épület biztonságos zárásáért, nyitásáért, és a kulcsok őrzéséért a mindenkori reggeles és záró óvónő, dajka a felelős.
9. Az óvodaszék
Az intézményben óvodaszék nem működik.

10. Az igazgató és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje

Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre, melynek vezetőségébe minden csoport szülői közössége 3 főt delegál..

Az igazgatónak biztosítani kell, hogy a szülői szervezet:
• az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra;

A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.
Az igazgató feladata a szülői szervezettel való együttműködés.

A szülő joga, hogy :

• igényelje, kezdeményezze a tárgyilagos ismeretközvetítést
• a foglalkozások szervezését
• a vallás, és hitoktatást
• megismerje a pedagógiai programot, az SZMSZ-t, a Házirendet, gyermeke fejlődésének részletes jellemzőit, értékelését
• részt vegyen:
- a szülői szervezet munkájában,
- a szülői képviselők megválasztásában
- az érdekeit érintő döntések meghozatalában
- a nevelési intézmény munkájában
- igazgató engedéllyel a foglalkozásokon
• választó és választható legyen a szülői szervezetbe
• írásbeli javaslatot tegyen, és arra 30 napon belül érdemi választ kapjon.

A szülői (gondviselői) kötelességek:

• gondoskodjék utódjáról, biztosítsa gyermeke: testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének feltételeit - nevelési kötelezettségének teljesítését -- figyelje és segítse gyermeke: személyiségének sokoldalú fejlődését, közösségbe illeszkedését
• a Házirend és a magatartási szabályok elsajátítását - a kötelességek teljesítését
• tartson kapcsolatot rendszeresen gyermeke pedagógusaival
• tartsa tiszteletben az intézmény igazgatója, dolgozóinak jogait, emberi méltóságát - intézkedjen gyermeke jogai érdekében.

Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel.
A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok:

a) véleményezési jog: munkaterv véleményezése – a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján:
- ha az intézményben nem működik óvodaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az óvodaszék egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni – a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján.

b) egyetértési jog:
- ha nem működik óvodaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatásadásra vonatkozó szabályozása terén – a 229/2012. (VIII.28.) EMMI rendelet alapján

A szülő szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg.


11. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógusa.

A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok
A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét az Nkt. 70. §. (2), valamint annak végrehajtási rendelete határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.

A nevelőtestületi értekezlet feladata:

• A munkatervben meghatározottakon túl minden olyan esetben, ahol a köznevelési törvény javaslattételi vagy döntési jogkört határoz meg a nevelőtestület számára, e fórum szolgál a vélemények kikérésére
• A nevelőtestületi értekezletet a vezető (távolléte esetén a szakvizsgázott /(rangidős ) hívja össze és vezeti le.
• Az óvodai egységek munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása.
• A munkaszínvonal értékelése és elemzése

Az intézmény a nemzeti köznevelés szóló 2011 évi CXC törvény figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:
• Pedagógiai Program elfogadása,
• a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása.



A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit:
Döntési jogkörét:
a) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése;
b) A pedagógiai program és módosításainak elfogadása
c) A házirend, SZMSZ és módosításainak elfogadása
d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
e) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
f) az intézményvezetői, pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
g) jogszabályban meghatározott más ügyek.
h) az éves munkaterv elfogadása,
i) d önértékelési program elfogadása e) a tanfelügyeleti intézményi ellenőrzés alapján készített intézkedési terv elfogadása
j) az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,
k) a továbbképzési program elfogadása,
l) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,
m) a házirend elfogadása,
n) az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,
o) jogszabályban meghatározott más ügyekben a nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben szóbeli vagy írásbeli formában.

Véleménynyilvánítási jogkörét:

a) a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
b) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,
c) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében,
d) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,
e) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. javaslattételi jogkörét – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben.

A szóbeli véleménynyilvánítás formái:
- szakmai konzultáció; - értekezlet;
- egyéb megbeszélések.

Az írásbeli észrevételek lehetséges formái:
- félévente történő beszámolók;
- a problémák, javaslatok írásban történő egyedi megfogalmazása esetleges megoldási javaslatokkal.
- az online lehetőségek felhasználása (zárt közösségi és levelező csoportok).

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Jelenleg a nevelőtestület jogkört nem ruház át.

A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok

Nkt: „Nevelőtestület fogalma: a nevelési-oktatási intézményben köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, egyházi szolgálati jogviszony keretében pedagógus-munkakörben, a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége.”

Felettük az általános munkáltatói jogokat az igazgató gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Csoportonként két óvodapedagógus dolgozik heti váltásban. Közvetlen felettese az igazgató.
Az óvodapedagógus munkaideje: heti 40 óra, amit váltásban tölt le

A gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásokra fordított, csoportban letöltendő munkaideje: heti 32 óra (kötött munkaidő).

Heti 4 órát köteles az intézményben tölteni a nevelést előkészítő, valamint egyéb pedagógiai feladatokkal, a nevelőtestület munkájában való részvétellel, gyakornok szakmai segítésével
összefüggő feladatok ellátásával, de szükség esetén eseti helyettesítés rendelhető el ennek terhére.
A munkaidő fennmaradó részében a munkaideje beosztását, felhasználását – további heti 4 óra – maga jogosult meghatározni.

Kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. Az igazgató határozza meg az intézményen belüli, illetve az intézményen kívül teljesíthető feladatok körét. Kötelezhető továbbá kötelező órájának letöltése után, valamint pihenőnapon is – a 40 órás munkaidejének terhére – az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek,
rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, családokkal történő programok stb.)

Feladata: Az Nkt. 62. § (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl:

- Felkészül a foglalkozások megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat.
- Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a - vezető által ellenőrzött, valamint a vezető által augusztus 30-ig jóváhagyott saját ütemterve szerint nevel.
- Az éves ütemtervben leírt foglalkozások megtartása kötelező.
- Szakmai autonómiája, hogy a nevelőtestület által elfogadott ütemtervi kereteken felül szabadon választja meg a foglalkozásokhoz a módszereket és szakmai anyagot.
- Minden nevelési év első szülői értekezletén a szülőkkel ismerteti a gyermekek értékelési rendszerét, amely évente kétszer DIFER mérés (október, május) írásban is rögzíti az eredményeket., Ennek tükrében jelöli ki a fejlesztés irányát..(féléves fejlesztési tervet készít.)

- A gyermekek értékelését, gyermekenként vezetett személyiség lapon,.( Ilyen vagyok , Fejlődési napló ) megfigyeléseik alapján végzik- és az eredményeket minden esetben ismerteti a szülőkkel.
- Menedzseli a tehetséges gyermekeket. Ha erre valamilyen oknál fogva nem képes, ezt megbeszéli az intézményvezetővel.
- Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására.
- Évente elkészíti, felülvizsgálja a munkájához szükséges eszközök jegyzékét, a hiányt és az amortizációt jelenti az intézményvezetőnek.
- Csoportjában működteti a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert.
- Csoportjában elvégzi az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatokat.
- Munkájához szükséges ismeretek megszerzését folyamatos önképzéssel gazdagítja.
- Adminisztrációs tevékenységéhez az informatikai eszközök használatának képességét folyamatosan fejleszti.
- A napi nevelőmunkájához szükséges jogszabályokat folyamatosan figyeli, és azokat megfelelően alkalmazza.

Adminisztratív teendők ellátása:
- minden foglalkozásról a csoportnapló vezetése
- a felvételi és hiányzási napló naprakész vezetése
- a gyermekek hiányzásainak igazolására szóló bizonylatok dokumentálása
- vezeti a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációt, a gyermek anamnézisét, valamint a testi (látás, hallás, mozgás), szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően
- a mérések adatainak vezetése, elemzése
- az intézményvezetés kérésére szociometriai, pedagógiai felmérések elvégzése és összegzése
- statisztikák határidőre történő elkészítése
- a gyermek, szülőjének írásbeli nyilatkozatát beszerzi minden olyan óvodai, döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul
- szülői értekezleteken jegyzőkönyvet készít
- az igazgató előkészíti a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvéleményt
- Kétévente önértékelés elvégzése a tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően, nevelőmunkája fejlesztése érdekében a kiemelkedő és a fejleszthető területek meghatározásával a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó általános elvárások és jelzők, valamint az intézmény saját elvárásai alapján
- az igazgató egyeztetve öt évre szóló egyéni önfejlesztési terv készítése és annak megvalósítása

Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki.
Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban nevelőtestületnek.

Munkatársi értekezlet

Az óvoda igazgatója szükség szerint, de évente legalább 1 alkalommal minden dolgozónak munkaértekezletet tart.

Az értekezletre meghívást nyer az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozója. Az igazgató a munkatársi értekezleten:
• Beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról,
• Értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését,
• Értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását,
• Ismerteti a következő időszak feladatait,
• Ismétlődő munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi oktatás is ezen értekezletek keretében zajlik.

Az értekezlet napirendjét az igazgató állítja össze.

Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak.
Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az óvoda igazgatója indokoltnak látják. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni.
Járványügyi készenlét idején a nevelőtestület az át nem ruházható jogkörű nevelőtestületi döntéshez kapcsolódó véleményét az intézményben egységesen használt infokommunikációs alkalmazások használatával szóban fejti ki, a véleményt a jegyzőkönyv tartalmazza. A nevelőtestület ezt követően hozza meg döntését nyílt szavazással a szabályzatok, programok elfogadásáról.

A pedagógus tevékenységével szemben támasztott belső elvárások:

• munkájának megkezdése előtt 10 perccel köteles megjelenni munkahelyén annak érdekében, hogy az aznapi foglalkozásokat előkészítse
• viselkedése kulturált, egészség kulturált, illemtudó
• korrekt és korszerű szakmai felkészültség és gyakorlat, valamint hatékony, magabiztos és sikeres működés (asszertivitás),
• szociális érzékenység, beleérző képesség (empátia) és konfliktus-megoldó készség,
• önzetlen, altruista (előnyöket, hasznot nem váró) és segítséget felajánló viselkedés,
• nyílt emberi kapcsolatokra való készség, kommunikációs képesség,
• viselkedésére jellemző a belső meggyőződésből származó humanitás és gyermekszeretet,
• motivált a PP nevelési irányultságának megfelelő szakmai képzések elvégzésére,
• felhasználja az intézményi mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában,
• a rendelkezésére álló eszközöket – a digitális anyagokat és eszközöket, az eszköz- és felszerelési jegyzékében szereplő eszközöket – ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja,
• pedagógiai munkája során épít a gyermekek más forrásokból megszerzett tudására is.
• alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítik,
• kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket, épít a tanulási tevékenységeken belül megvalósítható koncentrációra, a partnerekkel való együttműködésre,
• pedagógiai munkáját éves szinten, tematikus egységekre és foglalkozásokra bontva is megtervezi - a jogszabályi előírásoknak megfelelően,
• tudatosan tervezi a foglalkozás céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket,
• tudatosan törekszik a gyermekek motiválására, aktivizálására.
• alkalmazza a differenciálás elvét,
• épít a gyermekek szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket,
• reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását,
• tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit,
• munkájában figyelembe veszi a gyermekek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből
• adódó sajátosságait,
• céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket,
• visszajelzései, értékelései a gyermekek felé világosak, egyértelműek, tárgyszerűek, pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a gyermekek önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését,
• munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál,
• a kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket (pl. INTERNET)
• saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti,
• a PP-ben megfogalmazott feladatait a magas elvárásoknak megfelelően közvetíti a gyermekek, a pedagógustársak, illetve a szülők felé,
• képes magát mind szóban, mind írásban a szakszerűen kifejezni (nyelvhasználat, szakmai pedagógiai-kommunikációs felkészültség)
• ismeri az óvodai nevelés világának humán tényezőit meghatározó gyermekek, pedagógusok, szülők értékrendjét, hagyományos és korszerű taneszközöket, szaktudományos kutatások eredményeit stb,
• évente legalább egyszer részt vesz hospitáláson kollégájánál, melyről hospitálási naplót készít,
• a környezeti változásokhoz igazodó képzés mindennapi óvodai gyakorlatának támogatása a belső továbbképzésen való aktív részvétel

Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki.



12. Dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés, tájékoztatás

Működési alapdokumentumok
• Alapító Okirat
• Pedagógiai Program
• Szervezeti és Működési Szabályzat
• Házirend
• Éves Munkaterv

A működési alapdokumentumok elhelyezése
A felsorolt működési alapdokumentumok őrzése és nyilvános dokumentumként kezelése az igazgató feladata.
Irattári elhelyezésük kötelező.
A nyilvánosságot biztosítandó, az említett működési alapdokumentumok kihelyezése a következő helyekre történjen meg:
- vezetői iroda
- honlap
- KIR
- Oktatási Hivatal intézményi felülete.

A dokumentumokba betekinthetnek a pedagógusok, a szülők, és az intézménnyel jogviszonyban nem állók is.

Tájékoztatás a Pedagógiai Programról

A szülők bármely szülői értekezleten tájékoztatást kérhetnek az igazgató, és a csoportos óvodapedagógusoktól.
- A Pedagógiai Programmal kapcsolatos kérdéseket a nevelési év ideje alatt bárki, bármikor feltehet az intézmény igazgatójának, aki azokra az ügyintézési határidőn belül érdemi választ ad. Ennek pontos időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra.
- Szóbeli érdeklődésre, szóbeli tájékoztatást kaphat az óvoda képviseletére jogosult személyektől, egyeztetett időpontban.
- Írásbeli kérés a nevelési év ideje alatt bármikor benyújtható az óvoda igazgatója, vagy a témában érintettnek címezve (Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.), aki az ügyintézési határidőn belül írásbeli tájékoztatást nyújt.

Tájékoztatás a Házirendről

Az óvodapedagógusok minden nevelési év első szülői értekezletén tájékoztatást adnak a házirendről.
Az óvoda alapdokumentumait (PP, SZMSZ, Munkaterv, Házirend) a szülők megismerhetik. Elhelyezésük a nevelői irodában A Házirend /egy példány/ a bejárat melletti faliújságon folyamatosan megtekinthető.

Az előbbi dokumentumokra illetve bármely az intézmény érintő kérdésben (a kötelező titoktartás figyelembevételével) tájékoztatást az óvodapedagógusok illetve az óvoda igazgatója ad. A pedagógiai program a nyitvatartási időben a vezetői irodában megismerhető, betekintésre átadható. Szóbeli információ előzetes egyeztetés alapján az igazgatói vagy pedagógiai fogadóórákon kérhető.

13. Fakultatív hit és vallásoktatás

• Megszervezése legalább 15 szülő igénye esetén valósulhat meg, ez iránti kérelmet az érintettek aláírásával ellátott írásos formában kell kérelmezni az óvoda igazgatójánál. Ezután a megjelölt egyház képviselőjével történik egyeztetés a megvalósításról.

Egyházak és óvoda kapcsolata

Kapcsolattartó: Az egyházak képviselőivel az igazgató tartja a kapcsolatot.

A kapcsolat tartalma: Vallásgyakorlással összefüggő jogok, kötelezettségek megállapítása az alkalmazottakra az Nkt. Vhr.3. § 8) bek. foglaltak megtartásával történik.
Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg.
14. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje

A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed.
A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése.
Az ellenőrzés utáni értékelés fejlesztő célú a pedagógiai munka hatékonyságának fokozására irányul.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:

• A foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,
• Támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását, biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,
• Támogassa a különféle szintű igazgatói utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,
• Biztosítsa az igazgató számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról.
• Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy kerüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, együtt-gondolkodás, ösztönzés.
• Segítse az igazgató irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.
• Fogja át a pedagógiai munka egészét.
• Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését.
• Segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását.
• Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra.
• A szülői közösség, észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intézmény valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását. Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását.
• Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről.
• Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
• Hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult:

- az intézmény igazgatója, évente minden pedagógust két alkalommal dokumentum és tevékenység ellenőrzés formájában.

A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái

• nevelőmunka gyakorlatának ellenőrzése, megfigyelés alapján,
• beszámoltatás,
• írásbeli dokumentációk (csoportnapló, projektnapló, vázlat) ellenőrzése
• megfigyelés, szemlézés
• az önértékelés módszerei (kérdőívek, interjú, tevékenységek megfigyelése, dokumentum elemzés)
Az ellenőrzés tapasztalatait az érintettekkel ismertetni kell, akik arra írásban észrevételt tehetnek.
Az ellenőrzés tapasztalatai „az igazgatói ellenőrzési lapon” kerülnek dokumentálásra. A tanévzáró értekezleten értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.


Az ellenőrzésre jogosultak:
• igazgató
• fenntartó

Kiemelt szempontok a belső ellenőrzéshez:
• a tevékenység szervezése, felépítése, módszertani lehetőségek kihasználása
• tervezőmunka, illetve annak dokumentálása – tématerv, vázlat
• a tervben szereplő feladatok megfelelősége
• a gyermekek munkája, magatartása, a pedagógus egyénisége, magatartása, egyéni fejlődésének nyomon követése
• az eredményesség, összevetés a nevelési programban leírt követelményekkel
• szakmai felkészültség,
• munkafegyelem
• a játékosság és a képességfejlesztés összhangja.

Az igazgatói ellenőrzés főbb területei:
- a munkakörrel kapcsolatos feladatok végzése

Az ellenőrzés fajtái:
• A pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja az óvodapedagógusok munkájának belső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében.
• A pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen a foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza.
• A tervszerű, előre egyeztetett időpont szerinti ellenőrzés az érintett dolgozók esetében évente legalább két alkalommal történik. A tapasztaltakról feljegyzés készül, amelyet mindkét fél aláírásával igazol.
• Eseti (spontán, alkalomszerűen) ellenőrzés a problémák feltárása, megoldása érdekében történik.
Önértékelés
A Belső Ellenőrzési Csoport
A pedagógiai munka belső ellenőrzési tervének, konkrét megvalósításának ütemtervét az éves munkaterv – BECS munkaterve tartalmazza.

A belső értékelési csoport tagjait az igazgató kéri fel.

A jelölés elvei, szempontjai
• megfelelő szakmai felkészültség, elkötelezettség, feladatokban aktív részvétel,
• minőségbiztosítás működtetésében való jártasság, képzettség, elkötelezettség a minőség iránt,
• terhelhetőség, rugalmasság, megbízhatóság, jó együttműködési készség, hitelesség,
• megfelelő szintű informatikai tudás,
• határozatlan időtartamú kinevezés.

Belső ellenőrzési csoport feladata
• az önértékelés előkészítése, megtervezése, pedagógusok és partnerek tájékoztatása,
• belső elvárás rendszer megfogalmazása a nevelőtestület bevonásával,
• 5 évre szóló Intézményi Önértékelési Terv és éves Intézményi Önértékelési Terv elkészítése,
• az Oktatási Hivatal által működtetett informatikai rendszer kezelése.
15. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja beleértve a pedagógiai szakszolgálatokat, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:
a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel:
• a szülői szervezettel
• a fenntartóval
• iskola, más oktatási intézményekkel, referencia intézményekkel, „jó gyakorlatot” átvett óvodákkal
• szabadidőközpont, egyházak
• intézményt támogató szervezetekkel
b.) pedagógiai szakszolgálatokkal
c.) pedagógiai szakmai szolgáltatókkal
d.) gyermekjóléti szolgáltatókkal
e.) egészségügyi szolgáltatóval
f.) egyéb közösségekkel
• az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival,
• a település egyéb lakosaival
• civil szervezetekkel, egyházzal

Minden dolgozó fontosnak tartja, és kiemelt feladatként kezeli a külső partnerekkel való szoros, hatékony együttműködést

A szülői szervezettel való kapcsolattartás: 20/2012. EMMI rendelet 119 §

Az óvoda, mint intézmény szülői szervezetét a gyermekcsoportokban megválasztott szülői munkaközösségi tagok, képviselők közössége alkotja. A kapcsolattartás rendjét az általuk megalkotott, és az intézmény vezetése által is elfogadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Feladat és hatáskör:

• a szülők jogainak érvényesítése, kötelezettségük teljesítése érdekében az óvoda működését érintő kérdésekben véleményezési, javaslattételi jog
• óvoda valamennyi szülőjének képviselete az adott óvodai fórumon
• saját működési rend elfogadása
• Szülői Szervezet elnökének megválasztása
• gyermeki jogok érvényesülésének figyelemmel kísérése
• pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése
• tájékoztatás kérése a gyermekek csoportját érintő kérdésekben
• tanácskozási jog



Az együttműködés célja:
• A szülők bevonása a nevelő munkába, céljaink hatékonyabb megvalósítása érdekében.
• A szülői jogok érvényesítése.
• Közös értékrend kialakítása a szülői ház és az intézmény között.
• Egymás megismerése, az összetartozás érzésének erősítése a közös programokkal, rendezvényekkel.

Kapcsolattartás formái:

• óvodavezetése és a szülői szervezet közötti közvetlen kapcsolattartó a szervezet elnöke
• szülői szervezet értekezlete, megbeszélés, fogadóórák
• személyes megbeszélések
• hagyományápolás, óvoda nyitott ünnepei
• nyílt nap
• Családlátogatások

A kapcsolattartás módja:

• Személyes beszélgetés
• Közös rendezvényeken való részvétel
• Megbeszélések

A kapcsolat gyakorisága: alkalomszerűen. Értekezletek az aktualitásnak megfelelően.

A szülői szervezetnek egyetértési és véleményezési joga van a gyermekeket és az óvoda működését érintő kérdésekben:
• munkaterv, beszámoló elkészítése, elfogadása, módosítása
• pedagógiai program
• nevelési év rendje
• az óvodai SZMSZ kialakítása
• az intézményi önértékelés véleményezése elfogadása előtt
• az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben
• a munkatervek a szülőket is érintő részében.
• a házirend kialakításában, elfogadásában
• az ünnepélyek, megemlékezések rendjét szabályozó kérdésekben
• a szülőket anyagilag is érintő ügyekben
• az intézmény egészét, vagy a gyermekek döntő többségét érintő ügyekben.

A fenntartóval való kapcsolattartás:

Az intézmény az igazgatón keresztül tart kapcsolatot a fenntartó, és a társulásban lévő önkormányzatokkal.

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:

• az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,
• az intézmény tevékenységi körének módosítására,
• az intézmény nevének megállapítására,
• az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),
• az intézmény ellenőrzésére:
• gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,
• szakmai munka eredményessége tekintetében,
• az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint
• a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,
• az intézményben folyó szakmai munkáról, beszámoló elkészítése írásban., szóban. tárgyi eszközök évenkénti leltározása-hiányzó nélkülözhetetlen eszközök költségvetésbe való betervezése

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti:
• az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében-amennyiben szükséges.
A fenntartóval való kapcsolattartás formái:

• szóbeli tájékoztatásadás,
• írásbeli beszámoló adása,
• egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,
• a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,
• speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás

Az intézmény az általános iskolával kapcsolatot alakít ki.
A kapcsolatok lehetnek:
• szakmai,
• kulturális,
• sport és egyéb jellegűek.

A kapcsolatok formái:

• rendezvények,
• megbeszélések.
• látogatások.

A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.
Intézményközi együttműködés jöhet létre közös megegyezés alapján.

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy:
• a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,
• az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.

Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.

Pedagógiai szakszolgálatokkal

Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek fejlődésé, speciális szükségletek biztosítása, érdekében a:
• Szakértői Bizottsággal illetve
• Nevelési Tanácsadóval

Az intézmény segítséget kér, ha a gyermek fejlesztését pedagógiai eszközökkel nem tudja biztosítani,

Az intézmény a Megyei Szakértői Bizottsággal közvetlen kapcsolatot tart fenn.
A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:
• Szakértői Bizottság értesítése – ha az intézmény a beavatkozást szükségesnek látja, esetmegbeszélés – az intézmény részvételével,
• a Szakértői Bizottság címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,
• előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.
• utazó gyógypedagógusi ellátás során folyamatos konzultáció az óvodában a gyermek fejlesztéséről. Logopédiai, fejlesztő és gyógy testnevelői segítségnyújtás.

Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal

Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógusok szakmai munkájának fejlesztése, segítése érdekében a:

• Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal megyei POK illetve
• Országos Pedagógiai szakmai szolgáltatókkal
• előadásokon, rendezvényeken, tanfolyamokon való részvétel.

A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás

Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a:

• gyermekjóléti szolgálattal, illetve
• gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más:
- személyekkel,
- intézményekkel és
- hatóságokkal.

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.

Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn.
A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:

• a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,
• esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,
• a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,
• előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás

Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg.
Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. Védőnő, orvos.
A szolgáltatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek.

A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni.

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és összetartó szerepe jelentős.

A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.

Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek

Az intézményi kapcsolat A kapcsolatot jelentő szervezet neve és címe
típusa

1. Szülői szervezet Méhteleki Óvoda És Konyha Szülői szervezete-elnöke
2.Fenntartói szerv Méhtelek, Garbolc, Nagyhódos, Kishódos Önkormányzatok
Óvodafenntartó Társulása
3.Más oktatási intézmény Környező Óvodák vezetői- Méhteleki Általános Iskola
4.Intézményt támogató szervezetek Egyesületek, civil szervezetek
5.Pedagógiai szakszolgálat Szakértői Bizottság,Pedagógiai Szakszolgálat Fehérgyarmat
6.Pedagógiai szakmai szolgáltató POK
7. Gyermekjóléti szolgálat Méhtelek
8.Egészségügyi szolgáltató Háziorvos- Védőnő- Fogorvos
9.Egyéb: Szabadidőközpont, Tájház, Egyházak, Roma
Kisebbségi Önkormányzat


16. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

20/2012 EMMI rendelet 4§(1)

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.
Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

Gyermekek ünnepei: születésnap, mikulás, karácsony ünnepkör, farsang, húsvét, gyermeknap

Világnapok: Állatok világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Madarak és fák napja

Óvodánk sajátos hagyományos napjai:, Évzáró, Ballagás

Nyilvános ünnepeink:
• Anyák napja
• Évzáró, ballagás

Aktuális jeles napok
Nemzeti ünnepek

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata.
A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének:
• megőrzése, illetve
• növelése.

A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei:

• ünnepségek, rendezvények,
• egyéb kulturális versenyek,
• egyéb sport versenyek,
• egyéb eszközök (pl.: meghívók,kiadványok, újságok stb.). Az intézmény hagyományai érintik:
• az intézmény ellátottjait (gyermekeket),
• a felnőtt dolgozókat,
• a szülőket.

Partnereinkkel közös hagyományokat ápolunk/, adventi teadélután egyház, közös farsang iskola stb./

A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény:
• jelkép használatával (zászló, jelvény stb.),
• gyermekek ünnepi viseletével,
• az intézmény belső dekorációjával.

A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.


Az ünnepélyek, megemlékezések rendje
Az ünnepély,
Az ünnepély, megemlékezés neve megemlékezés (irányadó)
időpontja
október23.
Október 23.
Mikulás
December 6.
Advent
December 1 – 20
Karácsony
December 18-22.
Farsang
Február 1-20
Március 15.
Március 12-14.
Húsvét
Április (március)
Anyák napja
Május 1- 10.
Gyermeknap
május utolsó vasárnapja
Évzáró, ballagás
június első hete




Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó rendezvények

A rendezvény neve A rendezvénnyel érintettek köre A rendezvény (hozzávetőleges) időpontja




Intézmény fennállásának évfordulói Alkalmazottak, gyermekek, szülők, partnerek évfordulón


Néphagyományőrző napok Alkalmazottak, gyermekek, szülők, partnerek alkalomszerű



Sportnap, családi nap, Alkalmazottak,
gyerekek, partnerek Ősz, tavasz

Születésnap Alkalmazottak,
gyerekek alkalomszerű

Kirándulás, táborozás Alkalmazottak,
gyerekek,szülők június,szeptember


Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása

Megnevezés Leírás
Címeres magyar zászló, címer szabvány
Kokárda Nemzeti színű szalag
Ünnepi viselet Szülői ízlés szerint, óvoda által biztosított
fellépő ruha
Ünnepi viselet nemzeti ünnepeken Fehér felső, sötét alj


17. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét-tisztasági szűrését-, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles.
Az egészségügyi ellátásban közreműködik még:
- a fogorvos
Az egészségügyi ellátás rendje:
a. iskolaorvosi szolgáltatás

Az egészségügyi ellátás megnevezése Iskolaorvosi szolgáltatás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Háziorvos
Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege alapellátás
(teljes, részmunkaidő stb.)
Az ellátást nyújtó által az intézményben nincs
töltendő idő
Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Orvosi rendelő Méhtelek Sport u 28

b) védőnői szolgáltatás
Az egészségügyi ellátás megnevezése Védőnői szolgáltatás

Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Körzeti védőnő
Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege alapellátás
(teljes, részmunkaidő stb.)
Az ellátást nyújtó által az intézményben Negyedéves tisztasági szűrés
töltendő idő
Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Óvoda
Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek Körzeti védőnő Méhtelek Sport u28
(védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel
együttműködve történik a szolgáltatás nyújtás

c) iskolafogászati ellátás

Az egészségügyi ellátás megnevezése Iskolafogászati ellátás
Az ellátást nyújtó pontos megnevezése Fogorvos
Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege alapellátás
(teljes, részmunkaidő stb.)
Az ellátást nyújtó által az intézményben
töltendő idő nincs
Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe) Fogorvosi rendelő Méhtelek Sport u 28

Dolgozók rendszeres egészségügyi ellenőrzése Az intézmény minden dolgozója köteles alkalmazás előtt teljes körű munka alkalmassági, azt követően évente időszakos és szükség szerint soron kívül munka alkalmassági vizsgálaton megjelenni, munkaköre ellátására való alkalmasságát a munkáltató által megnevezett orvossal igazoltatni.

A NEVELŐMUNKA BIZTONSÁGOS FELTÉTELEINEK MEGTREMTÉSE

A közalkalmazottak munkavégzéssel kapcsolatos szabályai

• Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat.
• Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos!
• A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását.
• Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézmény fenntartójától írásban kell kérvényeznie.



Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:
• a közös tulajdont védeni,
• a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,
• az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,
• az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,
• tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani.

18. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők

A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az igazgatót.

Az igazgató a rendkívüli esemény jellegének megfelelően
a) haladéktalanul értesíti:
o az érintett hatóságokat,
o a fenntartót,
o a szülőket;

b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.

Rendkívüli eseménynek számít különösen:
o a tűz,
o az árvíz,
o a földrengés,
o bombariadó,
o egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény:

• kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

Az egyes rendkívüli eseményekre vonatkozó további belső szabályozás nem kerül csatolásra.

19. Az intézményben történő dohányzás szabályozása

Az intézményben – ide értve az óvoda udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt– a szülők, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az óvodán kívül tartott rendezvényeken a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos!

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője.

20. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól. Általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások 7. § (1), (4) bekezdés. - Tilos az olyan reklám, amely erőszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztető magatartásra ösztönöz. - Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. - A reklámok elhelyezésére, terjesztésére az intézményvezető adhat engedélyt. Az engedély visszavonására bármikor jogosult.
Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékenységet:

A tiltott és megengedett reklámtevékenység
Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység.
Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám:
• a gyermekeknek szól, és
• a következő tevékenységekkel kapcsolatos:
- egészséges életmód,
- környezetvédelem,
- társadalmi tevékenység,
- közéleti tevékenység,
- kulturális tevékenység.

A reklámtevékenység engedélyeztetése

A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges.

Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:

• a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;
• a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;
• a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.
Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek.

Az igazgató az engedély visszavonására bármikor jogosult.

A reklámtevékenység jellegének besorolása

Az igazgató önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében:
• a nevelőtestület,
• a szülői közösség, valamint
• a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.

Az igazgató köteles:
• a pedagógusoktól,
• a szülőktől,
• a gyermekektől érkező,

az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:
a) újságok terjesztése,
b) szórólapok,
c) plakátok,
d) szóbeli tájékoztatás stb.

Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az igazgató által kiadott engedély határozza meg.

Az intézményben készült fotók és videó felvételek interneten, közösségi portálokon való megjelentetése csak a szereplők/érintettek előzetes hozzájárulásával lehetséges.

21. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés feltételeit:

Feltételei:

• Magas színvonalú nevelőmunka végzése, a Pedagógiai program teljes körű megvalósítása, ellenőrzések és mérések pozitív eredményei
• Speciális fejlesztési igényű, valamilyen szempontból hátrányos helyzetű, beilleszkedési és magatartási zavaros, képességeiben lemaradást mutató, tehetséges gyermek sikeres integrációja és egyéni fejlesztése
• Nyitottság és törekvés pedagógiai és pszichológiai ismeretek bővítésére, módszertani újdonságok megismerésére, sikeres adaptálására, terjesztésére
• Pedagógiai kísérletben való részvétel, szakmai értékelése, továbbadása
• Szakmai igényességgel összeállított bemutató és elemzése
• Hospitáló pedagógus jelöltek felkészítése, irányítása,
• Kollégák pedagógiai munkájának segítése, gyakorlati és elméleti síkon
• Óvodai szabályzatok, dokumentumok elkészítésében való aktív részvétel
• Szülőkkel történő együttműködés és szolgáltatói színvonal mértéke
• Szülők elégedettsége

Az óvoda igényes képviselete különböző rendezvényeken, eseményeken: szakmai napok, előadások, konferenciák, ünnepélyek, pályázatok, sportrendezvények, intézménylátogatások. Gyermekek felkészítése és kísérete.

Az óvodán belüli rendezvények előkészítésében és lebonyolításában való aktív közreműködés:

• Információszerzés pályázati lehetőségekről, pályázat elkészítése.
• Az óvoda szolgáltatói tevékenységének bővítése.
• Játék és foglalkozási eszközök készítése.
• Igényes magas színvonalú dekoráció készítése
• Gyakornok mentorálasa
• Értékelés, mérés kiváló eredménye


Szabályai:
• Legalább 1 éves munkaviszony a Méhteleki Óvoda és Konyhában.
• Nevelőtestületi javaslata és véleményezése alapján az igazgató dönt.

22. Szakmai Munkaközösségek

2011. évi CXC. törvény 71 § (1) A nevelési-oktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget.

Munkaközösség nincs az intézményben. Egyes feladatokra team-be dolgozik a közösség /IPR, BECS/

BECS feladatai: Az ellenőrző csoportban kijelölt feladatait a neveléssel-oktatással le nem kötött kötelező munkaidejében látja el. Részt vesz az önértékelés előkészítésében, megtervezésében, partnerek tájékoztatásában, az önértékelési program, és éves terv elkészítésében. Szerepet vállal a pedagógusok foglalkozáslátogatásában, az interjúk felvételében, és a kérdőíveztetésben.

23. Kártérítési felelősség

A Munka Törvénykönyve 2012 évi I. törvény 179-190 § szerint kerül alkalmazásra

24. Különös közzétételi lista

Az intézmény a meghatározott adatokat közzéteszi különös közzétételi lista formájában.
.
A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként felül kell vizsgálni.

A különös közzétételi lista tartalmazza:
1. Óvoda nyitva tartása
2.Intézményt érintő ellenőrzése
3. Óvodai tanév helyi rendje
4.Óvodai csoportok száma, illetve az egyes csoportokban a gyerekek létszáma



25. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

Minden óvodapedagógus a köznevelési törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye.

Minden óvodapedagógus feladata:

• A gyerekek életkorának megfelelő balesetvédelmi oktatás megtartása, tartalmának és időpontjának rögzítése.
• Baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele és dokumentálása.
• Körültekintő játékvásárlás, használati utasítás szerinti alkalmazás.
• Kirándulások biztonságos előkészítése.
• A védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.
• Szülők tájékoztatása a gyerekek ruháiban, ékszerhasználatában és játékaiban rejlő baleseti forrásokról.
• Szülők hozzájárulásának igénylése tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, valamint minden óvodán kívüli tevékenységhez (dokumentálja és a házirendben szabályozza).

Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A munkakörönként kialakított általános és specifikus ismereteket nevelési évenként ismétlődő oktatáson való részvételükkel kötelesek megszerezni. Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét, a védő-, óvó előírások figyelembe vételével.

Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.


Különösen fontos ez, ha:
• az udvaron tartózkodnak
• ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt )
• ha az utcán közlekednek
• ha valamilyen rendezvényen vesznek részt
• ha a közeli építkezést stb. látogatják meg
• és egyéb esetekben.

Az óvoda igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi. Minden pedagógus feladata, hogy a veszélyforrást az óvodavezető felé jelezze.
A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket.

Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol.

Az óvoda dolgozóinak feladatai

Az igazgató feladatai az alábbiak:

• Ellenőrizze, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet.
• A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermekek esetében az orvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése.
• Gondoskodjon a védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzések, figyelmeztető táblák, hirdetmények kifüggesztéséről, illetve azok tartalmának évenkénti ismertetéséről.




Az intézmény igazgatójának felelőssége:

• hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető
• hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet
• hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével
• hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be
• a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése
• a veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente kétszer ismertetni kell
• évente az intézmény egész területe felmérésre kell, hogy kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége.

Az óvodai alkalmazottak felelőssége:

• Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására.
• A foglalkozások során az intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében.
• Fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését.
• Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére.
• A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.
• Javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére.
• Veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb.
• A gyermekek és az igazgató figyelmét folyamatosan fel kell hívni a veszélyhelyzetekre.
• Az azonnali veszélyelhárítás a baleset megelőzése érdekében.
• Az óvodapedagógus a foglalkozásokra csak olyan saját készítésű és kereskedelemben gyártott eszközöket vihet be a gyermekeknek, amely megfelel a jogszabályban jelzett megfelelőségi követelményeknek.

Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok

Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén:

• a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni,
• ha szükséges orvost kell hívni,
• ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni,
• a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni,
• a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének és a szülőnek.

Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni.

Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:

• a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,
• a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják (karbantartó helyiség, tisztító szertár).
• a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgokat csak a munkáltató engedélyével viheti be.

A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítéséért az óvodavezető felel, a végrehajtás a munkavédelmi felelős feladata.

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata, Tűzvédelmi Szabályzata tartalmazza. Az óvoda Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézményi óvó-védő előírásokat. Az intézményben bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős államtitkár által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a kiskorú gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító intézményében meg kell őrizni.

A gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása az óvodavezető feladata.
Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok:
• a baleset körülményeinek kivizsgálása
• Jegyzőkönyvkészítés
• bejelentési kötelezettség teljesítése Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások:
• azonnali jelentési kötelezettség a fenntartó felé
• legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába

A baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői szervezet képviselőjének részvételét.
Az igazgatónak különleges felelőssége, hogy

• gyermekbalesetet követően intézkedik annak megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő
• az óvoda minden alkalmazottját tájékoztatja

A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése

Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok
Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is: - kirándulás, séta - színház, múzeum, kiállítás látogatás - sport programok - iskolalátogatás stb. A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Ezt a dokumentumot a csoportnaplóban kell őrizni.
Az óvodapedagógusok feladatai:
• A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, az útvonalról, a közlekedési eszközről.
• Az igazgatót előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor helyi formanyomtatvány (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedés eszköz, indulás és várható érkezés) kitöltésével írásban kell értesíteni.
• Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat.
• Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni.
• A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az igazgató vagy helyettese jóváhagyta.
Különleges előírások:
A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.
• Tömegközlekedés igénybevételekor 1 óvodai csoport esetében (25-30 fő) minimum 3 fő
• felnőtt kísérő.
• Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1 fő felnőtt kísérő.
• Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai:
• a szülő önkéntes elhatározásán alapuló előzetes, írásos nyilatkozatban közli, hogy gyermeke felügyeletét a tanfolyam idejére olyan személyre bízza, aki nem az óvoda alkalmazottja
• tudomásul veszi, hogy ezen idő alatt az óvodát nem terheli felelősség
• az igazgató és a szolgáltatást nyújtó közötti együttműködés feltételeit meghatározó dokumentum elkészítése vezetői feladat.
• A tanfolyamokkal kapcsolatban az intézmény semmilyen kötelezettséget nem vállal.
• Az óvodában bármilyen külső szolgáltatást csak pedagógus végzettségű személy tarthat.

Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok:

• Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie.
• A HACCP előírások betartása és betartatása minden alkalmazott felelőssége.
• Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!
• Az intézményen belül és az óvoda által szervezett rendezvényeken szeszesital
• fogyasztása tilos!
• A közétkeztetés, a higiénés helyzet egészséges életmódot támogató intézményi munkarend kialakítása és gyakorlati megvalósítása minden alkalmazott feladata.

Óvó-védő előírások, amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani az óvodában való benntartózkodás során

A pedagógus kötelessége a gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési- intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt. Az ajánlott szabályok rögzítése a csoportnaplóban történik.
A balesetek megelőzésére vonatkozó szabályok
Az óvoda helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok:
• Az udvar használatára vonatkozó szabályok
• A séták alkalmára vonatkozó szabályok
• A kirándulásokra vonatkozó szabályok
• A tornaterem használatára vonatkozó szabályok
• Színház, múzeum, kiállítás látogatásra vonatkozó szabályok
• Sport programokra vonatkozó szabályok
• Iskolalátogatásra vonatkozó szabályok
• A fakultáción való részvétekre vonatkozó szabályok

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
Célunk, hogy az óvodában töltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a mindennapokban rendszeres egészségfejlesztő tevékenységekben.
Kiemelt figyelmet fordítunk a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra:
• Egészséges táplálkozás megszervezése - az ételt szállító konyhával egyeztetve, különösen a speciális étkezést igénylő gyermekekről
• A gyermekek egészséges vitamin ellátása érdekében a mindennapos gyümölcsfogyasztást szorgalmazzuk
• Mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése, biztosítása
• A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése
• Gyermekbántalmazást megelőző program támogatása
• Baleset megelőzés és elsősegély nyújtási ismeretek
• Személyi higiéné megalapozása, biztosítása, fejlesztése
• Óvodapszichológus munkájának segítése

Egészségügyi szempontból biztonságos környezet kialakítása járványügyi készenlét idején
Mulasztásokkal összefüggő igazolások kezelése
• Az óvodát kizárólag egészséges, tüneteket nem mutató gyermek, látogathatja. A gyerekeket naponta megkérdezzük (szóban) egészségi állapotukról, testhőmérséklet mérést végzünk.
• A megbetegedés tüneteit mutató gyermeket azonnal elkülönítjük, és értesítjük a törvényes képviselőt. Kérjük, hogy az értesítés után azonnal vigyék haza gyermeküket.
• A gyermek az óvodába kizárólag orvosi igazolással térhet vissza, amelyet a visszatérés első napján be kell mutatni.
• A szülő köteles az óvodát értesíteni, ha a gyermeknél vagy a családban koronavírusgyanú vagy igazolt fertőzés van.
• A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. §. (2) bekezdés c) pontja értelmében az igazgatónak alapos indok esetén kell a gyermek távolmaradását igazoltnak tekinteni. Ilyen indoknak tekinthető a járványhelyzetből fakadó alapos ok is. (Az igazgató döntést csak határozott időtartamra hoz.
• Igazolt hiányzásnak tekintendő továbbá, ha a gyermek hatósági karanténba kerül a részére előírt karantén időszakára. Hatósági házi karantén esetén a járványügyi hatóság által kiadott, a járványügyi megfigyelést feloldó határozatot szükséges bemutatni. Ezen időszakban a gyermek az otthona elhagyása nélkül, a pedagógusokkal egyeztetett kapcsolattartási forma mellett vesz részt a nevelésben- oktatásban. Óvodai benntartózkodásra vonatkozó szabályok (bővebben a házirendben).
• A szülők az intézmény területére nem léphetnek be!
• Ügyintézés esetén a szülők is - az óvoda területén - az igazgató kérésnek megfelelően maszkban, kézfertőtlenítést követően tartózkodhatnak.
• A további tájékoztatás érdekében a digitális munkarend során alkalmazott, használt felületeket működtetjük.
• A befizetéseket – lehetőség szerint – bankkártyával, vagy átutalásos formában bonyolítsák a szülők.

Mindennapi nevelés-oktatás
• A mindennapi nevelés-oktatás során, az intézmények működtetésében csak egészséges és tünetmentes dolgozó vesz részt.
• A foglalkozásokon a maszk viselése vezetői intézkedéshez kötött.
• Az általános higiéné betartása és betartatása fokozott fegyelmet igényel (mosdók használata, szappanos kézmosás, fertőtlenítés, köhögési etikett).
• Folyamatos, vagy gyakori szellőztetéssel kell gondoskodni a friss levegő biztosításáról – időjárás és környező forgalom függvényében.
• A csoportszobákban lehetőség szerint gondoskodni kell a gyermekek lazább elhelyezéséről, adott esetben nagyobb termek vagy egyéb rendelkezésre álló helyiségek bevonásával. A gyermekek szellősebb elhelyezése céljából, amennyiben lehetséges, az oktatáshoz-neveléshez nem szükséges tárgyakat, bútorokat javasolt a csoportszobán kívül elhelyezni.

Takarítás, fertőtlenítés
• A fertőtlenítő takarítás folyamatos, figyelembe véve a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) ajánlását.
• A fertőtlenítő nagytakarítás és a rendszeres fertőtlenítő takarítás elvégzéséhez szükséges tisztító́- és fertőtlenítő szereket a munkáltató/fenntartó rendelkezésre bocsájtja
• A takarítás megvalósulását az intézményvezető ellenőrzi.
• A takarítást, fertőtlenítést úgy kell megszervezni, hogy az a gyermekek egészségét ne veszélyeztesse.

A gyermekek egészséges fejlődése érdekében alkalmazott felvilágosító programok intézményben megvalósítható eljárásrendje

Az óvoda saját pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottján és az intézményegészségügyi szolgálatot ellátó szakemberen, valamint az óvodával kötött együttműködési megállapodással rendelkező állami szerven kívül más személy vagy szervezet a gyermekek részére tartott foglalkozás keretében:
• szexuális kultúrával, nemi élettel, nemi irányultsággal, szexuális fejlődéssel,
• a kábítószer fogyasztás káros hatásaival,
• az internet veszélyeivel és egyéb
• testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos programokat

Telefon használat rendje:

Az intézményben mobiltelefon használatára munkakörükkel összefüggésben az intézmény igazgatója jogosult. A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál és csak kivételes, sürgős esetben használható. gyermekek között a csoportszobában, az udvaron mobiltelefont használni magáncélú beszélgetésre nem lehet.

Fénymásolás

Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása engedélyezett.






26. Egyéb szabályzások

Speciális jogszabályok:

A Méhteleki Óvoda és Konyha munkavédelmi szabályzata

Tűzvédelmi szabályzata

Feladatellátás követelményei:

A munkaköri leírások tartalmazzák az alkalmazottak jogait, kötelezettségeit, konkrét feladatait és azok ellátásának követelményeit.



Melléklet tartalma:

Panaszkezelési szabályzat

Adatkezelési szabályzat

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének szabályzata






SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT


MÉHTELEKI ÓVODA ÉS KONYHA
4975 Méhtelek, Petőfi u. 4.



Intézmény OM – azonosítója:

033161 Készítette:

…………………………….
Kelemenné Bakk Tímea
igazgató
a nevelőtestület bevonásával
Nkt. 26.§ (1)


Legitimációs eljárás – Az érvényességet igazoló aláírások:


Az SZMSZ módosításának tartalmáról a szülők tájékoztatást kaptak


……………………………
Szülői közösség képviseletében
A fenntartó képviseletében jóváhagyta
Nkt. 25.§ (1) bekezdés, 83. § (2) bekezdés g) pontja


……………………………………….
Polgármester


……../2024. (…………) iktatószám:

Készült: kettő eredeti példányban



Érvényes: a fenntartó jóváhagyását követően visszavonásig


A dokumentum jellege: nyilvános
Nkt. 25.§ (1)


Verziószám: 1/2024.
2/1 eredeti példány


1. Érvényességi nyilatkozat
2024. január. 01-től visszavonásig.

2. Felülvizsgálat, értékelés időpontja: 5 évente

3. Módosítás előírásai

• Törvényi változás esetén
• Feladatváltozás esetén
• A nevelőtestület 2/3-os többségi kezdeményezése alapján, a nevelőtestület dönt a módosítás elfogadásáról
• Írásbeli előterjesztés nevelőtestületnek, óvoda vezetőségnek


4. Nyilvánosságra hozatala:

Megtekinthető az igazgatói irodában, intézményi honlapon, KIR-ben




















III. Mellékletek:
1.számú melléklet
Panaszkezelési szabályzat

Jelen belső szabályzat a Méhteleki Óvoda és Konyha működésével, tevékenységével kapcsolatos panaszügyek elbírálásának, kivizsgálásának és a panasz orvoslásának eljárási rendjét írja le.
Legfontosabb törekvésünk minőségi szolgáltatás nyújtása, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a Pedagógiai Program.

Intézményünk nagy hangsúlyt fektet jó hírnevére, az intézmény használóinak elégedettségére, ezért azt vallja, hogy az intézmény közvetlen kezelésében történő és a felmerülésekor azonnal jelzett panaszok kivizsgálása segítheti, hogy az intézkedések magas fokú hatékonysággal, a tovább gyűrűző problémák megakadályozásával, és ezzel más partneri panaszok keletkezésének kizárásával kerüljenek végrehajtásra.

Célunk, hogy a felmerült problémák, viták legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten kerüljenek megoldásra, orvoslásra (gyermek, felnőtt, partner, stb.).

Fogalmak, meghatározások

Panasz szóban (személyesen) vagy írásban az intézménnyel partneri vagy munkatársi kapcsolatban álló személy által jelzett, az intézmény nevelési, oktatási tevékenységével, intézkedéseivel, a szolgáltatással összefüggő tevékenységhez kapcsolódó bejelentés, reklamáció, kérelem, probléma, amelyben a panaszos kifogásolja az eljárást, és megfogalmazza az eljárással kapcsolatos konkrét, egyértelmű igényét.

Panaszt tenni olyan ügyekben lehet, melyekkel kapcsolatban az intézmény köteles, illetve jogosult intézkedésre.

Panasz tehát az, amikor a partner úgy ítéli meg, hogy az intézmény dolgozói nem a tőlük elvárható elvárásoknak megfelelően jártak el, s így őt sérelem érte.

Panasz felvétele

Az intézmény dolgozóinak - elsősorban a konduktoroknak, pedagógusoknak - a szülői értekezleteket, fogadó órákat követően minden egyes partneri panaszt dokumentálni kell, és át kell adni az intézmény vezetésének, illetve az érintetteknek.

A partner panaszát a következő módon teheti meg:
• Szóban, személyesen
• Írásban (postai, vagy elektronikus módon)

A panaszt fogadhatja:
• konduktor
• pedagógus
• dajka
• igazgató

A panasz kezelés helyi rendje

A panaszos problémájával az érintetthez fordul.

• A panaszt felvevő személy saját hatáskörében kísérletet tesz a panasz okának elhárítására, a probléma megnyugtató lezárására, amennyiben ez lehetséges. Ha a panasz okát nem sikerül elhárítani, a panasz tényéről, körülményeiről tájékoztatni kell az intézmény vezetését.
• A panasz jogosságát, az okával kapcsolatos körülményeket az intézmény vezetéséért felelős igazgató köteles megvizsgálni, jogossága esetén az ok elhárításáról intézkedni.
• A panasz valóságtartalmát, a panaszt kiváltó problémának oktatási folyamatra gyakorolt hatását meg kell vizsgálni. Ebbe az érintett feleket – konduktorokat, pedagógusokat, dajkát, szülőket - be kell vonni.
• Az eljárás az érintett felek közös helyzetelemzésére, önértékelésére épül és csak a legszükségesebb esetben, von be külső szereplőt a felmerült probléma megoldása érdekében.
• A kivizsgálást folytató személy(ek) a rendelkezésre álló információk alapján a valóságos tényállást megállapítja.
• Amennyiben a panaszról megállapításra kerül, hogy nem jogos, azt a panaszkezelő személynek közölnie kell a panaszt tevővel oly módon, hogy a válaszadásával párhuzamosan a probléma kezelésére tanácsot kell adni, vagy abban segítséget kell nyújtani.
• Ha a panaszban foglaltaknak helyt ad, a panaszról hozott döntéséről, és a szükséges
• intézkedésről tájékoztatja a partnert.
• A panasz kivizsgálásának időtartama a panasz beérkezésétől számított 5 munkanapon belül megtörténik.
• Panasz elutasítása esetén a partner tájékoztatása ugyancsak 5 munkanapon belül történik.
• Jogos panasz rendezését és a partner tájékoztatását 30 napon belül le kell zárni.
• Amennyiben a fenti időtartamnál hosszabb időt vesz igénybe a panasz kivizsgálása, a panaszost a bejelentés beérkezéstől számított 10 napon belül értesíteni kell, hogy ügye folyamatban van, valamint az érdemi válasz várható időpontjáról. A válaszban a panaszos által felvetett valamennyi kérdésre teljes körű választ kell adni. A panasz tárgyában hozott döntésről, az indokok megjelölésével értesíti a panasztevőt.
• A panaszos tájékoztatandó az igénybe vehető közvetítés lehetőségéről, valamint az egyéb jogorvoslati lehetőségekről.
• A panaszbejelentés kivizsgálására szükség szerint más szakembert, intézményt is jogosult bevonni.
A panaszkezelési eljárás dokumentálása

• A szóbeli, helyben rendezett panaszokról nem kell jegyzőkönyvet felvenni.
• Amennyiben a szóbeli panasz helyben nem oldható meg, a bejelentésről emlékeztetőt kell felvenni. (Problémaleírás)
• A panaszkezelési eljárás gyakorlati lépéseit minden esetben írásban rögzíteni kell. (Hitelesített egyeztetések, megállapodások, emlékeztetők)
• Megoldott probléma esetén annak jegyzőkönyvben történő rögzítése
• Panasszal kapcsolatos iratok megőrzésére az általános szabályok irányadóak.

A panaszkezelés lépcsőfokai
• Konkrét esetben eljáró személy kezeli a problémát.
• Igazgató kivizsgálja, kezeli a problémát.
• Fenntartó bevonása, panasz jelentése

Amennyiben a panasz helytálló, azonnali lépéseket kell tenni a helyesbítésre.

A panasszal kapcsolatos iratok megőrzésére az általános szabályok irányadóak.

A panasz elemzése, értékelése, levonható tapasztalatok, információk az érintetek részére történő eljuttatása.

A panaszok kapcsán tapasztalt hiányosságok, problémák megszüntetésére vonatkozó javaslatok megtétele, ezek megvalósítására irányuló tevékenységek koordinálása. A panaszkezelést követően az érintett elégedettsége változott-e.

Záró rendelkezések

Az SZMSZ-t az igazgató készíti a nevelőtestület bevonásával és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényesé.
A hatályba lépés napja 2024.01.01.
A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény az előzőleg jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzata.
A szabályzat az intézmény valamennyi szervezeti egységére és alkalmazottjára kiterjed.
A nyilvánossá tétel: az óvoda honlapja, ahol mindenki számára hozzáférhető elolvasásra.
Méhtelek 2024. 01. 01.
.............................................
P.h Kelemenné Bakk Tímea
igazgató

2. számú melléklet
Adatvédelmi és adatkezelési szabályzat

Szervezet megnevezése:
Méhteleki Óvoda És Konyha





ADATVÉDELMI ÉS ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzat alkalmazása

A szervezet megnevezése Méhteleki Óvoda és Konyha
A szervezet székhelye 4975 Méhtelek, Petőfi u 4.
A szabályzat tartalmáért felelős személy Kelemenné Bakk Tímea
A szabályzat hatályba lépésének dátuma 2024.01.01.

Ez a szabályzat a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és a személyes adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat állapít meg. A szabályzatban foglaltakat kell alkalmazni a konkrét adatkezelési tevékenységek során, valamint az adatkezelést szabályozó utasítások és tájékoztatások kiadásakor.

Adatvédelmi tisztviselő alkalmazási (kijelölési) kötelezettség kiterjed minden közhatalmi szervre vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervre (függetlenül attól, hogy milyen adatokat dolgoz fel), valamint egyéb olyan szervezetekre, amelyek fő tevékenysége az egyének szisztematikus, nagymértékű megfigyelése, vagy amelyek a személyes adatok különleges kategóriáit nagy számban kezelik.

A szervezet adatvédelmi tisztviselőt □ alkalmaz □ nem alkalmaz


Adatvédelmi tisztviselő alkalmazása esetén
Neve
Beosztása
Elérhetősége

A szabályzat hatálya

E szabályzat visszavonásig érvényes, hatálya kiterjed a szervezet tisztségviselőire, alkalmazottaira és a szervezet adatvédelmi tisztviselőjére.


Dátum: 2024-01.01.

..................................................

a szervezet vezetője

A szabályzat célja

E szabályzat célja, hogy harmonizálja az adatkezelési tevékenységek tekintetében a szervezet egyéb belső szabályzatainak előírásait a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelme érdekében, valamint biztosítsa a személyes adatok megfelelő kezelését.

A szervezet tevékenysége során teljes mértékben meg kíván felelni a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, különösen az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletében foglaltaknak.

A szabályzat kiadásának fontos célja továbbá, hogy megismerésével és betartásával a szervezet alkalmazottai képesek legyenek a természetes személyek adatai kezelését jogszerűen végezni.


Lényeges fogalmak, meghatározások

• a GDPR (General Data Protection Regulation) az Európai Unió új Adatvédelmi Rendelete
• adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja;
• adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;
• adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;
• személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (érintett) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;
• harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a személyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak;
• az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez;
• az adatkezelés korlátozása: a tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából;
• álnevesítés: a személyes adatok olyan módon történő kezelése, amelynek következtében további információk felhasználása nélkül többé már nem állapítható meg, hogy a személyes adat mely konkrét természetes személyre vonatkozik, feltéve hogy az ilyen további információt külön tárolják, és technikai és szervezési intézkedések megtételével biztosított, hogy azonosított vagy azonosítható természetes személyekhez ezt a személyes adatot nem lehet kapcsolni;
• nyilvántartási rendszer: a személyes adatok bármely módon – centralizált, decentralizált vagy funkcionális vagy földrajzi szempontok szerint – tagolt állománya, amely meghatározott ismérvek alapján hozzáférhető;
• adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi;

Az adatkezelés irányelvei

A személyes adatok kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni.

A személyes adatok gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történhet.

A személyes adatok kezelésének célja megfelelő és releváns legyen, és csak a szükséges mértékű lehet.

A személyes adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük. A pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.

A személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, hogy az érintettek azonosítását csak szükséges ideig tegye lehetővé. A személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, ha a tárolás közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történik.

A személyes adatok kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve.


Az adatvédelem elveit minden azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információ esetében alkalmazni kell.

A szervezet adatkezelést végző alkalmazottja fegyelmi, kártérítési, szabálysértési és büntetőjogi felelősséggel tartozik a személyes adatok jogszerű kezeléséért. Amennyiben az alkalmazott tudomást szerez arról, hogy az általa kezelt személyes adat hibás, hiányos, vagy időszerűtlen, köteles azt helyesbíteni, vagy helyesbítését az adat rögzítéséért felelős munkatársnál kezdeményezni.

Személyes adatok kezelése

Mivel a természetes személyek összefüggésbe hozhatók az általuk használt készülékek, alkalmazások, eszközök és protokollok által rendelkezésre bocsátott online azonosítókkal, például IP-címekkel és cookie-azonosítókkal, ezért ezek az adatok egyéb információkkal összekapcsolva alkalmasak és felhasználhatók a természetes személyek profiljának létrehozására és az adott személy azonosítására.

Az adatkezelésre csak akkor kerülhet sor, ha az érintett személy egyértelmű megerősítő cselekedettel, például írásbeli - ideértve az elektronikus úton tett - vagy szóbeli nyilatkozattal önkéntes, konkrét, tájékoztatáson alapuló és egyértelmű hozzájárulását adja az adatok kezeléséhez.

Az adatkezeléshez való hozzájárulásnak minősül az is, ha az érintett személy az internetes honlap megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet. A hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés nem minősül hozzájárulásnak.

Hozzájárulásnak minősül az is, ha valamely felhasználó az elektronikus szolgáltatások igénybevétele során erre vonatkozó technikai beállításokat hajt végre, vagy olyan nyilatkozatot illetve cselekedet tesz, amely az adott összefüggésben az érintett személy hozzájárulását személyes adatainak kezeléséhez egyértelműen jelzi.

Az egészségügyi személyes adatok közé tartoznak az érintett egészségi állapotára vonatkozó olyan adatok, amelyek információt hordoznak az érintett múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi vagy pszichikai egészségi állapotáról. Ide tartoznak az alábbiak:

• egészségügyi szolgáltatások céljából történő nyilvántartásba vétel;
• a természetes személy egészségügyi célokból történő egyéni azonosítása érdekében hozzá rendelt szám, jel vagy adat;
• valamely testrész vagy a testet alkotó anyag – beleértve a genetikai adatokat és a biológiai mintákat is – teszteléséből vagy vizsgálatából származó információk;
• az érintett betegségével, fogyatékosságával, betegségkockázatával, kórtörténetével, klinikai kezelésével vagy fiziológiai vagy orvosbiológiai állapotával kapcsolatos információ, függetlenül annak forrásától, amely lehet például orvos vagy egyéb egészségügyi dolgozó, kórház, orvostechnikai eszköz vagy diagnosztikai teszt.

A genetikai adatot olyan, a természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőivel összefüggő személyes adatként kell meghatározni, és amely az érintett személytől vett biológiai minta elemzésének – különösen kromoszómaelemzésnek, illetve a dezoxiribonukleinsav (DNS) vagy a ribonukleinsav (RNS) vizsgálatának, vagy az ezekből nyerhető információkkal megegyező információk kinyerését lehetővé tevő bármilyen más elem vizsgálatának – az eredménye.

A gyermekek személyes adatai különös védelmet érdemelnek, mivel ők kevésbé lehetnek tisztában a személyes adatok kezelésével összefüggő kockázatokkal, következményeivel és az ahhoz kapcsolódó garanciákkal és jogosultságokkal. Ezt a különös védelmet főként a gyermekek személyes adatainak olyan felhasználására kell alkalmazni, amely marketingcélokat, illetve személyi vagy felhasználói profilok létrehozásának célját szolgálja.

A személyes adatokat olyan módon kell kezelni, amely biztosítja azok megfelelő szintű biztonságát és bizalmas kezelését, többek között annak érdekében, hogy megakadályozza a személyes adatokhoz és a személyes adatok kezeléséhez használt eszközökhöz való jogosulatlan hozzáférést, illetve azok jogosulatlan felhasználását.

A pontatlan személyes adatok helyesbítése vagy törlése érdekében minden ésszerű lépést meg kell tenni.

Az adatkezelés jogszerűsége

A személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

• az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;
• az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;
• az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;
• az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;
• az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;
• az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.

A fentiek értelmében az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha arra valamely szerződés vagy szerződéskötési szándék keretében van szükség.

Ha az adatkezelésre az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése keretében kerül sor, vagy ha az közérdekű feladat végrehajtásához, illetve közhatalmi jogosítvány gyakorlásához szükséges, az adatkezelésnek az uniós jogban vagy valamely tagállam jogában foglalt jogalappal kell rendelkeznie.

Az adatkezelést jogszerűnek kell tekinteni akkor, amikor az az érintett életének vagy más fent említett természetes személy érdekeinek védelmében történik. Más természetes személy létfontosságú érdekeire hivatkozással személyes adatkezelésre elvben csak akkor kerülhet sor, ha a szóban forgó adatkezelés egyéb jogalapon nem végezhető.

A személyes adatkezelés néhány típusa szolgálhat egyszerre fontos közérdeket és az érintett létfontosságú érdekeit is, például olyan esetben, amikor az adatkezelésre humanitárius okokból, ideértve, ha arra a járványok és terjedéseik nyomon követéséhez, vagy humanitárius vészhelyzetben, különösen természeti vagy ember által okozott katasztrófák esetében van szükség.

Az adatkezelő – ideértve azt az adatkezelőt is, akivel a személyes adatokat közölhetik – vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre. Az ilyen jogos érdekről lehet szó például olyankor, amikor releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn az érintett és az adatkezelő között, például olyan esetekben, amikor az érintett az adatkezelő ügyfele vagy annak alkalmazásában áll.

Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése szintén az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül. Személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető.

A jogos érdek fennállásának megállapításához mindenképpen körültekintően meg kell vizsgálni többek között azt, hogy az érintett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és azzal összefüggésben számíthat-e ésszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet sor. Az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre.

Az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül a közhatalmi szervek, számítástechnikai vészhelyzetekre reagáló egység, hálózatbiztonsági incidenskezelő egységek, elektronikus hírközlési hálózatok üzemeltetői és szolgáltatások nyújtói, valamint biztonságtechnológiai szolgáltatók által végrehajtott olyan mértékű személyes adatkezelés, amely a hálózati és informatikai biztonság garantálásához feltétlenül szükséges és arányos.

A személyes adatoknak a gyűjtésük eredeti céljától eltérő egyéb célból történő kezelése csak akkor megengedett, ha az adatkezelés összeegyeztethető az adatkezelés eredeti céljaival, amelyekre a személyes adatokat eredetileg gyűjtötték. Ebben az esetben nincs szükség attól a jogalaptól eltérő, külön jogalapra, mint amely lehetővé tette a személyes adatok gyűjtését.

A személyes adatok hatóságok általi, hivatalosan elismert vallási szervezetek alkotmányjogban vagy nemzetközi közjogban megállapított céljainak elérése érdekében történő kezelése közérdeken alapulónak minősül.

Az érintett személy hozzájárulása, feltételek

• Amennyiben az adatkezelés hozzájáruláson alapul, az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az érintett személyes adatainak kezeléséhez hozzájárult.
• Ha az érintett a hozzájárulását olyan írásbeli nyilatkozat keretében adja meg, amely más ügyekre is vonatkozik, a hozzájárulás iránti kérelmet ezektől a más ügyektől egyértelműen megkülönböztethető módon kell közölni.
• Az érintett jogosult arra, hogy hozzájárulását bármikor visszavonja. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A hozzájárulás megadása előtt az érintettet erről tájékoztatni kell. A hozzájárulás visszavonását ugyanolyan egyszerű módon kell lehetővé tenni, mint annak megadását.
• Annak megállapítása során, hogy a hozzájárulás önkéntes-e, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell venni azt a tényt, egyebek mellett, hogy a szerződés teljesítésének – beleértve a szolgáltatások nyújtását is – feltételéül szabták-e az olyan személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulást, amelyek nem szükségesek a szerződés teljesítéséhez.
• Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.

A faji vagy etnikai származásra, politikai véleményre, vallási vagy világnézeti meggyőződésre vagy szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok, valamint a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok kezelése tilos, kivéve, ha az érintett kifejezett hozzájárulását adta az említett személyes adatok egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez.

A büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre, illetve a kapcsolódó biztonsági intézkedésekre vonatkozó személyes adatok kezelésére kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv adatkezelésében történik.

Azonosítást nem igénylő adatkezelés

Ha azok a célok, amelyekből az adatkezelő a személyes adatokat kezeli, nem vagy már nem teszik szükségessé az érintettnek az adatkezelő általi azonosítását, az adatkezelő nem köteles kiegészítő információkat megőrizni.

Ha az adatkezelő bizonyítani tudja, hogy nincs abban a helyzetben, hogy azonosítsa az érintettet, erről lehetőség szerint őt megfelelő módon tájékoztatja.

Az érintett személy tájékoztatása, jogai

A tisztességes és átlátható adatkezelés elve megköveteli, hogy az érintett tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól.

Ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az érintettet arról is tájékoztatni kell, hogy köteles-e a személyes adatokat közölni, valamint, hogy az adatszolgáltatás elmaradása milyen következményekkel jár. Ezeket az információkat szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni annak érdekében, hogy az érintett a tervezett adatkezelésről jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában általános tájékoztatást kapjon.

Az érintettre vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást az adatgyűjtés időpontjában kell az érintett részére megadni, illetve, ha az adatokat nem az érintettől, hanem más forrásból gyűjtötték, az ügy körülményeit figyelembe véve, ésszerű határidőn belül kell rendelkezésre bocsátani.

Az érintett jogosult, hogy hozzáférjen a rá vonatkozóan gyűjtött adatokhoz, valamint arra, hogy egyszerűen és ésszerű időközönként, az adatkezelés jogszerűségének megállapítása és ellenőrzése érdekében gyakorolja e jogát. Minden érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy megismerje különösen a személyes adatok kezelésének céljait, továbbá, ha lehetséges, azt, hogy a személyes adatok kezelése milyen időtartamra vonatkozik,

Az érintett jogosult különösen arra, hogy személyes adatait töröljék és a továbbiakban ne kezeljék, ha a személyes adatok gyűjtésére vagy más módon való kezelésére az adatkezelés eredeti céljaival összefüggésben már nincs szükség, vagy ha az érintettek visszavonták az adatok kezeléséhez adott hozzájárulásukat.

Ha a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik, az érintett számára biztosítani kell a jogot arra, hogy bármikor díjmentesen tiltakozzon a rá vonatkozó személyes adatok e célból történő kezelése ellen.

A személyes adatok felülvizsgálata

Annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, az adatkezelő törlési vagy rendszeres felülvizsgálati határidőket állapít meg.


A szervezet vezetője által megállapított rendszeres felülvizsgálati határidő: 1 év.
Az adatkezelő feladatai

Az adatkezelő a jogszerű adatkezelés érdekében megfelelő belső adatvédelmi szabályokat alkalmaz. Ez a szabályozás kiterjed az adatkezelő hatáskörére és felelősségére.

Az adatkezelő kötelessége, hogy megfelelő és hatékony intézkedéseket hajtson végre, valamint hogy képes legyen igazolni azt, hogy az adatkezelési tevékenységek a hatályos jogszabályoknak megfelelnek.

Ezt a szabályozást az adatkezelés jellegének, hatókörének, körülményeinek és céljainak, valamint a természetes személyek jogait és szabadságait érintő kockázatnak a figyelembevételével kell meghozni.

Az adatkezelő az adatkezelés jellege, hatóköre, körülményei és céljai, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett, változó valószínűségű és súlyosságú kockázat figyelembevételével megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajt végre. E szabályzat alapján az egyéb belső szabályzatokat felülvizsgálja és szükség esetén naprakésszé teszi.

Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó megfelelő nyilvántartást vezet a hatásköre alapján végzett adatkezelési tevékenységekről. Minden adatkezelő és adatfeldolgozó köteles a felügyeleti hatósággal együttműködni és ezeket a nyilvántartásokat kérésre hozzáférhetővé tenni az érintett adatkezelési műveletek ellenőrzése érdekében.

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok

- tájékoztatás kéréshez való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tájékoztatást kérhet arról, hogy a szervezet milyen adatait, milyen jogalapon, milyen adatkezelési cél miatt, milyen forrásból, mennyi ideig kezeli. A kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül, a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.


A helyesbítéshez való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti bármely adatának módosítását. Erről kérelmére haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül intézkedni kell és a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

A törléshez való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának törlését. Kérelmére ezt haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

A zároláshoz, korlátozáshoz való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül kérheti adatának zárolását. A zárolás addig tart, amíg a megjelölt indok szükségessé teszi az adatok tárolását. A kérelemre ezt haladéktalanul, de legfeljebb 30 napon belül meg kell tenni és a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

A tiltakozáshoz való jog

Bármely személy a megadott elérhetőségeken keresztül tiltakozhat az adatkezelés ellen. A tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül meg kell vizsgálni, annak megalapozottsága kérdésében döntést kell hozni és a döntésről a megadott elérhetőségre tájékoztatást kell küldeni.

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogérvényesítési lehetőség

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5.
Cím: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c
Telefon: +36 (1) 391-1400
Fax: +36 (1) 391-1410
E-mail: ugyfelszolgalat (kukac) naih.hu
URL https://naih.hu
koordináták: É 47°30'56''; K 18°59'57''

Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatátvevő az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. A pert az érintett - választása szerint - a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.

A szervezet feladatai a megfelelő adatvédelem érdekében

• Az adatvédelmi tudatosság. Biztosítani kell a szakmai felkészültséget a jogszabályoknak való megfeleléshez. Elengedhetetlen a munkatársak szakmai felkészítése és a szabályzat megismerése.
• Át kell tekinteni az adatkezelés célját, szempontrendszerét, a személyes adatkezelés koncepcióját. Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzattal összhangban kell biztosítani jogszerű adatkezelést és adatfeldolgozást.
• Az adatkezelésben érintett személy megfelelő tájékoztatása. Figyelni kell arra, hogy - ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, - kétség esetén az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy az adatkezeléshez az érintett személy hozzájárult.
• Az érintett személynek nyújtott tájékoztatás tömör, könnyen hozzáférhető és könnyen érthető legyen, ezért azt világos és közérthető nyelven kell megfogalmazni és megjeleníteni.
• Az átlátható adatkezelés követelménye, hogy az érintett személy tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól. A tájékoztatást az adatkezelés megkezdése előtt kell megadni és a tájékoztatáshoz való jog az adatkezelés során annak megszűnéséig megilleti az érintettet.
• Az adatkezelésben érintett személy főbb jogai a következők:
- a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférés;
- a személyes adatok helyesbítése;
- a személyes adatok törlése;
- a személyes adatok kezelésének korlátozása;
- a profilalkotás és az automatizált adatkezelésen elleni tiltakozás;

- az adathordozhatósághoz való jog.

• Az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az érintettet. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A tájékoztatási kötelezettség biztosítható egy olyan biztonságos online rendszer üzemeltetésével, amelyen keresztül az érintett könnyen és gyorsan hozzáférhet a szükséges információhoz.
• Át kell tekinteni a szervezet által végzett adatkezeléseket, biztosítani kell az információs önrendelkezési jog érvényesülését. Az érintett személy kérésére adatait késedelem nélkül törölni kell, amennyiben az érintett személy visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulást.
• Az érintett személy hozzájárulásából félreérthetetlenül ki kell derülnie, hogy az érintett beleegyezik az adatkezelésbe. Ha az adatkezelés az érintett hozzájárulásán alapul, kétség esetén az adatkezelőnek kell bizonyítania, hogy az adatkezelési művelethez az érintett hozzájárult.
• Gyermekek személyes adatkezelése esetén kiemelt figyelmet kell fordítani az adatkezelési szabályok betartására. Közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16. életévét betöltötte. A 16. életévét be nem töltött gyermek esetén, a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást a gyermek feletti szülői felügyeletet gyakorló adta meg, illetve engedélyezte.
• A személyes adat jogellenes kezelése vagy feldolgozása esetén bejelentési kötelezettség keletkezik a felügyelő hatóság felé. Az adatkezelőnek indokolatlan késedelem nélkül – ha lehetséges, legkésőbb 72 órával azután, hogy az adatvédelmi incidens a tudomására jutott, – meg kell tenni a bejelentést a felügyeleti hatóságnak, kivéve akkor, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően nem jár kockázattal a természetes személy jogait tekintve.
• Bizonyos esetekben indokolt lehet az adatkezelőnek az adatkezelést megelőzően adatvédelmi hatásvizsgálatot lefolytatni. A hatásvizsgálat során meg kell vizsgálni, hogy a tervezett adatkezelési műveletek a személyes adatok védelmét hogyan érintik. Ha az adatvédelmi hatásvizsgálat megállapítja, hogy az adatkezelés valószínűsíthetően magas kockázattal jár, a személyes adatok kezelését megelőzően az adatkezelőnek konzultálnia kell a felügyeleti hatósággal.
• Abban az esetben, ha a fő tevékenységek olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé, adatvédelmi tisztviselőt kell kinevezni. Az adatvédelmi tisztviselő kinevezése az adatbiztonság megerősítését célozza.

Adatbiztonság

Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

A nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.

Az adatbiztonság megtervezésekor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek.

Adatvédelmi tisztviselő

Adatvédelmi tisztviselő kijelölése kötelező az alábbi kritériumok alapján:

• az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;
• az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé;
• az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes adatokbüntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban történő kezelésére vonatkoznak.

Amennyiben adatvédelmi tisztviselő kijelölése kötelező, akkor arra az alábbi szabályok vonatkoznak:

Az adatvédelmi tisztviselőt szakmai rátermettség és különösen az adatvédelmi jog és gyakorlat szakértői szintű ismerete, valamint az adatkezelés ellátására való alkalmasság alapján kell kijelölni.

Az adatvédelmi tisztviselő az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó alkalmazottja is lehet, de szolgáltatási szerződés keretében is elláthatja feladatait.

Az adatkezelőnek vagy az adatfeldolgozónak kötelező közzétenni az adatvédelmi tisztviselő nevét és elérhetőségét, és azokat a felügyeleti hatósággal is közölni kell.

Az adatvédelmi tisztviselő jogállása

Az adatkezelőnek biztosítania kell, hogy az adatvédelmi tisztviselő a személyes adatok védelmével kapcsolatos összes ügybe megfelelő módon és időben bekapcsolódjon. Biztosítani kell, hogy az adatvédelmi tisztviselő szakértői szintű ismereteinek fenntartásához szükséges források rendelkezésre álljanak.

Az adatvédelmi tisztviselő a feladatai ellátásával kapcsolatban utasításokat senkitől nem fogadhat el. Az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó az adatvédelmi tisztviselőt feladatai ellátásával összefüggésben nem bocsáthatja el és szankcióval sem sújthatja. Az adatvédelmi tisztviselő közvetlenül az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó legfelső vezetésének tartozik felelősséggel.
Az érintettek a személyes adataik kezeléséhez és jogaik gyakorlásához kapcsolódó valamennyi kérdésben az adatvédelmi tisztviselőhöz fordulhatnak.
Az adatvédelmi tisztviselőt feladatai teljesítésével kapcsolatban titoktartási kötelezettség vagy az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó kötelezettség köti.

Az adatvédelmi tisztviselő más feladatokat is elláthat, de a feladatokkal kapcsolatban összeférhetetlenség ne álljon fenn.

Az adatvédelmi tisztviselő feladatai

• Tájékoztat és szakmai tanácsot ad az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó, továbbá az adatkezelést végző alkalmazottak részére;
• ellenőrzi az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályainak való megfelelést;
• kérésre szakmai tanácsot ad az adatvédelmi hatásvizsgálatra vonatkozóan, valamint nyomon követi a hatásvizsgálat elvégzését; együttműködik a felügyeleti hatósággal.

Adatvédelmi incidens

Az adatvédelmi incidens a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

Az adatvédelmi incidens megfelelő és kellő idejű intézkedés hiányában fizikai, vagyoni vagy nem vagyoni károkat okozhat a természetes személyeknek, többek között a személyes adataik feletti rendelkezés elvesztését vagy a jogaik korlátozását, a hátrányos megkülönböztetést, a személyazonosság-lopást vagy a személyazonossággal való visszaélést.

Az adatvédelmi incidenst indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb 72 órán belül be kell jelenteni az illetékes felügyeleti hatóságnál, kivéve, ha az elszámoltathatóság elvével összhangban bizonyítani lehet, hogy az adatvédelmi incidens valószínűleg nem jár kockázattal a természetes személyek jogaira és szabadságaira nézve.

Az érintett személyt késedelem nélkül tájékoztatni kell, ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően magas kockázattal jár a természetes személy jogaira és szabadságára nézve, annak érdekében, hogy megtehesse a szükséges óvintézkedéseket.

Ügyviteli és nyilvántartás célú adatkezelés

A szervezet a tevékenységéhez tartozó esetekben illetve ügyviteli és nyilvántartási célból személyes adatokat is kezelhet.

Az adatkezelés alapjául az érintett személy megfelelő tájékoztatásán alapuló önkéntes és határozott hozzájárulás szolgál. A részletes tájékoztatás – amely kiterjed az adatkezelés céljára, jogalapjára és időtartamára valamint az érintett személy jogaira - után az érintettet figyelmeztetni kell az adatkezelés önkéntes jellegére. Az adatkezeléshez való hozzájárulást írásban rögzíteni kell.

Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelés az alábbi célokat szolgálja:

• a szervezet tagjainak és munkavállalóinak adatkezelése, amely jogszabályi kötelezettségen alapul;
• a szervezettel megbízási jogviszonyban álló személyek adatkezelése kapcsolattartási, elszámolási és nyilvántartási célból;
• a szervezettel üzleti kapcsolatban álló más szervezetek, intézmények és vállalkozások kapcsolattartói adatai, amelyek természetes személyek elérhetőségi és azonosítási adatai is lehetnek;

A fentiek szerinti adatkezelés egyrészről jogszabályi kötelezettségen alapul, másrészről pedig az érintett személy kifejezetten hozzájárult adatai kezeléséhez (például munkaszerződés céljából vagy weboldalon partnerként regisztrált, stb.)

A szervezethez írásos formában eljuttatott – személyes adatokat is tartalmazó – dokumentumok (például önéletrajz, álláskeresési jelentkezés, egyéb beadvány, stb.) esetében az érintett személy hozzájárulását vélelmezni kell. Az ügy lezárulta után – további felhasználásra vonatkozó hozzájárulás hiányában – az iratokat meg kell semmisíteni. A megsemmisítés tényét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az ügyviteli célú adatkezelés esetében a személyes adatok kizárólag az adott ügy irataiban és a nyilvántartásokban szerepelnek. Ezen adatok kezelése a kezelés alapjául szolgáló irat selejtezéséig tart.

Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelést - annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatok tárolása a szükséges időtartamra korlátozódjon, - évente felül kell vizsgálni, a pontatlan személyes adatokat haladéktalanul törölni kell.

Az ügyviteli és nyilvántartási célból történő adatkezelés esetében is biztosítani kell a jogszabályoknak való megfelelést.

Egyéb célból történő adatkezelés

Amennyiben a szervezet olyan adatkezelést kíván végezni, amely ebben a szabályzatban nem szerepel, előzetesen ezen belső szabályzatát kell megfelelően kiegészíteni, illetve az új adatkezelési célnak megfelelő rész-szabályokat hozzákapcsolni.

A szabályzathoz tartozó egyéb dokumentumok

Az adatvédelmi és adatkezelési szabályzathoz kell kapcsolni és azzal együtt kezelni azokat a dokumentumokat és szabályozásokat, amelyek például az adatkezeléshez hozzájáruló írásbeli nyilatkozatot tartalmazzák vagy például weboldalak esetén a kötelező adatkezelési tájékoztatót írják le.

Az adatkezelés alapjául szolgáló jogszabályok

• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet).
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról.
• A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény.
• A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet.
• 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről.
• 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről.

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

A Szabályzat célja:

Az Intézmény működése során keletkező iratok elektronikus úton történő létrehozásának, archiválásának, továbbításának, valamint az elektronikus úton érkező iratok kezelésének, megőrzésének szabályzása.

A Szabályzat személyi hatálya:

A Szabályzat minden dolgozó számára kötelező érvényű, aki munkája során iratkezeléssel, illetve elektronikus iratkezeléssel kapcsolatba kerül. A szabályzat bizalmas információkat tartalmaz az Intézmény működését illetően, ezért tartalma SZOLGÁLATI TITOK!

A Szabályzat betartásának ellenőrzése:

A Szabályzat betartásának ellenőrzése az intézményvezető feladata, melyet rendszeres időközönként elvégez. Az ellenőrzés végrehajtása előzetes bejelentés nélkül történik!

Iratnak minősül:
Minden olyan írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármilyen eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült újság, folyóirat, vagy könyvjellegű kéziratok.

Iratkezelő: Az a személy, aki munkája során irattal foglalkozik, iratot hoz létre, továbbít, vagy fogad.

Elektronikus Iratok létrehozása:

Elektronikus irat létrehozása számítástechnikai eszközökkel történik. Az elektronikus úton keletkezett iratnak számítástechnikai eszközökön történő tárolása fájlokban történik.

Az elektronikus iratokat lehetőleg olyan eszközön és formátumban kell létrehozni, melyek a felhasználás helyétől függetlenül ugyan azt az eredményt nyújtják. Kerülni kell a nem járatos fájlformátumok használatát és egyúttal törekedni kell a népszerű formátumok használatára.

Az elektronikus úton létrehozott iratok végleges, jóváhagyott változatát ki kell nyomtatni, el kell látni a megfelelő azonosítókkal, továbbá megőrzés céljából archiválni kell.

Elektronikus iratok küldése, fogadása:

Az elektronikus iratok e-mailben továbbíthatók, valamint elektronikus iratot e-mailben fogadhatunk. Elektronikus iratot Interneten keresztül le lehet tölteni, ki lehet tölteni.

Az e-mailben érkező elektronikus iratot úgy kell tekinteni, mintha az hagyományos úton érkezett volna. Lehetőség szerint ki kell nyomtatni, iktatni kell, az iktatás során fel kell tüntetni az e-mail feladóját, az érkezés időpontját, illetve a sorszám előtt „e-mail” szöveggel kell külön is megjelölni, valamint papír alapon is meg kell őrizni.

Az elektronikus úton elküldött irat megérkezéséről lehetőség szerint igazolást kell kérni! Az igazolásról kapott dokumentumot papír alapon meg kell őrizni és az irathoz kell csatolni.


Az óvoda igazgatója felelős:
• az iratok szakszerű és biztonságos megőrzéséért
• az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok iktatási rendszerének kialakításáért, működtetéséért, felügyeletéért,

Az iratkezelés szervezeti rendje

A szabályozás célja: az óvoda iratkezelését úgy kell megszervezni, és az adatokat úgy kell rögzíteni, hogy:
• az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen,
• szolgálja az óvoda és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását,
• az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását.

Az ügyvitel és ügyiratkezelés szervezeti rendje, a felügyeletet ellátó vezető

Az óvodai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény vezetője irányítja.















.






Kelemenné Bakk Tímea
igazgató

3.számú melléklet
Munkaköri leírások

Intézmény neve:
Intézmény pontos címe:
Intézmény azonosító:

MUNKAKÖRI LEÍRÁS
Az óvodapedagógus munkaköri leírása (minta)

Köznevelési foglalkoztatott neve:
Munkakör megnevezése: Óvodapedagógus
A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója:
Munkavégzés helye:
Foglalkoztatási jogviszonya: köznevelési foglalkoztatott
Köznevelési foglalkoztatotti jogviszony kezdete: 2024. január 1.
Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya: határozatlan idejű
Besorolási kategória: PED I.
Munkaidő: heti 40 óra
Kötött munkaidő: 32 óra
Helyettesítés: - távolléte esetén óvodapedagógus helyettesíti.
Az óvodapedagógus közvetlen felettese az igazgató.
Alapszabadsága: 50 nap
Az alapszabadságból a munkáltató legfeljebb 15 munkanapot igénybe vehet (pl.: nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, továbbképzés céljából)
Pótszabadsága 1 gyermek után: 2 nap
2 gyermek után : 4 nap

A szabadság kiadása természetben történik. A szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogiszonyban álló előzetes meghallgatása után – a munkáltató óvodában július 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban adja ki.
A munkáltató évi 7 munkanap szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogiszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a köznevelési foglalkoztatotti jogiszonyban álló legalább öt munkanappal korábban közölt kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
A szabadság kiadása az esedékesség évében történik.




Az óvodapedagógus feladatai:
- Feladata a rábízott gyerekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően.
- Feladatait a köznevelési törvényben meghatározottak szerint, az országos és helyi nevelési program alapján végzi önállóan és felelősséggel.
- A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyet a vonatkozó jogszabályok határoznak meg.
- Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében.
- Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása.
- Köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit.
- Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében.

Alaptevékenysége:
 Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az igazgató.
 Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse. A humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmazhat (például: testi fenyítés, megfélemlítés, csoporttól való eltávolítás, alvásra, vagy étel elfogyasztására való kényszerítés).
 Minden óvodapedagógusnak hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket.
 Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai, és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket.
 Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről a fejlődési naplóban feljegyzést készít.
 A csoportszobában és a közös helyiségekben teremtsen esztétikus környezetet, amely harmonizál az óvoda többi helyiségével.
 A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon biztonságos, külső helyszínekről, kíséretről.
 Megfelelő felkészültséggel, felkérésre, vállaljon és végezzen a munkaközösségben feladatokat.
 Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához.
 A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről.
 Családlátogatást végez, ha szükséges. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermeke fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.
 A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai munkaközösség vezetővel és a pedagógusokkal.
 Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját.
 Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért, csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül. A gyermekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességeinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja.
 Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (felvételi és mulasztási napló, csoportnapló, fejlődési napló stb.).
 Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösségek alapítása, fejlesztése. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát. Biztosítsa a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka.
 Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni.
 Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg (munkakezdés előtt 10 perccel), hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze felettesének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.
 A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres, vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi.
 Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért leltári felelősséggel tartozik. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
 Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni.
 Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.
 Ellátja mindazokat a rendszeres és esetenkénti feladatokat, amelyet az igazgató, vagy a helyettes szóban, vagy írásban feladatkörébe utal.

Az óvodára háruló feladatokból az óvodapedagógus köteles az alábbi részfeladatokat ellátni a vezető útmutatása szerint
Eseti helyettesítés (heti 4 óra)
Szülői értekezlet, fogadó óra tartása
Előadás, beszámoló, gyakorlati bemutató tartása
Jegyzőkönyvvezetés
Az óvodai munkatervben szereplő rendezvények, szabadidős tevékenységek megszervezése a heti 40 órás munkaidőn felül is
Pályázatírásban való részvétel
Felkérés alapján vállalhat munkavédelmi és tűzvédelmi megbízatást
Ifjúságvédelmi feladatok elvégzése, mint ifjúságvédelmi felelős
Munkaközösség vezetői feladatok

Kelt:……………………….,…..


…………………………..
Igazgató



A munkaköri leírást tudomásul vettem, teljesítését magamra nézve kötelezőnek tartom. Munkámat jelen munkaköri leírásnak megfelelően végzem, 1 példányt a mai napon átvettem.


……………………………………
Köznevelési foglalkoztatott
aláírása



Intézmény neve:
Intézmény pontos címe:
Intézmény azonosító:

MUNKAKÖRI LEÍRÁS
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, dajka munkaköri leírása (minta)

Köznevelési foglalkoztatott neve:
A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: A …………………….Óvoda és Konyha igazgatója
Munkavégzés helye:
Munkakör megnevezése: dajka
Munkaidő: heti 40 óra
Délelőtt: 7:30-15:30
Délután: 8:00-16:00
Munkaközi szünet: 20 perc
Helyettesítés: - távolléte esetén dajka helyettesíti.
Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya: határozatlan idejű
Besorolási kategória:
Alapszabadsága: 50 nap
Az alapszabadságból a munkáltató legfeljebb 15 munkanapot igénybe vehet (pl.: nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, továbbképzés céljából)
Pótszabadsága 1 gyermek után: 2 nap
2 gyermek után : 4 nap

A szabadság kiadása természetben történik. A szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogiszonyban álló előzetes meghallgatása után – a munkáltató óvodában július 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban adja ki.
A munkáltató évi 7 munkanap szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogiszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a köznevelési foglalkoztatotti jogiszonyban álló legalább öt munkanappal korábban közölt kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
A szabadság kiadása az esedékesség évében történik.

Közvetlen felettese az igazgató, munkáját az igazgató által meghatározott munkarendben az igazgató irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportban dolgozó óvodapedagógusok irányítása alapján végzi.
Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző.
A tudomásra jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógusokhoz irányítsa.

A dajka általános feladatai a gyermekcsoportokban:
- A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segítik a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvodapedagógus mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoportok életében.
- Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvodapedagógusokkal együtt kiosztja, az edényeket étkezések után leszedi.
- A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével.
- A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.
- A játék- és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvodapedagógus útmutatásait követve.
- A gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben.
- Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.
- Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást.
- Hiányzás esetén köteles helyettesíteni.
- Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg (munkakezdés előtt 10 perccel), hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon.
- Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő igazgató engedélyével hagyhatja el az óvodát.
- Tevékenyen vegyen részt a minőségfejlesztés megvalósításában.
- Alkotói módon működjön együtt az óvodapedagógusokkal és munkatársaival.
- Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához.
- Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvodapedagógus útmutatásai szerint részt vesz.
- Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre a baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az igazgatónak.
- A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik.
- A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz.
- A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.


A dajka egyéb feladatai:
 Előkészíti a tízórait és uzsonnát és az ehhez kapcsolódó feladatokat (pl. mosogatás) elvégzi.
 Az óvoda helyiségeit a munkamegosztás rendjében tisztán tartja.
 Hetente végez fertőtlenítő takarítást a termekben, öltözőkben, mosdókban.
 A portalanítást mindennap elvégzi.
 A játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítéseket igény szerint elvégzi.
 A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja.
 A gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja, javítja a megbeszélt munkamegosztás szerint.
 Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja.
 Gondozza az óvoda udvarát, a homokozók környékét felsöpri, nyáron locsolja a poros udvarrészeket reggeli és délutáni időszakban.
 A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást.
 Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
 A munkabeosztás alapján – az óvoda elhagyásakor – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását.
 A munkatársi értekezleten részt vesz.
 A csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját.
 Tervezi és vezeti a felhasznált tisztító- és mosószer mennyiségét az igazgatóval.
 Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet.
 Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.
 Ellátja mindazokat a rendszeres és esetenkénti feladatokat, amelyet az igazgató, vagy a helyettes szóban, vagy írásban feladatkörébe utal.

Kelt: ………………………………..


………………………………….
igazgató



A munkaköri leírást tudomásul vettem, teljesítését magamra nézve kötelezőnek tartom. Munkámat jelen munkaköri leírásnak megfelelően végzem, 1 példányt a mai napon átvettem.



………………………………
Köznevelési foglalkoztatott aláírása





MUNKAKÖRI LEÍRÁS
A pedagógiai asszisztens munkaköri leírása (minta)

Köznevelési foglalkoztatott neve:
A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: A Méhteleki Óvoda és Konyha igazgatója
Munkavégzés helye:
Munkakör megnevezése: pedagógiai asszisztens
Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya: határozatlan idejű
Besorolási kategória:
Munkaidő: heti 40 óra (7:30 – 15:30), gyermekcsoportban eltöltendő heti 35 óra
Munkaközi szünet: 20 perc
Alapszabadsága: 50 nap
Az alapszabadságból a munkáltató legfeljebb 15 munkanapot igénybe vehet (pl.: nevelés, oktatás, gyermekfelügyelet, továbbképzés céljából)
Pótszabadsága 1 gyermek után: 2 nap
2 gyermek után : 4 nap

A szabadság kiadása természetben történik. A szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogiszonyban álló előzetes meghallgatása után – a munkáltató óvodában július 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban adja ki.
A munkáltató évi 7 munkanap szabadságot – a köznevelési foglalkoztatotti jogiszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a köznevelési foglalkoztatotti jogiszonyban álló legalább öt munkanappal korábban közölt kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.
A szabadság kiadása az esedékesség évében történik.

Közvetlen felettese az igazgató, munkáját az igazgató által meghatározott munkarendben az igazgató irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportban dolgozó óvodapedagógusok irányítása alapján végzi.
Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző.
A tudomásra jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógusokhoz irányítsa.

A pedagógiai asszisztens általános feladatai a gyermekcsoportokban:
- Gyermekfelügyelet reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban (alvás időben).
- Munkája során együttműködik az óvodapedagógussal a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.
- Egyezteti a pedagógussal a foglalkozásokhoz szükséges teendőket, előkészíti a foglalkozások során szükséges eszközöket.
- Berendezi a termet a foglalkozások igényeinek megfelelően, együttműködik a pedagógussal a foglalkozásokon a tevékenységek során az általános jellegű nevelőmunkában.
- A pedagógiai asszisztens az oktatási tevékenysége keretében, egyeztet, az óvodapedagógussal a napi feladatokról elkészíti a szükséges eszközöket, segédanyagokat.
- Dekorációt készít.
- A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segítik a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvodapedagógus mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoportok életében.
- Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvodapedagógusokkal együtt kiosztja, az edényeket étkezések után leszedi.
- A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével.
- A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.
- A játék- és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvodapedagógus útmutatásait követve.
- A gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben.
- Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.
- Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást.
- Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg (munkakezdés előtt 10 perccel), hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon.
- Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő igazgató engedélyével hagyhatja el az óvodát.
- Tevékenyen vegyen részt a minőségfejlesztés megvalósításában.
- Alkotói módon működjön együtt az óvodapedagógusokkal és további munkatársaival.
- Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához.
- Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvodapedagógus útmutatásai szerint részt vesz.
- Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre a baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az igazgatónak.
- A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik.
- A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz.
- A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.

A pedagógiai asszisztens egyéb feladatai:
- Fokozottan ügyel az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A berendezéseket úgy tárolja, hogy a gyermekek ne férjenek hozzá.
- Felelősséggel használja és óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A biztonságtechnikai-, tűzvédelmi-, vagyonvédelmi-, és munkavédelmi, HACCP előírásokat mindenkor betartja. Az általa használt eszközökért leltári felelősséggel tartozik. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
- A gyermekek, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartja, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ ad. Törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására.
- Az intézmény működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni.
- A szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet.
- Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze.
- Ellátja mindazokat a rendszeres és esetenkénti feladatokat, amelyet az igazgató, vagy a helyettes szóban, vagy írásban feladatkörébe utal.



Kelt: ………………………………





………………………………….
igazgató



A munkaköri leírást tudomásul vettem, teljesítését magamra nézve kötelezőnek tartom. Munkámat jelen munkaköri leírásnak megfelelően végzem, 1 példányt a mai napon átvettem.



………………………………
Köznevelési foglalkoztatott aláírása












4.számú melléklet
A lobogózás szabályai

A 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.”

A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait.

A zászló állandó minőségének megtartásáról az igazgató gondoskodik.
























5.számú melléklet
Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje

Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 145/A. §. (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. A szabálytalanság fogalma Tágabb értelemben a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, ill. a fegyelmi-, büntető-, szabálysértési- és kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények. Szűkebb értelemben az intézményi gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben stb. előforduló valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, munkaköri leírás, stb…) való eltérést jelent. Alapesetei lehetnek: Szándékosan okozott szabálytalanságok. Ide tartoznak: a félrevezetés, a csalás, a sikkasztás, a megvesztegetés, a lopás, a szándékosan okozott szabálytalan kifizetés. Nem szándékosan okozott szabálytalanságok. Ezek lehetnek figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanságok.
A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége, hogy:
• A jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön az intézmény,
• A szabálytalanságot, ill. a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel
• Szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen,
• A szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelően, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések célja, hogy:
• Hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, ill. megelőzéséhez,
• Keretet biztosítson ahhoz, hogy a különböző előírások sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön,
• A hibák, a hiányosságok, tévedések korrigálásra kerüljenek
• A felelősségre fény derüljön,
• Az intézkedések megtörténjenek.

A szabálytalanságok kezelése az intézmény vezetőjének a feladata. Ezt a feladatot az intézmény vezetője az intézményben kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire átruházhatja.

A szabálytalanságok megelőzése

A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen az intézmény vezetőjének a felelőssége.

Szabálytalanságok észlelése a FEUVE1 rendszerben

A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet, a munkavállaló és a munkáltató részéről egyaránt.

• Amennyiben a szabálytalanságot az intézmény valamely munkatársa észleli, köteles értesíteni az óvoda vezetőjét.
• Amennyiben az óvoda vezetője az adott ügyben érintett, a munkatársnak a vezető felettesét, annak érintettsége esetén a felügyeleti szervet kell értesítenie.
• A költségvetési szerv vezetőjének kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról.
• Ha az óvoda vezetője észleli a szabálytalanságot, akkor a hatáskörnek és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére.
• Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során észleli a szabálytalanságot, a 193/2003. (IX.26.) kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően kell eljárnia. Az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgoznia a belső ellenőr megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtani.
• Ha külső ellenőrzési szerv tett szabálytalanságra vonatkozó megállapításokat az ellenőrzési jelentésében, akkor a büntető-, szabálysértési-, kártérítési- ill. fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenőrző szervezet működését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni.

A szabálytalanság észlelését követő eljárások és intézkedések
Az eljárások lehetnek:

• Büntetőeljárás
• Szabálysértési eljárás
• Kártérítési eljárás
• Fegyelmi eljárás, illetve felelősségre vonás

FEUVE: Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés

• Büntető- vagy szabálysértési ügyekben a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelő eljárásokat megindítsa.
• Fegyelmi ügyekben a költségvetési szerv vezetője vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételekre munkatársakat vagy külső szakértőt lehet felkérni.
• Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az MT., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

Intézkedések, eljárások nyomon követése
Az intézmény vezetőjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos intézkedések, eljárások nyomon követése. Ennek során nyomon követi:

• Az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések és a megindított eljárások
• rendjét.
• Az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását.
• A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további, szabálytalanságlehetőségeket beazonosítja, megelőzi.

A szabálytalanság – intézkedés nyilvántartása

A költségvetési szerv vezetőjének feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedés nyilvántartása.
Ennek során:
• Gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről
• A szabálytalanságokkal kapcsolatos elkülönített dokumentumokat iktatni kell.
• Nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket.

A nyilvántartási feladatok ellátásával a szerv vezetője pénzügyi képzettségű munkatársat (ha van ilyen) is megbízhat. Ezt a feladatot a kijelölt dolgozó munkaköri leírásában rögzíteni kell.

Jelentési kötelezettség:

A belső és külső ellenőrzés által végzett ellenőrzések ellenőrzési jelentései alapján az ellenőrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (193/2003. (IX. 26.) kormányrendelet 29. §.)
A belső és külső ellenőrzési jelentés megállapításai, javaslatai alapján végrehajtott és végre nem hajtott intézkedésekről és azok indoklásáról az ellenőrzött intézmény vezetője beszámolót készít.



















6.számú melléklet
Titoktartási kötelezettség

A pedagógust a hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkozási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad.
A titoktartási kötelezettség nem terjed ki az értekezleteken a pedagógus közösség tagjainak egymásközti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésekre.

A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik azokra az esetekre:
• Ha a gyermekek adatait meghatározott célokból továbbítja az intézmény.
• Ha a gyermekek személyes adatait pedagógiai célú rehabilitációs feladatok ellátásához továbbítja az intézmény
• Ha az intézmény az alkalmazottak személyes adatait a foglalkoztatással, juttatásokkal, kedvezményekkel, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével, nemzetbiztonsági okokból, a kötelező nyilvántartások vezetése céljából, a célnak megfelelőmértékben, célhoz kötötten kezeli.

Az adattovábbításra jogosult az adattovábbításra az intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más közalkalmazott jogosult.

Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező.

Az adatok statisztikai célú felhasználása

Az alkalmazottak, a gyermekek jelen szabályzatban felsorolt adatai statisztikai célra felhasználhatók, de statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon kell azokat átadni.


HIVATALI TITOK MEGŐRZÉSE

Az intézmény minden dolgozójának kötelessége a hivatali titok megtartása. A közalkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.
























7.számú melléklet
Diabéteszes gyermek speciális ellátási eljárásrendje

1. Bevezető
A cukorbetegség, vagy más néven diabétesz egy anyagcserezavar, amelyben a szénhidrátok hasznosítása szenved zavart.
Az 1-es típusú diabétesz: ebben az esetben a hasnyálmirigy nem termel inzulint, így külsőleg kell bevinni a szervezetbe. Az 1-es típusú diabétesz általában genetikai okokra vezethető vissza.

2. Gyermekkori diabétesz tünetei
A gyermekkorban jelentkező cukorbetegség tünetei is hasonlóak a felnőttkorban jelentkezőhöz, általában a tünetek specifikussága miatt könnyen felismerhető a diabétesz.

3. Cukorbetegség fő tünetei:
a. szomjúság érzet
b. fokozott vizeletürítés
c. nehéz sebgyógyulás
d. fogyás, ennek ellenére nagy étvágy, állandó éhségérzet
e. acetonos lehelet

4. Gyerekkori diabétesz kezelése

A gyermekkori cukorbetegség terápiája nagyban függ a diabétesz típusától. Az 1-es típusú diabétesz esetén a gyermek kezelőorvosa által meghatározott inzulinterápiára van szükség. A gyermekkori cukorbetegség kezelésében három pillért állapítunk meg:
a) inzulinterápia
b) étrendi kezelés
c) helyes életmód
d)A kezelés módját mindig diabetológus szakorvos állapítja meg, ami függ a diabétesz típusától, a gyermek vércukorszintjétől is.
e)1-es típusú cukorbetegség esetén elengedhetetlen az inzulinterápia, mert ebben az esetben a páciens hasnyálmirigye nem termel inzulint, így azt külső forrásból kell bevinni az erre kialakított inzulinadagoló pen segítségével, vagy inzulinpumpával (a kezelőorvos által előírt).
f. Az injekciót általában a hasi zsírszövetbe érdemes adni.
g. 1-es típusú cukorbetegség kezelésének szervez része a diéta, azaz a táplálkozási szokások megváltoztatása, a natív cukormentes étrend, illetve számolnia kell az inzulinadaghoz kimért napi szénhidrát mennyiségét.
h. Az 1-es típusú diabéteszes gyermekek kezelésében a rendszeres vércukor ellenőrzés, étkezések előtt és azokat követően is érdemes ellenőrizni a vér cukorkoncentrációját.

Helyes étrend:
• Kerülni kell a hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket,
• Törekedni kell a napjában többszöri zöldség és gyümölcs fogyasztására,
• A teljes kiőrlésű gabonák fogyasztása a fehér lisztből készültekkel szemben.
• Az elegendő folyadék elfogyasztása sem.

A diabétesz során jelentkező kellemetlen (rosszullét) állapotok, annak kezelése
Hipoglikémia (vércukorszint leesés):
• a túl sok inzulin, vagy kevés szénhidrát hatására,
• a sokáig tartó testmozgás miatt alakulhat ki.
Az 1-es típusú cukorbetegeknél nagyobb eséllyel lép fel hipoglikémia, ami kezeletlenül akár igen veszélyessé is válhat.
Ilyen rosszullét több okból alakulhat ki:
• ha a gyermek az inzulin beadása után nem étkezett,
• a gyermek későn étkezett,
• túl sok inzulint kapott kimerítő testmozgás után,
• rossz helyre, pl. izomba kapta az inzulint, ahonnan gyorsabban szívódik az fel.
Bizonyos gyógyszert (sulfanilurea) kapó gyermekeknél a Glukagon beadása tilos. Helyes inzulinadagokkal és étkezéssel a veszély lecsökkenthető.
Hipoglikémia tüneteit:
 rosszullét,
 heves szívdobogás,
 szédülés,
 remegés,

 sápadtság,
 izzadás,
 látászavar,
 beszédzavar,
 gyengeség,
 éhségérzet
 hányinger, hányás

Hipoglikémia esetén az eljárásrend
A hipoglikémia azonnali kezelést igényel mert a cukorbeteg gyermek rosszul lehet.
Rosszullét esetén szőlőcukrot, esetleg glükóztablettát kell a gyermeknek beadni, majd meg kell etetni vele egy kekszet.
A cél: Minél gyorsabban történjen meg a vércukorszint emelés, ugyanis, ha nem javul, akkor eszméletvesztés, rángógörcs is felléphet.
Előfordul, hogy hirtelen alakul ki a tudatzavar. Ilyenkor, ha még eszméleténél van a gyermek, és nyelni tud, nekünk kell megetetni, vagy feloldva megitatni a szőlőcukrot a beteggel. A szőlőcukor már a szájból elkezd felszívódni. Ezt követően kekszet vagy rostos levet, ill. tejet itathatunk, hogy az ezekben található összetett szénhidrátok lassabban, de emeljék a vércukorszintet.
Az eszméletlen gyermeknek biztosítani kell mielőbbi szabad légutat. Stabil oldalfektetésbe vagy, az oldalára vagy a hasára kell fektetni, hogy az esetleges légúti akadály (pl. nyál) könnyen tudjon távozni, pl. kifolyni a szájüregből.
Az eszméletlen vagy görcsölő gyermeknek a nála levő Glukagon injekciót kell beadni, ha azt kaphatja ( a szülő felelős ennek biztosításáról, ha a gyermek kaphatja) . A fecskendőben elő van készítve az oldószer, mellette van a hatóanyagot tartalmazó porampulla. Ennek a műanyag kupakját kell lepattintani, majd az oldószert a gumidugót átszúrva hozzáfecskendezni. Ilyenkor a por feloldódik. Ekkor vissza kell szívni az oldatot a fecskendőbe. Azt légteleníteni kell úgy, hogy a tűt felfelé tartva kinyomjuk belőle a levegőt, majd a test bármelyik izmába szúrva beadjuk a betegnek. Az injekció után a tudat elkezd kitisztulni.
Amikor már nyelésre képes a gyermek, szájon át adunk neki cukrot a fentiek szerint. Ebben az esetben mindig értesítsük a mentőket a kórházba szállításhoz.


A hiperglikémia (tartósan magas vércukorszint)
Egyes esetekben a hipoglikémia ellentéte is előfordulhat, amit hiperglikémiának nevezünk.
Ebben az esetben a gyermek vércukorszintje tartósan magas lesz, ez főleg 1-es típusú diabéteszben fordul elő, inzulin hiányában.
Ennek veszélye: A ketoacidózis kialakulásával, amely azt jelenti, hogy a szervezet a zsiradék raktárak bontásából próbálja fedezni a szükséges energiát, toxikus hatású ketontestek keletkeznek.
A ketoacidózis fő tünete az acetonos lehelet, de jellemző ezek mellett a hányinger, hasfájás, szapora, mély légzés is. A hiperglikémia azonnali ellátást igényel, kezelése kórházakban történik.
Ez a folyamat nem egyik pillanatról a másikra következik be, tehát, ha az elején beavatkozunk, a beteg nem kerül súlyos állapotba.
Megelőzése a normális inzulin-cukor bevitelével lehetséges. A cukorbeteg gyermeknek minden esetben be kell adni az inzulint és tartani kell be az előírt diétát. Lázas megbetegedés idején a gyermek igyon bőségesen, kerülni kell a zsírok fogyasztását, de a normális szénhidrátbevitelt biztosítani kell. Az inzulin beadása elengedhetetlen. A szénhidrátbevitel ilyenkor pl. gyümölcslevek formájában is történhet.
Ha a hányás kialakul, és a szájon át való folyadékbevitel nem oldható meg, mentőt kell hívni és kórházi kezelés szükséges, ahol infúzió segítségével tartják fenn a szervezet egyensúlyi állapotát.














8.számú melléklet
Az anafilaxiás sokk óvodai kezelésének eljárásrendje

Bevezetés:
Az anafilaxia súlyos, életveszélyes allergiás reakció. A tünetek a gyermeknél allergiát kiváltó anyaggal (amelyet allergénnek is neveznek) való érintkezést követően másodperceken vagy perceken belül jelentkezik. Az anafilaxia a szervezet immunrendszerének túlzott reakciója valamilyen, egyébként ártalmatlan anyagra, pl. bizonyos élelmiszerekre. A szervezet ezekre reagál és védekezésként kémiai anyagokat szabadít fel.

Az anafilaxiás reakció gyakori okai
• Élelmiszerek Pl. tej, búza, tojás, diófélék, mogyoró, pekándió, szója, hal, kagyló – ezek az élelmiszer allergének idézik elő a súlyos anafilaxiás reakciók több, mint 30%-át.
• Rovarmérgek Pl. méhek, darazsak, lódarazsak, poszméhek – a felnőttek több, mint 3%-a, míg a gyermekek 1%- a érintett.
• Gyógyszerek Pl. antibiotikumok, helyi érzéstelenítők, fájdalomcsillapítók.
• Latex Pl. kesztyűk, tapaszok
• Fizikai stresszhatás (pl. edzés) Nagyon ritkán, esetlegesen más tényezőkkel együttesen.
• Ismeretlen eredetű okok

A tünetek felismerése
Az anafilaxiás reakció egyértelmű jele, ha nagyon rossz közérzet alakul ki. A következő tünetek perceken belül megjelennek, így különösen fontos, hogy azonnal kezdje el a pedagógus a gyermeket kezelni. - nehézlégzés, zihálás - a nyelv duzzanata - duzzanat/szorító érzés a torokban - az arc/ajkak/szemhéjak duzzanata - a beszéd akadályozottsága és/vagy rekedt hang - köhécselés vagy folyamatos köhögés - eszméletvesztés és/vagy összeesés - sápadtság és elesettség (kisgyermekek)
A fenti felsorolás nem tartalmazza az összes tünetet.
Tünetek
– Allergia:
- Emésztő-rendszeri: szájzsibbadás, hasmenés, hányás, tartós étvágytalanság, testsúly csökkenés, hasi fájdalom, reflux (sok gyomorsav), gastritisz (gyomornyálkahártya-gyulladás), székrekedés.
- Bőr: viszketés, csalánkiütés, ekcéma, dermatitisz (a bőr gyulladásos betegsége), gégeödéma.
- Légúti: akadályozott orrlégzés, rohamokban jelentkező tüsszentés, tartós rekedtség, köhögés, bronhitis, asthma, fülgyulladás. orális allergia szindróma.
- Hematológiai (a vér ill. a nyirokrendszer betegségei): bőr és nyálkahártya vérzések, anémia (vérszegénység), eozinofília (az eozinofil fehérvérsejtek rendellenesen magas száma).
- Idegrendszeri: fáradékonyság, ingerlékenység, alvászavar, viselkedés zavar, migrén.
- Generalizált (állandósult): anafilaxiás sokk.
- Egyéb: lassú növekedés, nem megfelelő súlygyarapodás.

Azon gyermekek esetében, akik igazoltan, orvos által diagnosztizált allergiás betegségben szenvednek, a pedagógus mindig kérdezze meg a szülőt, esetleg a gyermek kezelőorvosát arról, hogy mire kell odafigyelni. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő 2022. július elsejétől támogatja a gyors segítséget jelentő adrenalin-tollat, a készítményt háziorvosok írhatják fel. Azok, akiknek volt már anafilaxiás sokkjuk, 300 forintos dobozdíj ellenében válthatják ki, ezért kérjük, hogy ezen gyermekek részére a szülő hozzon be 2 db adrenalin-tollat a jelével ellátva, melyet az óvodapedagógusának adjon át, az óvoda biztosítja a szakszerű tárolást. A fenntartó által biztosított 2db EpiPenJr. toll elsősorban a látens, orvos által nem diagnosztizált, de az óvodában súlyos allergiás tüneteket mutató anafilaxiás sokk esetére alkalmazható. Anafilaxia kezelése
A pedagógus ismerje meg az allergiás gyermek allergiáját kiváltó allergéneket és az óvodai tartózkodás alatt állandóan kerüljék azokat!
Nagyon fontos, hogy a pedagógusok ismerjék az anafilaxia tüneteit. Ha anafilaxiás reakció alakul ki, az önkormányzat által biztosított adrenalin injekció izomba történő beadását követően is minden esetben ki kell hívni a mentőket, mivel a tünetek újra kialakulhatnak, súlyosbodhatnak. Az adrenalint lehetőleg még az anafilaxia tüneteinek kialakulása előtt be kell adni. Az adrenalin érösszehúzódást okoz, ami fokozza a vérnyomást, segíti a vérkeringést és csökkenti a duzzanatot. Ezeken túl az adrenalin ellazítja a hörgőket és csökkenti a zihálást.

Mi az az EPIPEN/ illetve EPIPEN JR adrenalin AUTO- INJEKTOR?
Hordozható, előretöltött, automata injekciós eszköz, amely adrenalint adagol, súlyos allergiás reakció esetén. Az auto injektort úgy tervezték meg, hogy életveszélyes anafilaxiás reakció veszélye esetén a (betegek saját maguk is) kisgyermek óvodai ellátása esetén a pedagógus is használhassa egy meghatározott adrenalin adag combizomba juttatására. Minden készülék csak egyszer használatos.

A készülék felépítése

Kék védőkupak: Megakadályozza az eszköz akaratlan aktiválását.
Utasítások (1-2): Átfogó, lépésről lépésre haladó útmutató magán a készüléken elhelyezve –vészhelyzet esetén lehetővé teszi a gyors alkalmazást
Ellenőrző ablak (3): Ellenőrizzék rendszeresen és bizonyosodjanak meg arról, hogy az oldat tiszta és színtelen. Ha az oldat elszíneződik, forduljanak a kezelőorvoshoz egy új készülékért - jelzés a vezetőség irányába, akik intézkednek az új tollak beszerzéséről!
Narancssárga tűvédő tok: Ez a tok fedve tartja a tűt mind a használat előtt, mind pedig utána.






















IV. Legitimáció

Nevelőtestület 2024. szeptember 01-én megismerte.
Szülői közösség. 2024. szeptember 01-én megismerte.
Az eljárásrendből egy példányt a diabétesszel érintett gyermek szülőjének át kell adni.



…………………………………………….
igazgató