PEDAGÓGIAI PROGRAM
MÉHTELEKI ÓVODA ÉS KONYHA
OM 033161
PEDAGÓGIAI PROGRAM
MÉHTELEKI ÓVODA és KONYHA
|
Legitimációs eljárás |
|
|
OM AZONOSÍTÓ: 033161 |
igazgató aláírása |
|
Készítette: |
Kelemenné Bakk Tímea igazgató |
|
Elfogadta: |
A Méhteleki Óvoda és Konyha nevelőtestülete |
|
Jóváhagyta: |
Igazgató |
|
A nevelőtestület nevében hitelesíti: |
|
|
Az óvoda székhelye, telephelye: |
4975 Méhtelek Petőfi u 4 |
|
Véleményezte a szülői szervezet nevében: |
|
|
Iktatószám: |
/2023 |
|
Hatályba lépés: |
2023.09.01 |
|
A dokumentum jellege: Megtalálható: |
Nyilvános Óvodavezetői iroda |
Köszöntök mindenkit, aki meg szeretne ismerkedni programunkkal. Programunk bevált és fontos dokumentuma intézményünknek. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján – készítettük el, így magába foglalja az egész óvoda nevelési-fejlesztési gyakorlatát. Kedves Szülők Önök legdrágább kincsüket a gyermekük nevelését bízták a Méhteleki Óvoda óvodapedagógusaira, nekünk pedig küldetésünk, hogy az egyenlő hozzáférés biztosításával fejlődjön személyiségük, kompetenciájuk. Differenciált fejlesztéssel érjük el az önmagukhoz mért optimális fejlesztést, mely az átmenetet könnyíti meg az óvoda és az iskola között. Óvodánk jövőképét a nevelőtestülettel együtt formáljuk, az eddigi eredményekre, értékekre támaszkodva. Ahhoz, hogy megfeleljünk a mai kor elvárásainak, változásainak, folyamatos fejlődésre, fejlesztésre van szükség, ezért munkánkat innovatív szemlélettel végezzük. Jövőképünk egy jól működő, szülők által preferált, gyermekközpontú intézmény, ahol magas színvonalú szakmai munka folyik. Munkánk minőségére a legfőbb referenciáink az elégedett szülők és boldog gyermekek. Bízunk benne, hogy nevelési elveinket, programunk célját megismerve, elfogadva nevelő partnereinkké válnak. Köszönöm munkatársaimnak a közös gondolkodást és az aktív közreműködést.
„A tanítás csak információt tölt a fejekbe, de a nevelés: növel. Nem mennyiséget ad, hanem minőséget. Segít egy rózsának igazi rózsává válni. És egy gyereknek megtalálni és kibontani önmagát.”
Müller Péter
- Magyarország Alaptörvénye (2011. április )
- évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és módosításai
- (VI.25.) kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról
- 229/2012. (VIII. ) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról
- 20/2012. (VIII. ) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
- 32/2012. (X. ) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
- 15/2013. (II. ) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
- 17/2013. (III. ) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve
- évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
- tv. XXXI. törvény A gyermekek védelméről és jogairól
- Egyezmény a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF
- 185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus- szakvizsgáról, amely a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja
- 363/2012. (XII. ) kormányrendelete az Óvodai nevelés Országos alapprogramjáról
- évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
- évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
- Az 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról
- 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és
működésük feltételeiről
- Az intézmény jelenleg hatályos Alapító Okirata
- 275/2019. (XI.21.) Korm. rendelet az óvodába járással és a tankötelezettséggel kapcsolatos egyes köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
- 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról.
- A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. Tv. 171. § 37
- évi CXC. törvény2021. § (1a)-(1e) bekezdése szerint a diabétesszel élő, valamint b) a fokozott kockázatú allergiás betegséggel diagnosztizált gyermekek
- 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai- szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről
Tartalomjegyzék
I... AZ ÓVODA ADATAI, BEMUTATÁSA.. 8
II. ALAPELVEINK, ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, SZÜLŐKÉP 12
III.A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK: 18
3.1. Sajátos nevelési igényű gyermek a csoportban: 19
3.2. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének célja: 20
IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI. 26
V.Egészségfejlesztési program tervünk. 29
5.1. Az egészséges életmódra nevelés, egészséges életmód alakítása, egészségvédelem.. 29
5.2. Érzelmi, erkölcsi, értékorientált nevelés. 39
5.3. Szociális kapcsolatok erősítése: 41
5.4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 44
5.5. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. 46
6.4. Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc. 56
6.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka. 59
6.6. A külső világ tevékeny megismerése. 61
6.7. A munka jellegű tevékenységek. 71
7.1. Szervezeti formák és időkeretek. 76
7.2. Az óvónő szerepe, feladatai a gyermeki tevékenységekben. 78
7.5 .Gyermekek egyéni képességeinek mérése, nyomon követése. 79
7.6. Pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése: 80
VIII. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE.. 81
8.1 Intézményen belüli kapcsolattartási formák: 82
8.2 Intézményen kívüli kapcsolattartási formák: 82
8.2.4. Gyermekvédelmi kapcsolatok, tevékenység. 84
8.2.5. Egyéb kapcsolataink. 85
X. ÓVODÁNK DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE: 88
10.1. Ingyenes és térítéses szolgáltatások. 88
XI. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE.. 89
XII. A PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK RENDSZERE.. 92
12.1. IKT eszközök az óvodánkban: 93
- melléklet a 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelethez Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról:
_ „ Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve - meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy
a) a gyermeket - mint fejlődő személyiséget - szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg;
b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be;
c) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző - köztük az innovatív - pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Az óvoda nevelőtestülete elkészíti pedagógiai programját: vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot, vagy saját pedagógiai programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz. 2. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni
a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez;
b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel. ’’
Az intézményünk nevelőtestülete az Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban lévő saját program alapján dolgozik.
I. AZ ÓVODA ADATAI, BEMUTATÁSA
Az intézmény hivatalos neve: Méhteleki Óvoda és Konyha
Székhelye címe: Méhtelek 4975 Petőfi u 4
Típusa: Óvoda
Fenntartója: Méhtelek - Garbolc - Nagyhódos - Kishódos Önkormányzatok Óvodafenntartó Társulása
Óvoda igazgatója: Kelemenné Bakk Tímea
Óvoda telefonszáma:06-44-368-066 vagy 06-70-602-1523
Email címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Beóvodázási körzete: Méhtelek - Garbolc - Nagyhódos – Kishódos községek
Telephelye, tagintézménye: nincs
Maximális gyermeklétszám:
56fő
Nyitva tartás: 7.30-16.oo-ig
Méhtelek település Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legkeletibb részén a magyar- ukrán-román hármas határ közelében található. Mint egy 890 főt számláló község. Az egész országban itt találhatjuk az egyik legkevésbé átalakított, érintetlen tájat. A falu infrastruktúrája kiépített, ellenben munkanélküliségi mutatói a leghátrányosabb települések, közé sorolja. Az óvoda a falu jól megközelíthető részén található. Eredetileg iskolának épült, 2008-ban szépen fel lett újítva tágas, parkosított udvar övezi, mely természetes anyagokból készült mozgásfejlesztő játékokkal felszerelt. Az árnyat adó fák, a református templom szomszédsága a virágok, kedvező színteret biztosítanak a gyermekek számára. Esztétikusan berendezett csoportszobák, fejlesztő szoba várja a gyermekeket. A csoportszobák egy közös öltözőből nyílnak- „univerzálisak” itt játszanak, foglalkoznak, esznek, alszanak a gyermekek. A mosdó is közös, amit rugalmasan, de nagy logisztikát igényelve felváltva használnak a csoportok. Nagy szükségünk lenne egy tornaszobára- és legalább egy bővített óvodára. Sajnos tároló helyiségekből is szűkösen vagyunk. Az önkormányzat pályázott óvodabővítésre, de sajnos akkor elutasították-, bízunk a jövőben. Nyertes pályázati forrásból új helyen lett kialakítva a főzőkonyha, a jelenlegi átalakult tálaló konyhává.
300 adagos főzőkonyhán oldják meg az óvodások, iskolások, idősek, vendégétkezők ellátását.
Intézményünkbe túlnyomórészt hátrányos-halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek járnak. Megítélésünk szerint az óvodás gyermekek 80-90% tartozik az etnikumhoz egyik vagy mindkét szülő odatartozása miatt. Nyelvüket nem beszélik hagyományuk egyre inkább feledésbe merül. A szülők néhány kivételtől eltekintve munkanélküliek. Közhasznú foglalkoztatásból, alkalmi munkából, családi pótlékból, különféle segélyekből próbálnak megélni. A jövedelmeket, kedvezményeket nehezen tudják beosztani. Bizony sokszor előfordul, hogy egyik napról a másikra élnek. A gyermekek sokszor kiegyensúlyozatlanok, az otthoni tevékenységeik szervezetlensége miatt. Ez különösen hétfői napokon erősebb .Nem véletlenül ismerkedtünk meg 1998- ban a Lépésről –Lépésre programmal –már akkor láttuk a gyermek összetételének jövőbeni alakulását . A program filozófiájával azonosulni tudtunk és néhány eleméből mi is profitálunk a mindennapok során. Az óvoda csoportszerkezetének kialakítását az adott nevelési évben beíratott gyermekek életkori megoszlása és létszáma határozza meg. Figyelembe véve a szülők igényeit, testvérpárokat nem választunk szét. A vegyes életkorú csoportok szervezeti keretei a különböző szociális háttérrel rendelkező (hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű), a sajátos nevelési igényű gyermekek számára egyaránt kedvező fejlődési környezetet biztosít.
A nevelőtestület profilja:
|
NÉV |
K Gy. |
K B T. |
O N. |
|
Kor |
61 |
46 |
41 |
|
végzettség |
Főiskola |
Főiskola |
Főiskola |
|
pedagógus szakvizsga |
nem |
igen |
nem |
|
szakképzettség, képzettség |
óvodapedagógus |
óvodapedagógus, közoktatásvezető |
óvodapedagógus |
Nevelőmunkát közvetlenül segítő személyzet:
|
Név |
NyA |
HZS |
|
|
Kor |
34 |
28 |
|
|
Végzettség |
érettségi |
érettségi |
|
|
Beosztás |
pedagógiai asszisztens |
dajka |
Konyhai alkalmazottak:
|
Név |
BSZK |
G.Sz.M. |
B.J. |
Gy.Cs.A. |
|
Kor |
51 |
47 |
64 |
61 |
|
Végzettség |
szakmunkásképző |
felsőfokú végzettség |
szakmunkásképző |
érettségi |
|
Beosztás |
szakács |
élelmezésvezető |
szakács |
konyhai kisegítő |
Jelenlegi személyi állományunkban vannak új dolgozók. Segítő, együttműködő szemlélet vezérli a közösségünket. Minden dolgozó a lehetőségekhez mérten folyamatosan képezi magát. A jól kialakított feladatmegosztás által mindenki fontosnak érezheti munkáját a saját területén . A dolgozók nem elszigetelten, hanem egy jól felépített cél és feladat rendszer mentén dolgozhatnak. A továbbképzések alkalmával igyekeztünk mérlegelni, hogy mire van, szükségünk mi által tudjuk munkánkat gördülékenyebbé tenni. Pedagógiai Programunk elkészítése során arra törekedtünk, hogy összhangban legyen az Óvodai Nevelés országos alapprogramjával. Kiemelt feladatunk az egészséges életmód, érzelmi biztonságot adó, derűs légkör kialakítása. Feladataink megvalósításához gazdag eszközkészlettel rendelkezünk. Célunk, hogy a gyerekek életkoruknak, és egyéni sajátosságaiknak megfelelően a lehető legteljesebben élhessék meg óvodáskorúkat.
Életkoronként differenciálva az egyéni testi - lelki szükségleteket, szem előtt tartva végezzük nevelőmunkánkat. Minden gyermek feltételnélküli elfogadása, fokozott tolerancia, a hátrányos megkülönböztetés minden formájának elutasítása, hagyományaink ápolása, a népszokásaink óvodai életbe való beépítése nagyon fontos és felelősségteljes feladatunk. Mindezekkel igyekszünk a családi nevelésben felfedezhető hiányokat pótolni, az iskolakezdéshez az esélyegyenlőséget megteremteni.
A dolgozók szó nélkül vállalják a nehézkörülmények között végzett munkát, amivel nap, mint nap szembe kell nézniük. A meleg emberi kapcsolatok a segítés, a jó és szép meglátása átadása, kicsi örömök, kis sikerek értékelése vezérlik mindennapjainkat. Az itt dolgozóknak önmagát kell folyamatosan olyan lelki kondícióba tartani, hogy képesek legyenek elkerülni a kiégés veszélyét. Éppen ezért nagy szükség van a mentálhigiénia karbantartására. 2013 novemberében én elvégeztem az agykontrol tanfolyamot, amit szívesen ajánlottam munkatársaim figyelmébe. Minden dolgozó elvégezte a Boldogóvoda továbbképzést. A nehézségek ellenére a szülőket, egyre jobban be tudjuk vonni az óvodai élet körforgásába. Körzetünkben minden óvodáskorú bent van az óvodában. Létszámunkból adódón külön munkaközösséget nem működtettünk. Közösen egymás között felosztva látjuk el akár a gyermekvédelmi, szakmai, továbbképzési, kulturális és egyéb feladatainkat. A nevelőtestület saját elképzeléseinek megvalósításához - melyben a nevelőmunka színvonalának folyamatos emelése a cél - eddig is a költségvetés és egyéb (pályázatok, rendezvények lehetőségének kiaknázásával oldotta meg. Gyermekeinkhez fejlesztőpedagógus, hitoktató helybe jár. Falunkban létrejött a Református Szeretetszolgálat jelenléti pontja, akikkel nagyon jó kapcsolatot építettünk ki. Ők is biztosítanak nekünk fejlesztőpedagógust. Külön fejlesztő szobánk van, amit a Nevelési Tanácsadó által pályázaton nyert gazdag fejlesztő eszközkészlettel rendeztünk be. Óvodánkba 2007 - től jól működő -IPR munkát folytattunk- majd az EFOP 3.1.3 esélyteremtő óvoda programban vettünk részt. Az intézmény kapcsolatrendszere jól kiépített, fontos szempont, hogy elősegítse a nevelési feladatok megoldását, és hatása összhangban legyen a pedagógiai tevékenységgel. Kis település lévén óvodánk meghatározó szerepet tölt be a faluközösség életében.
II. ALAPELVEINK, ÓVODAKÉP, GYERMEKKÉP, PEDAGÓGUSKÉP, SZÜLŐKÉP
A hagyományos falusi életközösséghez hasonlító, gyermekközpontú óvodát szeretnénk, Amelyben az eltérő körülmények közül jött gyermekek érzelmi biztonságban, meleg – elfogadó, derűs légkörben élnek, amelynek megteremtése, szolgálata az óvoda valamennyi dolgozójának feladata.
- Keveset, lassan, jót, gyakran ismételve az életkor és a gyermekek egyéni igényei alapján, a követve vezetés elvét betartva.
- A gyermeki fejlődés nyomon követésének szükségessége, különös figyelmet fordítva a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a különleges gondozást, sajátos nevelést igénylő, valamint tehetséges gyermekekre.
- A szabadság és a korlátozás kellő arányával biztonságot és bizalmat, elfogadást és védelmet nyújtsunk a ránk bízott gyermekeknek, gondoskodjunk erkölcsi védelmükről.
- Óvodaképünkben érték a látszólag haszontalan együttlét, elfoglaltság. Valljuk, hogy
ebben az életkorban sok minden elkezdődik, de semmi sem fejeződik be.
- Sokoldalú tapasztalatszerzés felkínálása, olyan tudatosan kialakított feltételrendszer segítségével – különösen a játék és a szabad mozgás területén –, amely a gyermekek
érdeklődésére, szabad választására, aktivitására épít.
- A testi fejlődést, az egészséges életmódot és a jó lelki állapotot egyaránt fontosnak
tartjuk.
- Vállaljuk, hogy életkoronként differenciáltan, az egyéni testi - lelki szükségleteket figyelembe véve végezzük nevelőmunkánkat.
- A gyermekek életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően a lehető legteljesebben élhessék meg kisgyermekkorukat.
- Az Óvodai nevelés országos alapprogramja nevelési céljainak való megfelelés
irányelveinek szemelőt tartása
1. Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.
2. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet 1. §, 1. melléklet
Óvodai nevelésünk központjában a GYERMEK áll, aki mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre.
Célunk olyan nevelés, amely során a gyermek, érzelmekben gazdag, a településéhez kötődő, a környezetében jól tájékozódó, érdeklődő, önmagát értékelni tudó, másokat elfogadó, és együttműködésre képes lesz.
Minden gyerek egy adott személyiség, egy individuum:
- eltérő adottságokkal jött a világra
- eltérő környezetben nevelkedik
- eltérő az érdeklődése
- eltérő fejlettségi szinttel rendelkezik
- eltérő a fejlődési üteme
- Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család.
- Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei.
- Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is).
- Az óvodai nevelésben alapelv, hogy:
a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi;
b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását;
c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk.
- Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről.
- A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét.
- A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet 1. §, 1. melléklet
Óvodaképünk olyan nevelési intézmény, amely a családi nevelés kiegészítője, amelyben a gyermek napközbeni ittlétéhez, neveléséhez a személyi, tárgyi, szakmai feltételek rendelkezésre állnak, amely óvó, védő, nevelő, személyiséget fejlesztő, a társas együttműködésre ösztönző boldog óvodai életet biztosít.
Az óvó – védő funkció teljesülése
Óvó – védő funkció:
- nyugodt légkör
- érzelmi biztonság
- gondozás
- étkezés
- pihenés
- segítségnyújtás
- egészségvédelem
- mozgásszükséglet
- szokások, szabályok kialakítása
- kapcsolatrendszer
- én-érvényesítő törekvések
- a gyermek szocializálódása
- differenciált fejlesztés
- empátia – tolerancia – másság
Nevelő-személyiségfejlesztő funkció:
- játék
- mese, vers, dramatikus játék
- ének, zene, énekes játék, zenehallgatás
- rajzolás, mintázás, kézi munka
- mozgás, mozgásos játék
- külső világ tevékeny megismerése
- munkajellegű tevékenység
- tanulás
- fejlesztő , tehetséggondozó tevékenységek
- hagyományok ápolása
„Hozzon a gyermeknek mindenki, amit tud, játékot, zenét, örömet. Hogy mit fogad el azt bízzuk rá! Az a szellemi táplálék válik javára, amit kíván”
/Kodály Zoltán/
Az előbb felvázolt gyermekkép és óvodakép alapján fogalmazzuk meg a pedagógusképet, azt elsősorban, hogy a Helyi nevelési programunk megvalósítása milyen pedagógust igényel a nyolc pedagógus kompetencia tükrében.
Pedagógusképünk az olyan pedagógus, aki
- Ismeri a módszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit. Ismeri az óvodai nevelés társadalomban betöltött szerepét, a nevelés céljait, feladatait, a gyermekek személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében.
- Központi és intézményi dokumentumok ismerete: Alapprogram, Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, Munkaterv, csoportnapló, egyéni fejlesztési terv, mulasztási napló, fejlődési napló, DIFER mérések, ezekkel összhangban álló célkitűzés.
- Azon fáradozik, hogy minél több ismeretet szerezzen nevelési programunk megvalósításához.
- Magas fokú pedagógiai, pszichológiai tudással
- A nevelési területek tartalmát ismeri, a komplexitásra törekszik.
- Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó tervezési dokumentumokat, terveiben
alkalmazza a PDCA folyamatot.
- A célok tudatosításából indul ki. A célok meghatározásához figyelembe veszi az alapprogram előírásait, a helyi sajátosságokat és ehhez igazítja az intézmény pedagógiai programját.
- Pedagógiai munkáját éves szinten megtervezi, melyet tematikus egységekre és tevékenységekre bontja a mindenkori aktualitások / évszak, jeles napok,népszokások/ figyelembevételével.
- A tevékenységeket, foglalkozásokat, projekteket, programokat önállóan
- Önreflexióra, és önkorrekcióra képes.
- Folyamatosan képezi magát, - online felület, folyóiratok, műhelymunkák, szakkönyvek
- Munkája során érthetően és pedagógiai céljainak, az adott helyzetnek megfelelően kommunikál. Kommunikációja kulturált, pedagógiai, szakmai hozzáértését tükrözi.
- Megfelelő új módszereket, eszközöket alkalmaz az eredményes oktató nevelő munka érdekében.
- Új képességfejlesztő játékokat mutat be, a szabályok betartását ellenőrzi.
- Felismeri a különleges bánásmód szükségességét. Számukra a mérési, megfigyelési eredmények tükrében hosszabb távú fejlesztési tervet dolgoz ki kollégáival, a szülőkkel és szükség esetén megfelelő szakemberrel együttműködve.
- A gyermekek életkori sajátosságait, aktuális fizikai és érzelmi állapotát figyelembe veszi, ehhez igazítja a tevékenységek, foglalkozások tempóját, módszereit, eszközeit. Ha szükséges, rugalmasan változtat előzetes tervein, elképzelésein.
- Felismeri a lehetséges konfliktusforrásokat. Belátja, hogy a konfliktusok is a közösségi élethez tartozhatnak, képes azokat hatékonyan kezelni. A felmerülő problémákat fejlesztési célként elemzi.
- A gyermek megismerését és fejlesztését tűzi célul. A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésére törekszik.
- Célja a bátorító nevelés, pozitív énkép alakítása, pozitív visszajelzések előtérbe helyezése, ön és társértékelés kialakítása.
- Biztosítja az élmény gazdag, nyugalmat árasztó, de aktív óvodai légkört
- Képes jó kapcsolatot kialakítani és együttműködni a gyermekekkel, munkatársakkal, az óvoda partnereivel. Kommunikációjában egyértelműen lemérhető a szakmai tudás, felkészültség.
- Törekszik a feltételek gazdagítására, innovatív, pályázatok aktív résztvevője.
- Az alkalmazotti körben segítő, együttműködésre törekvő. Aktív tagja a nevelőtestületnek, hozzászólásaival, ötleteivel, hozzájárul az óvoda nevelő munkájának fejlesztéséhez.
- Életkoronként differenciáltan veszi figyelembe, az egyéni testi - lelki szükségleteket.
- Informatikai felkészültséggel rendelkezik, IKT kompetenciáit folyamatosan
- Képes a tehetség felismerésére, számukra olyan lehetőségeket, tevékenységeket biztosít, amelyek képességeik kibontakoztatását segítik.
- Képes megfelelő szabályok, szokások megfogalmazására, egyéni bánásmód, toleráns és empatikus pedagógusi minta adására.
- Pályakezdők mentorálasa.
- Változatos pedagógiai ellenőrzési, értékelési módszereket
- A kulcskompetenciákat ismeri, és ezek fejlesztésére teszi a hangsúlyt a változatos módszerek biztosításával.
Olyan szülő az ideálunk, aki:
- Szülői felelősségének teljes tudatában neveli gyermekét.
- Aki érti gyermekét, türelmesen hallgatja mondanivalóját és szeretettel válaszol minden
kérdésére.
- Azonosulni tud Helyi nevelési programunk szellemiségével, és segíti annak megvalósulását.
- Elvárásainknak megfelelően képes az együttműködésre.
- Képes a jó kapcsolat kialakítására és megtartására a gyermek nevelése érdekében.
- Nem hárítja teljes mértékben az óvodára gyermeke nevelését, fejlesztését.
- Aki tiszteli gyermeke pedagógusát és az óvoda valamennyi dolgozóját.
- Aki vigyáz az óvoda rendjére.
- Betartja a Házirend szabályait.
III.A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK:
- Minden gyermek feltétel nélküli elfogadása. Személyiségük, képességeik, tehetségük kibontakoztatása – elsősorban a játékon keresztül közvetített, az életkornak megfelelő műveltségtartalmak eszközrendszerével.
- Minden gyermeket megillet a neki megfelelő, sajátos bánásmód.
A követelményszint életkornak és egyéni képességeknek megfelelő módosítása. A gyermekek egyéni és életkori sajátosságainak eltérő ütemének szemelőt tartása.
- Fokozott tolerancia, elfogadó magatartás a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos
nevelési igényű, illetve beilleszkedési-, magatartási-, tanulási zavarral küzdő gyermekekkel, családokkal.
- A hátrányos megkülönböztetés minden formáját elutasítjuk. Intézményünkben nem szervezünk olyan programot, tevékenységet, nem kérünk olyan eszközöket, amelyek költségei a szülőknek aránytalanul nagy terhet jelentenének, és ezzel a gyermekek egy részét kizárnánk az azon való részvételből.
- Az eltérő fejlettségű és szociokultúrájú gyermekekre való odafigyelés, szükség szerinti differenciált segítségnyújtás, fejlesztés, felzárkóztatás különös tekintettel a HH, illetve a HHH gyermekek fejlesztése, esélyteremtése, és az egyéni bánásmód érvényesítése.
- A gyermeket annak elfogadására, megértésére neveljük, hogy az emberek különböznek egymástól.
- Tudatosan törekszünk az értékek sokféleségének elfogadására, nyitottak vagyunk mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására, különös tekintettel az etnikumokra és nemzetiségekre.
- A hátrányos helyzetű, a sajátos igényű vagy különböző zavarokkal küzdő gyermekek
másságának elfogadása, elfogadtatása.
Különleges bánásmódot igénylő gyermekek
3.1. Sajátos nevelési igényű gyermek a csoportban:
A nevelőtestület állásfoglalása alapján azokat a fogyatékos gyermekeket fogadjuk óvodánkban, akiknek az Országos Szakértői-és Rehabilitációs Bizottság a fogyatékosságukat megállapította, és az óvodai integrációban való részvételüket írásos szakvéleményben javasolja.
A fejlesztés során figyelembe kell vennünk a speciális tartalmak közvetítése során, az egyedi fejlesztési igényeket. Külön gondot kell fordítanunk, és segítséget kell nyújtanunk ahhoz, hogy a gyermek megkapjon minden, hátrányainak leküzdéséhez szükséges segítséget.
Az integráltan, differenciált fejlesztés keretei között a gyermekek részére biztosítani kell mindazon eszközöket és alkalmazott módszereket, melyek felhasználásával sikeresen biztosíthatjuk a gyermek fejlődését, beilleszkedését, és a többiekkel való együtt haladását.
A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. A különleges bánásmódot igénylő gyermek joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek őszintén elfogadják, tolerálják sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség természetes számukra.
Olyan pedagógiai környezetet alakítunk óvodánkban, ahol a különbözőség mindenkinek természetes.
A törvény szerint a fogyatékos gyermeknek joga, hogy sajátos gondozást kapjon attól az időtől, amikor a fogyatékosságát megállapították.
Az óvodánkba kerülő fogyatékos gyermekek szakszerű ellátásához megfelelő szakembert
biztosítunk – utazó gyógypedagógus.
Az integrációban a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelveit követjük és tartjuk szem előtt.
Az óvónő példát mutat. Elfogadja őt olyannak, amilyen. Elnyeri bizalmát, erősíti öntudatát. Bevonja a játékba, képességeihez mérten feladatokat ad neki. Elismeri teljesítményét, igyekezetét. Kedvező adottságaira épít. Melléje ül, kézen fogja, őt választja párjának.
Társai felé irányítja, elmondja a csoportnak, hogy adott gyermek miben más, mi a problémája, pl. nem beszél. Elmondja, hogy az emberek különbözőek, mindannyian mások vagyunk. Van, aki szépen énekel, vagy gyorsan fut, de mindenki mindent nem tudhat. Együtt, közösen többre vagyunk képesek. Mindenkinek kihangsúlyozza a jó tulajdonságait, a „más” gyermeknek is.
Szeretettel, türelemmel közeledünk a „más” gyermek felé is, a gyerekek ezt látják tőlünk, és megtanulják.
A nevelés hatására a sérülés arányában a sajátos nevelési igényű kisgyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Mindig annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.
3.2. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelésének célja:
A társadalmi kohézió erősítése, a hátrányt szenvedők társadalmi integrációja.
Az esélyegyenlőség biztosítása terén a szegényebb családok gyermekeinél jelentkező kognitív hátrányok mérséklése. A szociális hátrányok kompenzálása.
A szociális hátrányok kompenzálása nem jelenti azt, hogy az óvoda átveszi, átveheti a család, a szociális ellátórendszer vagy épp az önkormányzat szerepét. E helyett mélyebb együttműködésre törekszik a többi szereplővel, a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal, védőnői hálózattal, a fenntartóval, az iskolával, a civil szervezetekkel és más intézményekkel. Az óvoda csak a nevelési, szocializációs folyamatot közvetlenül akadályozó tényezők felszámolása terén bír hatékony eszközökkel. Nagy hangsúly fektetünk ezeknél a gyermekeknél pozitívumokra épülő, differenciált, fejlesztő értékelésre . A gyermek fejlődését önmagához viszonyítjuk. Fő feladatunk a gyermekek szorongásainak oldása, énképük erősítése.
További feladataink: azoknak a gyerekeknek a segítése, akiknek az otthoni mikrokörnyezet kevesebb lehetőséget nyújt képességeik kibontakoztatásához. Az előítéletek csökkentésére, megszüntetésére alkalmas környezet (együttműködő, elfogadó) kiépítése, Iskolába való átmenetük esélyeinek kiegyenlítése. Minden gyerek számára megfelelő pedagógiai feltétel megteremtése képességeik kibontakoztatásához. Korai beóvodázás , Esélyegyenlőség növelése- hátrányok csökkentése- DIFER mérések - Egyéni szükségleteknek megfelelő speciális fejlesztés.
/ Ilyen vagyok , Fejlődési napló, IPR esetén negyedéves felzárkóztató terv/
3.3. Tehetséggondozás:
A tehetség „felmérése” 3-5 éves korban a napi tevékenységek során történik. A tehetséges gyermekek számára igyekszünk olyan lehetőségeket, tevékenységeket biztosítani, amelyek képességeik kibontakoztatását segítik. (Társas-, és logikai játékok; zenei fejlesztés; nagyobb ügyességet igénylő kézműves technikák – versenyeken való részvétel stb.). Óvodánk személyi feltételei, az óvodapedagógusok képzései, szakmai felkészültsége alapot és garanciát jelentenek a tehetséggondozó műhely létrehozására, folyamatos fenntartására.
További „Jó gyakorlatok” kidolgozása, dokumentálása kapcsolatok kialakítása és fenntartása, melyek szakmai érdeklődés és elkötelezettségek alapján szerveződnek. Személyes kapcsolat kialakítására törekszünk minden belső és külső
korai felismerése, fejlesztése, gondozása,
|
– |
alakító tevékenység feltételeinek megteremtése, tartalmának, minőségének fejlesztése és szervezeti formáinak biztosítása. területen való szakmai tájékozódás: szakirodalom felkutatása, megismerése, átadása; jöjjenek
egymás és a gyerme
nyomon követése.
fejlesztése. /megelőzzük a tehetségígéretek elkallódását, felismerjük az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket/. A kreatív, tehetségígéretes gyermekek további komplex fejlesztése. gyermekek vizsgálata, a „felfedezett” tehetséges
zámoló készítése a műhelymunkáról, a
|
. |
Szakmai módszertani anyag összeállí
más intézményből érkező kollegák, a tehetség kibontakoztatásának jelentőségéről, lehetséges módszereiről szóló előadások, bemutatók szervezése. Kiállítások rendezése a gyermekek alkotásaiból, prezentációk a program
környezetében működő vállalati - vállalkozói szféra megszólításával források bővítése.
Gyermekek megfigyelése, felmérése, kiválasztása Tehetséggondozó team
A tehetséges gyermekek kiválasztása. Évente egy alkalommal az 5. életévüket betöltött, és az óvodapedagógusok előzetes megfigyelései alapján a tehetségprogramba javasolt gyermekeket számba véve, szeptember 15-ig összegezzük a tapasztalatainkat.
Erősségük, gyengeségük feltérképezése.
A tehetséggondozó műhelyben résztvevő gyermekek további bevonása Munkaterv, ütemterv elkészítése
szeptember 15. Tehetséggondozó team Programterv
Havi, ill. heti bontásban, dátumok megjelölésével. Műhelymunka október 1- május 31.
Tehetséggondozó team
Tapasztalatcsere, egymás munkájának megismerése Visszacsatolás
Kiállítás, bemutatkozás június Tehetséges gyermekek elismerése. Publikálás www.mehtelekiovoda. hu Tájékoztatás folyamatos Tehetséggondozó team Kapcsolattartás, visszacsatolás.
Egyéni igények és érdeklődés alapján.
Elégedettség mérés június 15.
Intézkedési terv elkészítése
A tehetséggondozás területei: mozgás, nyelvi, logikai műhelyek.
Várható eredmény a gyermekeknél:
és plasztikai megismerkednek kisebbségi hagyományokkal, a hozzájuk kapcsolódó tárgyi eszközökkel,
elkészített
|
- |
|
- |
eredménye az, hogy a gyermekek örömmel tevékenykedjenek, újra és újra alkotnak, megvalósítják elképzeléseiket.
Várható eredmény partnerek esetében:
matos szakmai segítségnyújtás
gyermekeink tehetséggondozása Tehetséggondozásra fordított órák száma és műhely tevékenységének eredményességi mutatói nőnek hospitálásokon részt vevő pedagógusok elégedettsége nő
tehetséges
tanulás lehetősége
Óvodánk tárgyi és személyi feltételei biztosítékai a fenntarthatóságnak. A műhelymunka sikeres bevezetése után tehetséggondozó programunk további folytatását tervezzük. Továbbra is célunk a tehetséggyanús gyermekek felfedezése, komplex személyiségfejlesztése, gondozása.
Lehetőségeink: pályázatok folyamatos figyelemmel követése.
- A szülő figyelmének a felhívása a gyermek kiemelkedő képességére,
- Megfelelő tárgyi feltételek biztosítása a tehetség kibontakoztatásához,
- Folyamatos felkészülésünk a speciális képességek támogatásához
- Differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazása
3.4. Integráció
A gyerekek nem azonos érettséggel érkeznek az óvodába, más-más a szociokulturális háttér, mások a hozott alapképességek.
Sok esetben küzdenek beilleszkedési, magatartási-és beszédbeli problémákkal, részképesség- zavarral.
Differenciálással mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítása, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásit, speciális erősségeit és gyengeségeit.
A nevelés igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, családi háttérhez, amelynek a gyermek részese.
Azoknál a gyermekeknél, akiknél az óvónő azt tapasztalja, hogy a spontán fejlődés lassúbb, vagy elmarad megfelelő szakszolgálatok segítségét kérjük. Alkalmazkodunk az eltérő képességekhez,
viselkedésekhez. A követelményszintet életkornak és egyéni képességeknek megfelelően módosítjuk. A pedagógus egyrészt a gyermek egyéni érdeklődésének, előzetes tudásának, képességei fejlettségének, másrészt az adott tevékenység motiváló hatásának figyelembevételével tervezi meg a képességfejlesztés folyamatát, az egyéni fejlődést segítő differenciált feladatokat.
A gyermek önmagához viszonyított fejlődésének mértékét hangsúlyozzuk, dicséretét, elmarasztalását ehhez igazítjuk.
Integrációs Pedagógiai Programunk célja:
- Az óvodánkba felvett 3-7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez.
- Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése – a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Általános Iskolával – annak érdekében, hogy gyermekeink sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen megvalósuljon.
3.5. Felzárkóztatás
A szociális hátrányú gyermekek felzárkóztatása
A hátrányos helyzetű gyermekek a közösségbe kerülve gátlásokkal küzdenek, szorongók, nehezen kommunikálnak, konfliktushelyzetben többnyire agresszívan reagálnak. Nem ismerik saját képességeiket, érzelmeiket, nehezen értelmezik társaik viselkedését, feléjük forduló jelzéseit.
Elsődleges feladatunk felderíteni a gyermek fejlődését veszélyeztető okokat. A gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását a gyermekjóléti szolgálat segíti. A gyermek veszélyeztetettségétől függően jelzéssel élünk a gyermekjóléti szolgálat felé.
Pedagógiai eszközökkel törekszünk a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. Megoldási lehetőségek: nevelési segítség, tanácsadás. A szülők figyelmének felhívása a gyermek fejlődésének sajátosságaira. A gyermek nevelési tanácsadóba irányítása.
A beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek szocializációját segítő tevékenységek: játék, drámajáték, azonosulásra épülő játék, kapcsolatteremtő játék, kreatív tevékenységek.
Társas kapcsolatok alakítása, tapasztalatszerzés az egymással törődésről. Páros szituációs játékok.
A közös mozgás öröme, mozgásfejlesztő eszközökkel, óvónő által irányított mozgásos játékokban.
Az énekes játékok a hallás-, és ritmusérzék fejlesztés mellett a különböző érzelmek átéléséhez is segítséget adnak.
Népmeséink nevelő hatású, én erősítő példát, erkölcsi irányt adnak
3 éves korban a hátrányok „felmérése” a napi tevékenységek, megfigyelések során történik.
4-7 éves korig napi megfigyelés, DIFER mérés.
Fontos elvünk, hogy a bármilyen ok miatt társaitól fejlődésben elmaradt gyermek fejlesztése, korrekciója egészséges társaival együtt, egyéni bánásmóddal történjék. A felzárkóztatás fontos eleme az életkorra leginkább jellemző utánzásos tanulás, a társak példája.
Iskolakezdés előtt – a szülők egyetértése esetén – a Nevelési Tanácsadó gyógypedagógusának irányításával csoportos szűrést végzünk, amelyet szükség szerint egyéni vizsgálat követ. A szűrés után fejlesztő pedagógus foglalkozik helyben az arra rászoruló gyermekekkel, heti rendszerességgel.
A tapasztalatok, illetve a diagnózis, javaslat, megfigyelés, DIFER mérés/ évente két alkalommal/ alapján - féléves - célirányos fejlesztési tervet készítünk. A gyermekeknek egyéni fejlesztési lapot vezetünk. A félév után reflektáljuk az elért eredményeket, hiányosságokat - kitűzzük az újabb feladatokat a minél sikeresebb fejlesztés érdekében. Fejlődési lapot és Ilyen vagyok lapot vezetünk minden gyermeknek. A logopédus segítségét a beszédhibák javításában általában a gyermekek 5. életéve után vesszük igénybe – súlyosabb probléma esetén korábban is.
A szociálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekek felzárkóztatása, differenciált fejlesztése terén legfőbb célunk, hogy az óvoda nyugodt – érzelem gazdag - derűs légköre segítse esetleges sérüléseik kompenzálását. A óvoda valamennyi dolgozója részéről elengedhetetlen a türelmes – elfogadó attitűd, a fokozott törődés, az egyénhez igazított elvárások; amelyek mintául szolgálnak a gyermekek számára. Különösen fontos integrálódásuk (kapcsolatteremtés, beilleszkedés a csoportba, tevékenységekbe) segítése.
Feladatunk olyan társadalmi szervezetekkel, csoportokkal való kapcsolat keresése, amelyek ezt a hátrányt csökkenteni segítenek.
Minden gyermek „ügyes” valamiben. Sokoldalú, önkifejezésre lehetőséget adó tevékenységek által segítjük önbizalmának fokozását, figyelemzavarának feloldását,
önkontrolljának, önismeretének erősítését, a folyamatos egyéni motiváció fenntartását. Ezek legfőbb eszköze is a mozgás és a társas közösségi játékok (énekes- és szabályjátékok).
IV. AZ ÓVODAI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI
- A család, mint elsődleges nevelő közösség erősítése. A családdal együttműködve az elemi szokások és a szocializáció megalapozása, a gyermekek civilizálása, kulturális nevelése.
- Az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése.
- A játék, a mese és a szabad mozgás középpontba állításával oldódjanak szorongásaik, aktívan cselekedve erősödjék én tudatuk, jussanak az önállóság és egyéni képességeik minél magasabb szintjére, sajátítsák el és szeressék meg anyanyelvüket.
- A legfontosabb feladatunk a gyermekek megismerése, hiszen a differenciált fejlesztés csak az egyéni szükségletek, képességek ismeretében valósítható meg. Olyan módszereket, szervezési módokat/munkaformákat tervezünk a téma feldolgozására, pedagógiai céljaink elérésére, amelyek optimális lehetőséget biztosítanak a gyermekek motiváltságának biztosítására és aktivitásának fenntartására. A követelményszintet életkornak és egyéni képességeknek megfelelő módosítjuk. Elégedettségmérés .
- Nevelési célelemünk tehát a gyermekek egyéni és életkori sajátosságainak eltérő fejlődési üteműknek a figyelembe vétele és megfelelő óvoda működtetése. Együttműködési hajlandóság a gyerekekkel a tervezésben Az érési folyamatot szolgálni, és nem erőltetni kívánjuk. Alkalmazkodunk az eltérő képességekhez, viselkedésekhez.
- A családokkal való együttműködés segítése.
- Pedagógiai innováció- újszerű pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása.
Az egészségesen fejlődő gyermek belső érése, a családi és az óvodai nevelés eredményeként egyéni adottságaitól függően 6 – 7 éves korára eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget; megérik az iskolai rendre, feladatokra.
Az óvodai nevelés általános feladatai: 137/2018(VII.25)Korm rendelet
-Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:
- az egészséges életmód alakítása,
- az érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés,
- az anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.
A fejlődés elvárható eredményei, jellemzői az óvodás kor végére:
1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
2. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához:
a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:
- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,
- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.
Az egészségesen fejlődő gyermek:
- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Netjogtár 11. oldal 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet - az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Hatály: 2021.II.15. - c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival.
A szociálisan érett gyermek:
- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb - szükség szerint kreatív
- elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
3.1 1 Megállapította: ugyane rendelet 2. §. Hatályos: 2014. IX. 1-től. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.
4. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget.
5. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben.
- A test, a lélek, a szellem életkorra jellemző összhangja.
- Nagy- és finommozgások összerendezett, ügyes kivitelezése.
- Érzékelés, észlelés (elsősorban látási, hallási és tapintási észlelés, téri tájékozódás, testséma) differenciáltsága az iskolai tanuláshoz szükséges szinten.
- Magányosan, párban és csoportokban folyó elmélyült játékra való alkalmasság.
- Az akadályok leküzdésének, a problémák önálló, változatos megoldásának képessége. Kompromisszumkészség.
- Tág értelemben vett tanulási vágy és képesség; a világra való nyitottság.
- Elemi tájékozódás az emberi kapcsolatokban, térben, időben, ok-okozati összefüggésekben.
- Megjelenik a fogalmi gondolkodás, a szándékos
- Önként vállalt szabályok betartása, az elkezdett cselekvés befejezése.
- A viselkedés érzelem- és indulatvezéreltsége csökken. Képes vágyai teljesülésének késleltetésére, az esetleges kudarcok elviselésére.
- Alkalmazkodóképesség, alapvető viselkedési normák követése.
- Érthető, helyzethez illő beszéd.
Meggyőződésünk, hogy a gyermeket körülvevő felnőttek legfontosabb dolga az egészséges környezet biztosítása, a szabad mozgás és a játék feltételeinek megteremtése, az odafordulás, rá figyelés, kérdéseire való válaszolás. Mindezek közvetetten segítik az iskolai beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások kialakulását, fejlődését.
A 3. életévét betöltött gyermek óvodába lépését követő hónapban megfigyeljük, „felmérjük” nagymozgásának, önállóságának, beszédállapotának, gondolkodási műveleteinek szintjét.
Fejlődését folyamatosan nyomon követjük, azt az alábbi feladatokkal és tevékenységekkel, keretek között segítjük.
V.Egészségfejlesztési program tervünk
5.1. Az egészséges életmódra nevelés, egészséges életmód alakítása, egészségvédelem
„A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő.” 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. §
Az egészséges életmód alakítása65/2021. (II. 15.) Korm. rendelet 28.
Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata:
– a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;
– a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;
– a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;
– a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;
– az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;
– a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;
– a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;
– megfelelő szakemberek bevonásával – a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása.
- A gyermek testi fejlődésének elősegítése, testi szükségletek késleltetés, agyonszabályozás nélküli kielégítése elsődleges. Vizet inni, WC-re menni, szabadon mozogni mindig lehet. Enni és pihenni az egyéni igények, és a legszükségesebb csoportnormák figyelembevételével kell és lehet.
- A gyermek kedve, igénye szerinti szabad mozgást (lehetőség szerint az udvaron) a gyermek alapvető mentálhigiénés szükségletének tartjuk. Fontos a feltételek tudatos megteremtése, amelyek a mozgás belső motiváltságát erősítik, legfőképpen az egyensúlyérzék, a belső ritmus kialakításában.
- Az egészséges életmód, az egészségmegőrzés szokásainak megalapozása, a belsővé válás elősegítése.
- A testi fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása, a környezettudatos magatartás megalapozása. A gyermekek testi épségének, egészségének megóvása, az ehhez szükséges – életkornak megfelelő – ismeretek átadása, szabályok betartatása.
- Az ép testben ép lélek elve alapján fontosnak tartjuk a mentális egészség védelmét.
Az egészségnevelés az óvoda megalapozó jellegű, immanens, minden nevelési mozzanatban jelenlevő feladata. Az egészség a testi, fizikai, a szellemi, pszichikus, és a társas-társadalmi, szociális jólét állapota.
Az óvodai nevelési program általános nevelési feltételei közé az alábbi egészségfejlesztő tevékenységek sorolandók:
- A lelki egészség: érzelmi biztonság nyújtása, értelmi fejlesztés. Optimális környezet biztosítása.
- Bántalmazó, erőszakos viselkedés megelőzése, kezelése
- Az egészséges lelki fejlődést és társas kapcsolatokat támogató pszicho szociális légkör megteremtése.
- Társas-érzelmi képességek fejlesztése.
- Konfliktuskezelési eszköztár megismertetése, gyakoroltatása.
- Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása szakemberek együttműködésével. logopédus. fejlesztőpedagógus, gyógy testnevelő, utazó gyógypedagógus,
- A testi egészség: edzés és mozgás-fejlesztés, egészséges táplálkozás, gondozás, ápolás.
- A szociális kapcsolatok harmóniája. / Szociometria /
- Egészségvédő szokások kialakítása.
- A gyermek természetes mozgáskedvének fenntartása, a mozgás megszerettetése. A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése.
- A napi életritmus kialakítása.
A gyermekek figyelmét felhívjuk biztonságuk, testi épségük megőrzése érdekében a balesetvédelem szempontjából fontos szabályokra.
Az óvoda az egészségfejlesztő ismereteknek nagy részét közvetíti. A gyermek előzetesen sajnos jelentős mennyiségű egészségvédő ismeretet nem hoz magával a családjából, amit az óvoda igyekszik pótolni, vagy megerősíteni. Ezekhez az ismeretekhez kapcsolódnak azok az egészség- védő, egészségfejlesztő biológiai ismeretek, amelyeket a gyermek értelmi szintjéhez mérten az
óvodában szerez meg , illetve rendszerez (ilyen pl. a szívverés megfigyelése, a légzés
szaporasága). Az egészség-védelmi ismeretközlés lehetősége kiterjed az óvodai foglalkozások mellett a szabadidő más lehetőségeire is, így a játékra, a "kísérletezésekre", megfigyelésekre, a sétákra, kirándulásokra.
Egészséges táplálkozás:
A növekedés és a fejlődés egyik legfontosabb előfeltétele az egészséges táplálkozás.
Az egészséges táplálkozáshoz a gyermekeknek az 5 alapélelmiszer-csoport mindegyik tagjából kell naponta fogyasztani. Az alapélelmiszerek csoportjai:
- kenyér, pékáru, tésztaféle, rizs
- zöldség, gyümölcs
- hal, hús, tojás,
- tej és tejtermék
- olaj, margarin, vaj, zsír
Boltos, piacos és családjátékokban ismertetjük meg a gyermekeket az alapélelmiszerekkel. Törekszünk a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentésére.
Folyamatos tízóraiztatás esetén is szükség van az étkezések közötti két és fél, háromórás
időközre, hogy a gyermek gyomra a következő étkezés időpontjáig kiürülhessen. Az ebédeltetés közösen kezdődik minden csoportban. Megismertetjük a gyerekeket a zöldségek, gyümölcsök ízével. Alkalom adtán gyümölcsnapot tartunk, megismerkedünk évszakonként a zöldségekkel.
Beszélgetünk a tejtermékek jelentőségéről, miért is fontos az emberi szervezet számára, kiemelve a csontok, és a fogak egészségét. Megtanítjuk a helyes fogápolást.
A kiválasztó szervek megfelelő működése érdekében a gyermekeknek folyadékot állandóan biztosítunk a csoportszobában és az udvaron egyaránt.
Az étkezésre és a helyes táplálkozásra vonatkozó értékelésünk:
- Étkezés közben halkan beszél
- Kulturáltan étkezik
- Megítéli, miből mennyit kér
- Szalvétát minden esetben használja
- Mennyire kitartóan tud várakozni, hogy rákerüljön a sor
- Evőeszköz használata
- Szereti a zöldséget
- Szereti a gyümölcsöt
- Szereti a tejterméket
- Szereti a húst
- Szereti az egészséges pékárut
- Elsajátította a helyes fogápolást
Diabéteszes gyermek ellátása
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2021. szeptember 1-jétől hatályos módosítása értelmében az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek és tanulók esetében az óvoda, valamint az iskola 1-8. évfolyamán az érintett intézmény gondoskodik a napközbeni alapvető speciális ellátásról: a vércukorszint szükség szerinti méréséről, valamint – szükség esetén, orvosi előírás alapján – a szülővel, törvényes képviselővel történt egyeztetést követően, az előírt időközönként a szükséges mennyiségű inzulin beadásáról.
A cukorbetegség, vagy más néven diabétesz egy anyagcserezavar, amelyben a szénhidrátok hasznosítása szenved zavart.
Az intézményben a szülő külön kérelme alapján biztosítjuk a diabétesszel élő gyermekek speciális ellátását. Az ellátás érdekében minden óvodapedagógus részt vett diabétesszel élő óvodások ellátását támogató pedagógus továbbképzésen ( DiaMentor,), melynek eredményeképpen rendelkeznek az itt szerzett tanúsítvánnyal. A tanúsítványt az Oktatási Hivatal által szervezett továbbképzésen szerezték meg. A képzés során elsajátították a vércukorszint mérést és inzulin beadását. A gyermekek ellátását szakorvosi előírás szerint végzik.
Mozgás, mindennapos testnevelés:
A sokoldalú mozgás egész óvodai életünket átszövi. Mozgásfejlesztő eszközeink spontán használata egész nap folyamán biztosított gyermekeink számára. Mindennapos testneveléssel és irányított udvari szabályjátékokkal egészítjük ki az egész napos szabad mozgást.
Nagy gondot fordítunk arra, hogy gyermekeink mozgástevékenysége jó hangulatú legyen, hogy a gyermekek természetes mozgáskedvének kellő teret és időt biztosítsunk. Mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítására törekedtünk az udvaron és az óvodaépületen belül egyaránt.
A gyermek egészséges életmódra neveléséhez elengedhetetlen a levegőn való tartózkodás. Különösen érvényes ez a mozgásos játékra és a szabad mozgásra. Napirendben rögzítettük a levegőn való tartózkodás idejét, ekkor a gyermekek irányított, illetve spontán mozgástevékenységet végeznek.
Gondot fordítunk a csoportszoba megfelelő szellőztetésére is, különös tekintettel a játék és a pihenés idejére is.
A mindennapi testnevelés tudatos, tervszerű alkalmazása elősegíti a gyermek testi képességeinek, mozgásának fejlődését, kedvező hatással van az idegrendszerre, a légző- és keringési szervekre, fokozza a gyermek jó közérzetét.
Megfelelő gyakorlatokkal a helyes testtartás kialakítását és a testtartási hibák megelőzését is szolgálja, hozzájárul a gyermekek egészségéhez. Megalapozza azt az igényt, hogy minden nap, rendszeresen mozogni jó és szükséges.
A gyermekeknek minden nap lehetőséget biztosítunk 10-15 perces szervezett mozgásban való részvételre. Időpontját az óvónő szabadon választja meg a rugalmas napirend keretei között. Lehetőleg a szabad levegőn, az udvaron végezzük a játékos mozgást, ügyelve arra is, hogy a gyerekek öltözéke megfelelő legyen erre a célra.
A mindennapi testnevelés középpontjában a sok mozgással járó játék áll. A mindennapos szervezett mozgás tartalma:
- futó játékok
- szerepes fogó játékok
- játékos utánzó gyakorlatok
- ugró-, szökdelő játékok
- szabályjátékok
A mozgásos játék kiválasztásának szempontja mindig az a hatás, amit el szeretnénk érni a játék során. A mozgásos játékok fejlesztik:
- szabálytudatot
- téri tájékozódást
- testsémát
- figyelmet
- gyorsaságot
- állóképességet
- egyensúlyérzéket
- tempóérzéket
- erőnlétet
- alkalmazkodóképességet
- kreatív gondolkodást
Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a mindennapi testnevelés járuljon hozzá a mozgás megszerettetéséhez. Ehhez az szükséges, hogy az óvónő élénk, vidám hangulatot teremtsen és maga is örömét lelje a közös játékban.
- A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.
- . A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.
- . A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének - a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás - fejlődésére.
- . A spontán - a játékban, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.363/2012(XII.17)Korm rendelet
Testnevelési játékaink főbb forrásai: Óvónői ötlettár
A mozgásra vonatkozó értékelésünk:
- Állóképessége
- Alkalmazkodóképesség
- Mennyire szereti a szervezett mozgást
- Szervezett mozgás közben mennyire együttműködő
- Szabálykövetés, szabálytudat
- Mozgékonyság
- A mozgásfejlesztő eszközök spontán használata 1-5
- Egyensúlyérzék
- Téri tájékozódás
- Reagálás gyorsasága
- Mozgása mennyire összerendezett
- Feladat végrehajtásában mennyire pontos
Gondozási feladatok:
A gondozás az óvodai nevelésben nagyon fontos szerepet tölt be. A kisgyermek alapvető szükségleteinek kielégítését jelenti, hozzájárul egészségünk megőrzéséhez, jó közérzetünk kialakításához.
A testápolási szokások megalapozásához, a testápolási szerek rendeltetésszerű használatának elsajátításához szükség van az óvónő és a gyermek közötti bensőséges kapcsolatra.
Különösen védjük a gyermekek érzékszerveit. Ápolásukhoz tiszta eszközöket, nyugodt feltételeket teremtünk.
Különös gondot fordítunk arra, hogy a gyermek ruházata megfelelő legyen a különböző tevékenységek során. Az udvari levegőzésnél, a csoportszobában, a mindennapos testnevelés során és pihenéskor.
A pihenéshez megfelelő feltételeket biztosítunk. Legfontosabb a nyugodt légkör biztosítása. A csoportszobát kiszellőztetjük. A gyermekek pihenését segíti, ha maguk mellé vehetik kedvenc játékukat, személyes tárgyukat. Balesetvédelmi okokból ügyelünk arra, hogy az ágyba vitt játék puha és kellő méretű legyen. Ne szúrja meg a gyereket pihenés közben, véletlenül se kerülhessen a gyermek fülébe, orrába és ne akadjon meg a torkán.
Higiénés szabályok kialakítása, betartatása:
- WC papír megfelelő használata / főleg lányoknál /
- WC -n egy gyermek legyen egyszerre
- folyékony szappannal való kézmosás
- körömkefe igénybevétele szennyező tevékenység után
- saját fésű, fogmosó felszerelés használata
- megfelelő orrfúvási technika elsajátíttatása
- a szülő ösztönzése tiszta, megfelelő méretű ruházat biztosítására
- váltóruha biztosítása
- a haj rendszeres gondozása
- megfelelő tisztaságú ivóvíz biztosítása
- a textíliák szükség szerinti cseréje
- fertőzések, egyszerűbb rendellenességek megelőzése
- a szezonális fertőző betegségekre való felkészülés: szellőztetés, fertőtlenítés
- zsebkendő beszerzése
- egyéni eszközök biztosítása
- beteg gyermek elkülönítése
Anafilaxiás megbetegedés
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. Tv. 171. § 37 bekezdésére miszerint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 72. § (1a)-(1e) bekezdései kiegészülnek a fokozott kockázatú allergiás betegséggel diagnosztizált gyermekek ellátásához kapcsolódó teendőkkel az esetleges anafilaxiás sokk eredményes elkerülése érdekében.
Az allergiás megbetegedések kezelése érdekében a Méhteleki Óvoda és Konyha nevelőtestülete az alábbi eljárásrendet dolgozta ki.
Az anafilaxia súlyos, életveszélyes allergiás reakció. A tünetek a gyermeknél allergiát kiváltó anyaggal (amelyet allergénnek is neveznek) való érintkezést követően másodperceken vagy perceken belül jelentkezik.
Az anafilaxia a szervezet immunrendszerének túlzott reakciója valamilyen, egyébként ártalmatlan anyagra, pl. bizonyos élelmiszerekre. A szervezet ezekre reagál és védekezésként kémiai anyagokat szabadít fel.
A gyors és hatékony beavatkozás, valamint az óvodai közösség megfelelő felkészítése létfontosságú a tragikus esetek elkerülése érdekében. Rendkívül gyorsan kialakulhat bizonyos allergénekkel való érintkezés után, amely során összeomolhat a légzés, a keringés, és beállhat a halál.
Az anafilaxiás sokkot leggyakrabban kiváltó allergének:
- rovarmérgek (méhcsípés, darázscsípés);
- gyógyszerek
- egyes élelmiszerek.
Ezt kell tenni anafilaxiás sokk esetén:
- Az anafilaxiás sokk kezelése sürgős és komoly figyelmet igényel.
- Az első lépés: az érintett személy allergiás reakciójának felismerése és azonnali segítségnyújtás kérése.
- Az anafilaxiás sokk tünetei közé tartozhatnak a légzési nehézségek, a bőrkiütések és duzzanatok, a gyengeség és az eszméletvesztés.
- A legfontosabb teendők közé tartozik a gyorsan beadható adrenalin injekció alkalmazása amelynek segítségével visszafordíthatóvá válik a keringés összeomlása.
- Az injekció beadása után azonnal hívjunk mentőket, akik további orvosi ellátást tudnak biztosítani.
Azon gyermekek esetében, akik igazoltan, orvos által diagnosztizált allergiás betegségben szenvednek, a szülők jeleznek az óvoda dolgozóinak.
Pszicho-higiénés egészségvédelem:
Nagyon fontos feladat, hiszen a lelki eredetű problémák negatívan hatnak a fizikai állapotra. Mit tehetünk ennek érdekében?
- tartózkodunk a megszégyenítéstől / : bepisilés /
- lehetőség szerint alvásidőben, WC használatakor, megteremtjük a nyugalmat, csendet, az intimitást
- nem siettetjük a gyermeket alapvető tevékenységeiben
- nem terheljük túl gyermekeinket
- meghallgatjuk a problémákat
- biztosítjuk a rendszerességet, e mellett a rugalmasságot
- igyekszünk csökkenteni a konfliktusokat
- nem tűrjük el a gyermekek közötti megkülönböztetést, erőszakot
Személyes higiéniára vonatkozó értékelésünk:
- Önálló vécéhasználat kézmosással
- A gyermek szappannal mos-e alaposan kezet?
- Igénye van-e arra, hogy WC használat után és étkezés előtt mindig kezet mosson?
- Helyesen mos-e fogat?
- Ha fázik felöltözik-e?
- Önálló fésülködés
- Helyes sorrendben öltözködik?
- Önállóan öltözködik?
- Felismeri-e saját ruháit?
- Tudja-e hová tette le személyes tárgyait?
- Önálló orrfújás
- Rendszeretet, tisztaság iránti igény
- Délutáni pihenése nyugodt
5.2. Érzelmi, erkölcsi, értékorientált nevelés
Az óvodáskorú gyermek viselkedését érzelmei vezérlik, ezért fontos az érzelmi biztonságra épülő szeretetkapcsolat a felnőttek (nem csak óvónők) és a gyermekek között. Az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, állandó értékrend, vegye körül a gyermeket. Fontos, hogy az
óvoda derűs – nyugodt – elfogadó légköre oldja szorongásaikat, erősítse énképüket, segítse erkölcsi tulajdonságaik (együttérzés, segítőkészség, türelem, figyelmesség), akaratuk (ezen belül: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését; életkoruknak megfelelő szokás- és normarendszer kialakulását.
- derűs – nyugodt – elfogadó légköre . A gyermeki magatartás alakulása szempontjából modell értékű az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be.
- A nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, illetve a családhoz való kötődés erősítése.
- Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.
- Az integrált nevelés olyan szocializációs lehetőségeket, érzelmi többletet nyújt, amely mindenkit egyaránt gazdagít.
- A játék, a mindennapos mese, az ének az érzelmek megélésének, gazdagításának, alapvető erkölcsi szokások, értékek megismerésének és a szocializációnak legfontosabb eszközei. Olyan lehetőségek, amelyek ebben az életkorban természetes módon, „magától értetődően”
- Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A hátrányos helyzetű, a sajátos igényű vagy különböző zavarokkal küzdő gyermekek másságának elfogadása, elfogadtatása. Óvodai szocializációjuk szempontjából elsődleges és modellértékű az óvodában dolgozó felnőttek példája. A közösségben átélt élmények – amelyek az ünnepekre való készülődés időszakaiban felerősödnek – a gyermekek érzelmi életét, akarati és erkölcsi tulajdonságaikat erősítik, megalapozásukat segítik.
- Az egyes csoportoknak a közös óvodai hagyományokon túli saját szokásai, a szülőkkel megbeszélt, együtt kialakított tevékenységei, programjai felkészítik a gyermekeket a későbbi tudatos közösségi életre.
- A szülői közösség és a nevelőtestület segítségnyújtása a rászorulóknak, amely lehet tárgyi, szociális vagy anyagi jellegű.
- Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy
– a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék;
– az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze;
– az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek;
– az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.
- A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása.
- Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére.
- A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modellértékű szerepet tölt be.
- A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel.
5.3. Szociális kapcsolatok erősítése:
„A társas fejlődés egyik oldala a szocializáció – az a folyamat, amelyben a gyerekek társadalmuk normáit, értékeit és ismereteit sajátítják el. A társas fejlődés másik oldala a személyiségalakulás – az az út, amelyen minden egyes gyermeknek kialakul saját egyéni érzésvilága és viselkedése…” (COLE)
A személyiségfejlődésben az első életéveket követően fokozatosan nő az intézményes nevelés szerepe.
Az óvodai gyerekközösségben elérhető legfőbb eredmény, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. Törekszünk elérni, hogy a gyerekek figyeljenek egymásra, segítsék egymást, érdeklődés alakuljon ki bennük társaik iránt. Ez elengedhetetlen feltétele a jó, együttműködő légkör kialakulásának. Huzamosabb hiányzás esetén a csoport tagjai tudatják a távollévő gyerekkel, hogy hiányzik és gondolnak rá.
A gyerekek közötti kapcsolatokat életkoruk, korábbi környezetük, egyéni sajátosságaik nagymértékben befolyásolják. Az együtt megélt élmények rokonszenvet ébresztenek egymás iránt.
A gyerekek közötti kapcsolatok alakulását nem erőltetjük, de a perifériára szorult gyerekeket különös gonddal próbáljuk bevonni a csoport életébe.
A szociális kapcsolatokra vonatkozó értékelésünk:
- Segítőkészség
- Barátkozó, nyitott, társai iránt érdeklődő
- Elfogadja csoporttársait, tolerálja másságukat
- Visszahúzódó
- Kezdeményező
- Társai mennyire fogadják el
- Óvónő kezdeményezéseit mennyire szívesen fogadja el
- Öntörvényűség:
- Szabálykövetés, szabálytudat
- Mennyire ismeri a csoport szokásrendszerét
- Alkalmazkodás
- Társaival harmonikus a kapcsolata
- Mennyire együttműködő
- Viselkedését nem indulatai, érzelmei határozzák meg
- Alapvető viselkedési normákat ismeri, betartja
- Képes vágyai teljesülésének késleltetésére
- Kudarctűrő képessége
- Jól tájékozódik az emberi kapcsolatokban
A szociális kapcsolatok erősítését segíti: BOLDOGSÁGÓRA
Havonta egy foglalkozás keretében.
A 2017-2018-as nevelési évben Jobb Veled a Világ Alapítvány által meghirdetett „Boldog Óvoda” cím elnyerése. 2018-2019 Örökös Boldog óvoda lettünk.
Az Alapítvány 2014-ben indította el Boldogságóra programját, melynek fővédnöke Prof. Dr.
Bagdy Emőke.
„Arra törekszünk, hogy a Boldogságórák derűs és élmény gazdag feladatai, játékai, valamint gyakorlatai fokról fokra kibontakoztassák a derűt és életszeretetet. Gyermekeink így a jövőbe vetett hittel, bátran járják végig a felnőttséghez vezető utat, majd boldogságra
képes emberré válhatnak.”
EZT ADJÁK NEKÜNK ÉS A GYEREKEKNEK A BOLDOGSÁGÓRÁK
A teljes Boldogságóra program 10 egymásra épülő témából áll, amelyek fokról fokra ismertetik meg a boldogság különböző összetevőit, feltételeit. Az egyes témakörök sorrendben:
1.Boldogságfokozó hála 2.Optimizmus gyakorlása 3.Kapcsolatok ápolása 4.Boldogító jócselekedetek
5.Célok kitűzése és elérése 6.Megküzdési stratégiák
7.Apró örömök élvezete 8.Megbocsátás 9.Testmozgás 10.Fenntartható boldogság
Minden témánál az alapítvány biztosítja az alábbiakat:
Elméleti háttér 1 óravázlat
3 szabadon választható feladatok
az adott témához ingyenesen letölthető dalok Havonta egy foglalkozás keretében
Miért érdemes csatlakozni az óvodánkkal a Boldogságóra programhoz?
Mert fontosnak tartjuk az értelmi nevelésen túl a gyermekek lelki nevelését.
Szeretnénk, hogy az általunk nevelt csemeték olyan technikákat tanuljanak, ami segítséget ad számukra a mindennapi életben.
Egy fantasztikus közösséget szeretnénk kialakítani.
Szeretnénk, hogy megfelelő megküzdési stratégiák álljanak az általunk nevelt gyerekek
rendelkezésére problémás helyzetekben.
Hiszünk abban, hogy minden gyermeknek jár a boldogság.
Egy új technikával ki szeretnénk egészíteni módszertani palettánkat. Könnyebb legyen nekik a felnőtté válás folyamata.
Hiszünk abban, hogy a pozitív megerősítés kihat a gyermek önismeretének egészséges fejlődésére, teljesítményére és eredményeire, kapcsolataira.
Bízunk abban, hogy miközben boldogságra tanítunk, Mi is egyre boldogabbá válunk.
5.4. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása
Óvodánkba eltérő beszédkészséggel és szókinccsel érkeznek gyermekeink. Ahhoz, hogy alapvető szükségleteiket ki tudjuk elégíteni, már a három éves gyermeknek is lételeme a kommunikáció. Ezt az alapszintet fejlesztjük tovább az óvodáskor ideje alatt. Van, amire ráépítünk, de van, amit le kell építenünk. A hozott előnyt meg kell erősítenünk, a hátrányt pedig kompenzálnunk kell – mely erősítés és kompenzáció a folyamat egészét jellemzi.
- Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel – az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd- és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.
- Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára – mint életkori sajátosságra –, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről.
- Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás – alkotóképesség – fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása.”
Az anyanyelvi nevelés áthatja az óvoda mindennapi életét, tartalma a pedagógia eszközeinek és a gyermeki tevékenységrendszernek, ezért kiemelt jelentőséggel bír.
- Az óvoda az eleven szóbeliség terepe, ahol a szeretetteljes bánásmódhoz a beszédes légkör is hozzátartozik.
- Az óvónő állandó beszédkapcsolatban van a gyermekekkel: meghallgat – beszél – mintát ad az utánzásra.
- A gyermeki tevékenységekhez, játékhoz, munkához, tanulási tevékenységekhez- megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki.
- A természetes beszédhelyzetek mellett a versek és mesék szövege egy magasabb nyelvi minőséget képvisel – nyelvi hatásuk feltétele a beszédes nevelői légkör.
- A kommunikációs készség fejlesztésében fontosnak tartjuk a szóbeliségen kívüli, a mozgásos, testi kommunikációra épített verbalitást is.
- Az értelmi nevelés a gyermek kíváncsiságára alapozott, tágan értelmezett tanulás.
Kitüntetett módja ebben az életkorban az utánzás, a felnőtt és a társ (nagyobb társ) mintájának követése spontán helyzetekben. Fontos alapja a felnőtt és a gyermek közötti
szoros érzelmi kapcsolat. A gyermek a környezetével való minden kapcsolatteremtésben
tanul.
„A tanuláslétezési mód, ami elkísér a születéstől a koporsóig” – írja NAGY JÓZSEF.
- Nem cselekvésre kényszerítünk, hanem cselekvési alkalmakat hozunk létre. Tiszteletben tartjuk, ha valaki „csak” szemlélődik. Az érési folyamatot szolgálni, és nem erőltetni kívánjuk.
- Gyakori próbálkozási, sok ismétlési lehetőség, tapasztalatszerzési alkalom megteremtésével tanítjuk a gyermekeket, alakítjuk gondolkodási sémáikat, ismereteik rendszerét, problémamegoldó gondolkodásukat. Figyelembe vesszük, hogy az óvodás kort a nem tudatos tanulástól a tudatos tanulás felé való haladás jellemzi.
- A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek kognitív képességei.
- Törekszünk a valósághű észlelés fejlesztésére.
- A gyermek figyelem-összpontosításra való képességének erősítését, gazdag képzeleti működésének mélyítését, tartjuk szem előtt.
- A gyermek reproduktív emlékezetének gazdagítására problémamegoldó és kreatív gondolkodásának fejlesztésére törekszünk
A tevékenységekben megvalósuló tanulás
- Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán és szervezett tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti és időkeretekben valósul meg.
- . Az óvodai tanulás elsődleges célja az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése. Az óvodapedagógus a tanulást támogató környezet megteremtése során épít a gyermekek előzetes élményeire, tapasztalataira, ismereteire.
- A tanulás feltétele a gyermek cselekvő aktivitása, a közvetlen, sok érzékszervét foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitásának erősítése.
- A tanulás lehetséges formái az óvodában: Netjogtár 10. oldal 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet - az Óvodai nevelés országos alapprogramjáró
5.5. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása
A gyermekek életkorának megfelelő, különböző tevékenységi formák biztosításával teremtjük meg a szellemi fejlődés feltételeit.
Feladat
- A gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve változatos tevékenységek biztosítása tapasztalatok nyújtása a természeti és társadalmi környezetből.
- Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikációkülönböző formáinak alakítása – helyes
mintaadással az óvodai nevelőmunkában kiemelt feladat.
Az óvodai nevelés módszereinek segítségével a gyerekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek kognitív képességei.
- Valósághű észlelés fejlesztése
- Figyelem-összpontosításra való képességének erősítése
- Gazdag képzeleti működésének mélyítése
- Reproduktív emlékezetének gazdagítása
- Problémamegoldó és kreatív gondolkodásának fejlesztése
- Fogalmi gondolkodásának alakítása
Fontos feladat
- A gyermekek beszédkedvének fenntartása
- A gyermekek meghallgatása
- A gyermekek kérdéseinek a meghallgatása, válaszok
- A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése
- Értelmi képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, emlékezés, figyelem, képzelet, gondolkodás
- Kreativitás fejlesztése
VI. PROGRAMUNK TARTALMA
Tevékenységi formák
6.1. Játék
- A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék - szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat - a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé.
- A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt - a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is.
- A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz.
- A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el.
- Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. : 137/2018. (VII. 25.) Korm
A játék a kisgyermekkor legfontosabb tevékenysége. Az óvodás elemi pszichikus szükséglete, elsődleges életkategóriája, az egészséges személyiségfejlődés feltétele.
A játék örömforrás, mert
- önkéntes és szabad
- önmagáért való (a vele járó élményekért, érzésekért)
- valóságszerű, de nem valóságos („mondjuk azt; tegyük úgy”)
- a valóság tér- és időbeli korlátai nem érvényesek
- megfelel az életkori sajátosságoknak, a gyermek komplex látásmódjának (minden mindennel összefügghet, mindenből minden lehet)
- a valóság és a fantázia közötti szabad próbálkozások és asszociációk színtere
- sajátos gyermeki rendje van (a berendezés, az eszközök alakíthatóak; nem gátolják merev szabályok)
A gyermek a játékban tanulja az őt körülvevő világot és benne saját magát, élményei belső tudássá válnak, kompetenciára (önmagával és a környezetével való célszerű bánásmód képességére) tesz szert. Tapasztalatokat szerez, ügyesedik, fejlődik önállósága, kezdeményezőkészsége, aktivitása. Intimitást, közeledést - távolodást, feszültségtűrést gyakorol és tanul. A játékban való tanulás természetes hozama viselkedésének, társas kapcsolatainak, képzeletének, érzelmeinek, helyzethez illő beszédmódjának fejlődése.
Feltétele a gyermekkel együtt élő, megengedő, támogató, lehetőségeket és korlátokat egyaránt kínáló felnőtt tudatos jelenléte, odafigyelése.
A közös játék élménytöbbletet, kölcsönös utánzást, modellkövetést jelent, ugyanakkor egyenlő a közös fantáziálással is. A gyermek számára a társakkal folytatott közös játék szükséglet és lehetőség is egyben. PIAGET szerint feltételezi az egocentrizmus bomlását.
Pedagógiailag egyaránt értékesnek tartjuk a magányos, páros, kisebb vagy nagyobb csoportokban zajló játékot. A játék a személyiség megismerés legfontosabb eszköze.
A játék valamennyi tevékenységformát magába foglalhatja, ami ebben az életkorban érdekes lehet. A dalok, versek, mondókák, rajzok, kézimunkák segíthetik a játék érzelmi, képzeleti átélését. Általuk a felnőtt saját „tudásanyagával” gazdagíthatja a játékot, építheti a gyermeki műveltséget is – a szabad játék elsődlegességének tiszteletben tartásával.
Az óvodáskor igazi játéka a szimbolikus játék, amely a rajzzal és a spontán mozgással együtt az óvodás gyermek legfőbb önkifejezési módja. Megértéséhez elengedhetetlen az óvónő szimbólumértő képessége. A mozgásos-, énekes-, építő-, konstruáló-, dráma- és szabályjátékok, a dramatizálás és a bábozás ezeket kiegészítve, színesítve alkotják a játék egészét.
Fontos, hogy a gyermeknek hosszú, egybefüggő ideje legyen a játékra, hogy a játékfolyamat kibontakozhasson.
Helye az egész csoportszoba, amely átrendezhető a játék céljainak megfelelően. Lehetőséget nyújt „elbújásra” és nagyobb teret igénylő játékokra egyaránt. Meghatározott szabályok betartásával játszhatnak a gyermekek az öltözőben és a folyosón is.
Óvodánkban az udvar is a játék fontos színtere. A tudatosan kialakított, spontán kezdeményezésre ösztönző feltételrendszer mellett az óvónők eltervezett rend szerint „kínálnak” énekes és mozgásos játéklehetőségeket.
Az óvónő követve vezető magatartása a játékban is meghatározó szemléletmód. Elsődleges feladata a feltételek, lehetőségek megteremtése. Hagyja, hogy a kisgyermek eredetisége szabadon fejlődjék; ugyanakkor, ha szükséges segítő, játszótárs vagy utánozható minta. Indirekt: szabad játék. A gyermekeket nem utasítva, tiszteletben tartva igényeiket, vágyaikat, elgondolásaikat csendes szemlélőként csak konfliktus helyzetekbe beavatkozva irányít az óvónő. Direkt: irányított játék. Az óvónő által kezdeményezett, irányított játékok. Új képességfejlesztő játékok bemutatása, a szabályok betartásának ellenőrzése.
Alkalmanként az óvónő is kezdeményez szimbolikus játékot, a gyermekeknek felnőtt iránti természetes érdeklődésére építve, a játéktémák szélesítése, gazdagítása céljából.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
- A gyakorlójáték jelenléte már csak egy-egy új játékeszköz megismerését, megtapasztalását szolgálja.
- A szerepjáték domináns, ebben képesek szerepeket vállalni, szerepeket
- Elfogadják egymás ötleteit.
- Önállóan megszervezik a játékot, kiválasztják a hozzá szükséges eszközöket,
- Egy-egy játéktémát képesek több napon át játszani, bővíteni.
- Le tudnak mondani egy-egy kedves játékszerről, egy-egy érdekes szerepről a társuk javára.
- Képesek az adott játékelemekből újat létrehozni, alkotni, és ezt a szerepjátékban fel is használják.
- Képesek bonyolult építményeket alkotni a képzelet segítségével, de adott minta, terv lapján is létrehoznak képeket, építményeket, tárgyakat.
- Élvezik a szabályjátékokat, képesek a szabályok elfogadására, betartására.
- A szabályokat önállóan meg tudják fogalmazni, egy-egy szabályjátékot képesek önállóan vezetni.
- Képesek ismert mesék dramatizálására, illetve párbeszédek rögtönzésére
- Biztonsággal használnak többféle barkácsszerszámot.
- Barkácsolás keretében tudnak egyszerű bábokat, játékokhoz szükséges kiegészítőket, díszleteket alkotni.
Sikerkritérium
- Alkalmazkodik a játék szabályaihoz.
- Játékhelyzetben újraalkotja a felnőttek tevékenységét.
- Társaival a játék során cselekvéseit összehangolja.
- A barkácsolás természetes része a szerepjátéknak.
- A játékhoz készített eszközöket felhasználja további játékai során.
- Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait.
- Le tud mondani egy-egy kedves játékszerről.
- Képes szerepvállalásra és a szerepek elosztására.
- Képes szerepjátékok megszervezésére, az ahhoz szükséges játékszerek kiválasztására.
- A játéktémát napokon keresztül folytatja társaival.
6.2. Verselés – mesélés
A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.” Az óvodáskor legfontosabb átörökítendő népi hagyománya a mondókázás. Rendkívül fontos, hogy a mondókák, népi gyermekversek, tréfás szólások, rigmusok a különféle tevékenységek természetes részévé váljanak, mert egyrészt ősi műveltséget közvetítenek, másrészt felnőtt és gyermek kapcsolatát, érzelmi összhangját erősítik. Az óvónő tisztában van a versnek-, mesének a gyermekek személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel.
Általuk ritmus – játék – beszéd – mozgás – érzelem egy tevékenységben valósul meg. Mindezek együtt segítik a belső ritmus kialakulását, beszédre késztetnek. Sok mondóka eleve mozgásos játék, de a gyermekek „kiugrálhatják” trambulinon, kísérhetik tapssal, ritmushangszerekkel is. Kiemelkedő szerepet kapnak az őszi befogadási időszakban, de kell, hogy legyen az óvónő tarsolyában a legkülönbözőbb helyzetekre egy-egy.
- A többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek hozzájárulnak a gyermek érzelmi biztonságához, anyanyelvi neveléséhez. Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket nyújtanak.
- 1 1 Megállapította: 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet 1. §, 1. melléklet 3. Hatályos: 2018. IX. 1-től. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.
- A mese különösen alkalmas az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének kialakítására. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait, s egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő, átlelkesítő szemléletmódja, és az ehhez társuló, a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal ráébreszt a mélyebb értelemben vett pszichikus realitásra és a külvilágra irányított megismerési törekvésekre.
- A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.
- A gyermek saját vers- és mesealkotása, annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.
- A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. 7.2 2 Megállapította: 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet 1. §, 1. melléklet 4. Hatályos: 2018. IX. 1-től. Az óvodában a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi - népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi -, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.
A vers megkedveltetésének alapja ritmusa, zeneisége és hangulata. A vers játék a nyelvvel, az érdekesen, szépen hangzó beszéddel. A nagy magyar költők versei egy-egy alkalmas helyzetben fokozzák a játék illúzióját, a hangulatot.
A verseket mondjuk, és nem tanítjuk.
A mese - hallgató és mesélő (gyermek és óvónő) közös élménye, kölcsönös egymásra figyelés, amelyhez elengedhetetlen a könyvnélküli szövegtudás, a fejből mondás. Könyvből csak alkalmanként, ritkán – pihenés előtt mesélünk.
A mesélés anyagát mindenekelőtt a magyar népmesekincsből választjuk, amelyet kiegészíthetnek klasszikus és kortárs magyar írók gyermekeknek szóló műveivel. A magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemeivel, meséivel. Alkalmazzuk az
IKT eszközöket is a gyermeki kívánságnak megfelelően.
„7. Az óvodában a 3–7 éves gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodóan a népi – népmesék, népi hagyományokat felelevenítő mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi –, a klasszikus és a kortárs irodalmi műveknek egyaránt helye van.”
A mindennapos mesélés, mondókázás, verselés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mese az óvodai élet állandóan zajos, nyüzsgő közegében a csend szigete, a mindennapok ünnepélyessé kidolgozott hagyománya.
Délelőtt heti több alkalommal – akár mindennap, pihenés előtt minden nap mesélünk a
gyermeknek. A mesélés „szertartása” a csoporthagyomány része.
Fontos, hogy mindkét óvónőnek egyaránt meglegyen a saját „repertoárja”, amelyben minden hónapban szerepel legalább egy, az évkörnek megfelelő mese.
„2. A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese – képi és konkrét formában, esetlegesen a bábozás és dramatizálás eszközeivel – feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges és megfelelő viselkedésformákat.”
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
- A gyermekek várják, igénylik a mesehallgatást, szívesen ismételgetik a verseket,
rigmusokat.
- Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak a maguk szórakoztatására
- Megjegyeznek lo-l4 gyermek mondókát, 6-8 verset és l5-2o mesét.
- Tudnak meséket, történeteket kitalálni.
- Kialakul a belső képalkotás képessége, ami az olvasás
- Tisztán, érthetően, az életkor megkívánta fejlettségi szinten beszélnek.
- Beszédfegyelmük kialakul, gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük, beszédkedvük erősödik.
- Ismerjenek a gyermekek 2-3 roma mondókát, 3-4 mesét, 1-2
Sikerkritérium
- Szívesen mesél, báboz, dramatizál.
- Gondosan bánik a könyvekkel.
- Néhány mesét, verset, mondókát képes emlékezetből felidézni.
- Folyamatosan, összefüggő mondatokkal fejezi ki magát.
- Udvariassági kifejezéseket használ.
- Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek.
- Várja, igényli a mesehallgatást.
- Tud történeteket kitalálni, azt elmondani, megjeleníteni.
- Olyan szókinccsel rendelkezik, amely lehetővé teszi számára gondolatainak érthető kifejezését.
- Minden magán és mássalhangzót tisztán
6.3 .Mozgás
- A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. Az óvodáskor a természetes hely-, helyzetváltoztató- és finommotoros mozgáskészségek tanulásának, valamint a mozgáskoordináció intenzív fejlődésének szakasza, amelyeket sokszínű, változatos és örömteli, érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal, játékokkal szükséges elősegíteni. Ezzel biztosítható a mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása.
- A mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok rendszeres alkalmazása kedvezően hatnak a kondicionális képességek közül különösen az erő és az állóképesség fejlődésére, amelyek befolyásolják a gyermeki szervezet teherbíró képességét, egészséges fejlődését. Fontos szerepük van a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakulásában, felerősítik, kiegészítik a gondozás, és egészséges életmódra nevelés hatásait.
- A spontán, a szabad játék kereteiben végzett mozgásos tevékenységeket kiegészítik az irányított mozgásos tevékenységek. A komplex testmozgások beépülnek az óvodai élet egyéb tevékenységeibe is, miközben együtt hatnak a gyermek személyiségének - a pozitív énkép, önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés, együttműködés, kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás - fejlődésére.
- A spontán - a játékban, azon belül a szabad játékban - megjelenő mozgásos tevékenységeknek, az egészségfejlesztő testmozgásnak az óvodai nevelés minden napján, az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. Törekedni kell a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabad levegő kihasználására. Megállapította: 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet 1. §, 1. melléklet 5. Hatályos: 2018. IX. 1-től
A kisgyermek lételeme, alapvető szükséglete. Meghatározó formája ebben az életkorban a szabad mozgás.
Alapvető feladatunk a gyermekek egyensúlyérzetének, belső ritmusérzékének kialakítása, fejlesztése. Rendkívül fontos, hogy a gyermek egyéni fejlődésének útját járhassa be. Ezért olyan feltételrendszert kell kialakítanunk, amelynek kínálatából belső szükséglete, motívumai szerint választhat, azt számtalanszor gyakorolhatja, ismételheti. A sokféle mozgásra serkentő eszköz már önmagában is ösztönöz, segíti sokoldalú mozgástapasztalatok megszerzését, mozgáskreativitásuk kibontakozását.
A természetes mozgások, a testi képességek fejlesztése, az egymásra figyelés segítik a harmonikus, összerendezett mozgás kialakulását.
Elsődleges a nagymozgások fejlesztése, majd erre épülnek a finommozgások.
A későbbi fejlesztés a mozgáson keresztül szerzett ismeretanyagra, a megszerzett erőre és a személyes biztonságra, önbizalomra épül. A mozgás transzferhatása a személyiségfejlődés minden területén érvényesül.
A szabad mozgás az én erősítés fontos és szerves része.
A szabad mozgás legfőbb terepe az udvar, hiszen a szabad levegőn végzett mozgás még hatékonyabb.
Az elsősorban természetes anyagokból készült eszközök a nagymozgások, a szem – kéz, szem – láb koordináció, a téri tájékozódás fejlesztését, különböző mozgássorozatok elvégzését teszik
lehetővé. Az eltérő fejlődési ütemű gyermekek mindegyike megtalálja a szintjének megfelelő fokozatot, illetve emellett a „kihívást” is.
Fontosnak tartjuk, hogy az udvaron is sokféle kiegészítő eszköz álljon a gyermekek rendelkezésére. Az eszközök jegyzékét programunk II. számú melléklete tartalmazza.
A csoportszobában, a folyosón és az öltözőben is megteremtjük a feltételeit annak, hogy a gyermekek mozoghassanak, mozgásigényüket kielégíthessék. Az ehhez közösen felállított szabályok betartatása önfegyelmük, szabálytudatuk fejlesztésére is kiválóan alkalmas.
A szervezett mozgások alapelvei:
- Az életkornak és nemnek megfelelő terhelés, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vétele.
- A szervezeti keretek, foglalkoztatási formák a sokoldalú tapasztalatszerzést segítsék elő.
- A gimnasztikai gyakorlatokhoz mindig használjunk kézi
- A foglalkozások a természetes mozgások (járás, futás, kúszás, mászás, csúszás, gurulás, szökdelés, ugrás, dobás) különféle változataival való ismerkedésre, azok gyakorlására épüljenek.
- Játékos hangulatot, oldott légkört biztosítsunk.
A gyermekeknek minden nap lehetőséget biztosítunk 10 – 15 perces szervezett akár zenés mozgásban való részvételre. Ennek időpontját az óvónő szabadon választja meg a rugalmas napirend keretei között.
A heti rendben rögzített napon hosszabb, az óvónő által tervszerűen felépített testnevelés
„foglalkozásra” kerül sor. Ezek az alkalmak a közös együtt-mozgás élményén túl lehetővé teszik a gyermekek számára, hogy saját képességeiket, „tudásukat” társaikhoz viszonyíthassák, felmérhessék.
A mindennapos szervezett mozgás tartalma:
- játékos utánzó gyakorlatok
- fogó- és futójátékok
- ugró-, szökdelő játékok
A heti 1-2 alkalommal szervezett, 30 – 40 perces játékos, irányított mozgás egész évre szóló terv alapján folyik. A terv egyfajta keret; sorrendje felcserélhető, módosítható a csoport
összetételének, időjárásnak, egyéb körülményeknek megfelelően.
Fontosnak tartjuk még az alábbi módszertani elveket:
- A gyakorlatok egymásutániságában ügyelünk a fokozatosságra.
- Szervezéssel, túl sok magyarázkodással nem töltjük az időt; nem várakoztatunk
feleslegesen.
- A kisebbeket nem unszoljuk, hagyjuk, hogy önként kapcsolódjanak
- Az irányítás mellett teret adunk a gyermekek egyéni ötleteinek is (mozgásminta, mozgáskreativitás).
- A mozgás fejlesztés elvei
- Az egyéni eltérések figyelembevételével a gyermek képességeit optimálisan
- A képességek a gyermekjátékos élethelyzeteiben, tevékenységében fejlődnek.
- A fejlesztő eljárás során a többoldalú tapasztalatszerzés érvényesül.
- A fejlesztés eredménye függ az egyén motiváltságától, aktivitásától, differenciálásától, erőfeszítésétől, önállóságától.
- A tevékenységet ismételni, gyakorolni kell, - a korrekció, a próbálkozás lehetőségét megadva. Így juttatva sikerhez, mely újabb teljesítésére ösztönzi.
Sikerkritérium
- Mozgáskedvük, mozgásigényük mindennapi életük részévé válik.
- Testsémájuk
- A térbeli tájékozódásuk, térirányi fogalmuk,
- Mozgásukat irányítani, tempójukat szabályozni tudják.
- A finommotorikájuk fejlettségével felkészülnek az írástanuláshoz.
- Érzékelésük, észlelésük fejlettségével kialakul alak, szín, formaállandóság észlelésük.
- Önfegyelmük, figyelmük, egészséges versenyszellemük
- A kisméretű tornaszereket biztosan használják.
6.4. Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc
1. Az óvodában a környezet hangjainak megfigyelése, az ölbeli játékok, a népi gyermekdalok, az éneklés, az énekes játékok, a zenélés örömet nyújtanak a gyermeknek, egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok éneklése, hallgatása, a gyermek-, néptáncok és népi játékok, a hagyományok megismerését, továbbélését segítik. Az óvodai ének-zenei nevelés feladatainak eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását.
2. Az énekes népi játékok és az igényesen válogatott kortárs művészeti alkotások fontos eszközül szolgálnak a gyermek zenei képességeinek (az egyenletes lüktetés, ritmus, éneklés, hallás, mozgás) és zenei kreativitásának alakításában.
3. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvodapedagógus figyelembe veszi a nemzetiségi nevelés esetében a gyermekek nemzetiségi hovatartozását is.
4. Az éneklés, zenélés a gyermek mindennapi tevékenységének részévé válik a felnőtt minta spontán utánzásával. : 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet 1.
Feladatunk az énekes gyermekjátékok sokaságával, a gyakori énekelgetéssel a zenei anyanyelv megalapozása.
Az énekes játékok egyrészt a csoportos játék, a különböző érzelmek megjelenítésének, átélésének lehetséges formái, másrészt magukban hordozzák a hallás- és ritmusérzék fejlesztés mozzanatait. Eredetükhöz igazodva lehetőség szerint minél többször a szabadban játsszuk, gyermek és felnőtt kezdeményezésére egyaránt.
Az óvónő választása a zenei és mozgásanyag figyelembe vételével tudatos, de a gyermekek számára nem „csinál” belőle külön feladatokat. A gyermek ösztönösen vonzódik a mondókákhoz, énekes játékokhoz, amelyek a mozgás – ritmus – hangzás együttes örömforrásai.
Az óvónő erre építve valósítja meg „észrevétlenül” az egyensúlyérzék, egyenletes ritmusérzék, mozgásritmus, térészlelés és hallásfejlesztés, zenei kreativitás feladatait. A megvalósítást sokféle ritmusjátszó hangszer is segíti, amelyek mindig elérhetők a gyermekek számára.
A magyar zenei nevelés szilárd alapja az összegyűjtött és így megőrzött népdalkincs, a népi gyermekdalok közös éneklésével, az éneklést kísérő közös játékkal, az énekes játékkal örömet nyújtunk óvodásainknak. Az egyes fejlesztési területek mindhárom korcsoportban szerepelnek.
A gyermekek számára igazi élményt az élő zene jelent. Zenehallgatás során az aktualitásokat figyelembe véve népdalokat, műdalokat, kortárs művészeti alkotásokat adunk elő élményszerű előadásmódban, figyelembe véve a nemzetiségi, etnikai kisebbségi hovatartozást.
A dalok válogatásának szempontjai:
- a gyermekek által tisztán énekelhető hangterjedelem
- a játékszabályok áttekinthetősége
- a térformák és a mozgásanyag változatossága
- aktuális érzelmi állapot
Az óvónő énekelgetése a napi tevékenységekhez kapcsolódva színesíti, gazdagítja azokat.
A zenehallgatási célú éneklés viszont a meséhez hasonlóan csendet kíván – alkalma lehet az összeülés vagy a pihenés -, hogy hangulatot teremthessen, érzelmeket kelthessen. Anyagát elsődlegesen a magyar népdalkincsből merítjük.
Gépi zenét IKT eszközöket is használunk – feltétele, hogy igényes, művészi értékű legyen.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
- A zenei nevelés által gazdagodik a gyerekek értelmi, zenei, esztétikai világa.
- Örömmel játszanak énekes játékokat.
- Bátran vállalkoznak önálló éneklésre.
- Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát.
- Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.
- Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat.
- Szépen, harmonikusan járnak, mozognak együtt. A játékhoz tartozó mozgásokat és a játékos, táncos mozdulatokat a zene lüktetésének megfelelően, egyöntetűen, folyamatosan és esztétikusan végzik.
- Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.
- Érzékenyek a természet és a környezet hangjára.
- Figyelik és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit zörejen, beszédhangon egyaránt.
- Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatásra.
Sikerkritérium
- Élvezettel hallgat zenét.
- Tud ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni.
- Tud néhány dalt tisztán, helyes szövegkiejtéssel egyedül is énekelni.
- Tud dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni,
- Tud társaival térformákat alakítani.
- A különböző mozgásokat és táncmozdulatokat társaival együtt, egyöntetűen, esztétikusan végzi.
- Tud élvezettel, irányítás nélkül játszani néhány dalos játékot.
- Felismeri a halk-hangost, és tud halkan, hangosan énekelni, beszélni.
- Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Tudja mindkettőt mozgással, járással, tapssal a dalból kiemelni.
- Megbeszélés, vagy egyéni ötletek alapján az éneklést ütőhangszerekkel tudja kísérni.
6.5. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka
Vizualitás, mint az önkifejezés eszköze
A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka, mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül.
Törekednünk kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására.
Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka szerves része az óvodai életnek, átszövi a mindennapokat. Az óvoda nyugodt, biztonságot nyújtó, bizalmat sugárzó légkörében a gyermek benne feltárja érzelmeit, rejtett gondolatait, belső üzeneteit számunkra. Segítségével oldja belső feszültségeit.
Az ábrázoló tevékenység az önkifejezés és a finommotorikus fejlesztés fontos lehetősége. Segíti ugyanakkor a gyermek képi kifejezőképességének, képi gondolkodásának fejlődését; sajátos látás- és megoldásmódok előtérbe kerülését.
Igyekszünk a gyermekekben az alkotás és az esztétikus környezet kialakításának igényét
felkelteni.
Ez a tevékenység általában maga is játék, illetve ami elkészült, az gyakran a játék eszközeként él tovább. Elsősorban a természetes anyagok adta lehetőségeket igyekszünk kihasználni. Az eredményt nem minősítjük – a tevékenység öröme a fontos.
A festés, mintázás, rajzolás feltételei mindig álljanak a gyermekek rendelkezésére. Az óvónő időnként mutasson egy-egy érdekes, új technikai lehetőséget.
Gyermekeink számára megszokott és elérhető helyen állnak rendelkezésre vizuális anyagok és eszközök, amivel fantáziájuknak megfelelően dolgozhatnak, alkothatnak. Figyelembe vesszük az évszakok változásait, a természet szépségeit, óvodánk környezetének sajátosságait, a kialakult hagyományokat.
Elsődleges feladatunk a feltételrendszer biztosítása:
- Jó minőségű eszközök, anyagok sokszínű kínálata (többirányú tapasztalatszerzés), amelyből a gyermek választhat.
- Az eszközök mindig elérhetőek, hozzáférhetőek
- Az óvónő a technikát, az anyagokkal, eszközökkel való bánásmódot mutassa meg
1.1 1 Megállapította: 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet 1. §, 1. melléklet 5. Hatályos: 2018. IX. 1-től. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, a kézi munka mint az ábrázolás különböző fajtái, továbbá a műalkotásokkal, a népművészeti elemekkel, szokásokkal, hagyományokkal, nemzeti szimbólumokkal, az esztétikus tárgyi környezettel való ismerkedés is fontos eszköze a gyermeki személyiség fejlesztésének. A gyermeki alkotás a belső képek gazdagítására épül. Törekedni kell a gyermeki alkotások közösségi rendezvényen való bemutatására és a tehetségek bátorítására.
2. Az óvodapedagógus az ábrázoló tevékenységekre az egész nap folyamán teret, változatos eszközöket biztosít. Maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos, valamint az igény kialakítása az alkotásra, a kreatív önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.
3. Ezen tevékenységek az egyéni fejlettséghez és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejezőképesség, komponáló-, térbeli tájékozódó- és rendezőképességek alakulását, a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását és annak képi kifejezését: a gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagodását, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.
4. Az óvodapedagógus feladata megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, festés, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel és eljárásaival.
- Az eltérő formai környezet biztosításával segítsük a gyermek fantáziájának szabad kibontakozását, formavilágának gazdagodását.
A különböző (életkoruknak megfelelő) hagyományos kézműves technikák (agyagozás, gyöngyfűzés, fonás, szövés) alapjainak megismertetését fontosnak tartjuk.
A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:
- A rajzolás, a mintázás, a kézimunka a gyermekek kedves, örömteli tevékenységévé, fantáziájuk, kreativitásuk kifejezési eszközévé válik.
- Ismerik az ábrázolási technikákat, azokat képesek önállóan is
- Ismerik és biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit, anyagait, azokat biztonsággal választják és használják.
- Megismerkednek a népművészettel, népi használati eszközökkel, kézműves technikákkal, népi motívumokkal.
- Örülni tudnak a saját maguk által és a közösen készített alkotásoknak
- Esztétikai érzékük alakul, képesek a szép meglátására a természetben és a tárgyi környezetben.
- Kézmozgásuk lehetővé teszi az egyre pontosabb, apróbb mozdulatokat kívánó feladatok elvégzését.
Sikerkritérium
- Örömmel, saját kezdeményezésére ábrázol
- Képalkotásában kifejezi gondolatatit, élményeit.
- Elképzelés után meseszereplőket hangulatot is kifejezve, jellegzetes színekkel, formákkal, mozgással ábrázol.
- Tud egyszerű formákat papírból kivágni, hajtogatni,
- Önállóan és csoportosan is készít játékot, kelléket, ajándékot.
- Téralakításban, építésben másokkal együttműködik.
- Ábrázolása változatos színhasználatot és tagoltságot
- Emlékezet utáni témákban a részleteket is ábrázolja.
- Díszítő, tervező feladatot változatos színekkel, rajzolással, festéssel, papírmunkával, agyagba karcolással stb. megold.
- Tud különféle technikával képet alkotni, a technikát önállóan rendelkezésre álló
anyagokból megválasztani.
6.6. A külső világ tevékeny megismerése
2.1 1 Megállapította: 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet 1. §, 1. melléklet 6. Hatályos: 2018. IX. 1-től.
A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.
3. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete. 4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.
A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a közösséghez való tartozás élményét, a nemzeti, családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét.
Valóságos élethelyzetekben és a játékban természetes módon ismerkednek a gyermekek az őket körülvevő világgal. A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan közvetlen, személyes tapasztalatok birtokába jut, amelyek szükségesek az abban való eligazodáshoz, tájékozódáshoz.
A környezet megismerése révén sokoldalú matematikai tapasztalatokat szereznek. Gyermekeink szívesen vesznek részt matematikai tevékenységekben, melyek biztosítják a tapasztalatszerzést, a véleménynyilvánítást, a kérdezés lehetőségét és a kapcsolatteremtést gyermekekkel és a felnőttekkel. A család által nyújtott matematikai tartalmú ösztönzéseket követi az óvodánkban folyó matematikai nevelés, mely biztosítja a gyermek személyiségének fejlődését.
A játék, a mozgás, a téralakítás során magától értetődő természetességgel gyakorolják a térbeli viszonylatokat, számlálgatnak, hasonlítanak össze mennyiségeket és térbeli kiterjedéseket.
Az egyes matematikai fogalmakkal való ismerkedés, tapasztalatszerzés, gyakorlásuk a játék és sok más tevékenység természetes eleme. Feltételei a csoportszobákban a gyermekek rendelkezésére állnak.
A tevékenység tartalmi megvalósítása nevelési feladataink:
A mindennapi nevelés folyamatában önálló tapasztalatszerzés, spontán adódó alkalmak felhasználása, a gyermekek érdeklődésére, kíváncsiságára építve.
Biztonsággal mozogjanak környezetükben, szívesen tartózkodjanak a szabadban.
A természettel való pozitív érzelmi viszony kialakítása sokoldalú tapasztalatszerzés, tevékenység során.
Erre épülve valósulhat meg a természetet védő, óvó magatartás, a környezeti kultúra szokásainak megalapozása.
Minden évszakban legalább egy alkalommal kirándulás keretében is szerezzenek közös tapasztalatokat, élményeket az őket körülvevő természeti környezetről.
- Ismerkedjenek településünk természeti és társadalmi környezetének főbb jellemzőivel (növény-, állatvilág, épített örökség). A szülőföldhöz való kötődést erősítse a helyi építészeti, környezeti, kulturális értékek életkoruknak megfelelő megismertetése.
- Környezettudatos magatartásra nevelés: az óvoda tárgyi környezete és az óvónő mintaadása segítse a környezettudatos viselkedés, szokások kialakulását.
- a gyermekek általában képessé tehetők arra, hogy az óvodapedagógus kérdéseit, gondolatát megértsék, kövessék. Matematikai jellegű helyzetről, problémáról saját gondolataikat is szabadon elmondják, egymás állításainak igazságát megítélik, megbeszélik, esetenként kijavítják saját tévedéseiket,
- képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatás folytatására, sorba rendezés kiegészítésére, saját szempontú válogatás, sorba rendezés végzésére,
- összehasonlításaikat szóban is kifejezik, és mások állítását megítélik,
- értik és helyesen használják a mennyiségekkel, halmazokkal kapcsolatban összehasonlítást kifejező szavakat (hosszabb - rövidebb, több - kevesebb, stb.),
- hosszúság jellegű mennyiségeket önállóan is össze tudnak mérni, az összemérés alapján helyes megállapítást tudnak tenni. Részt tudnak venni más mennyiségek összemérésében, alkalmi egységekkel való mérésben. Össze tudnak mérni két halmazt párosítással (legalább 10-ig) az elemek különféle színe, nagysága, elrendezése esetén is,
- elő tudnak állítani különféle elemekből különféle elrendezéssel, bontással ugyanannyit, többet, kevesebbet,
- tárgyakat meg tudnak számlálni legalább 10-ig,
- másolással képesek megépíteni a mintával megegyező térbeli és síkbeli alakzatokat,
- képesek különféle geometriai tulajdonságok szerint térbeli és síkbeli alakzatokat szétválogatni, egyes egyszerű tulajdonságokat meg is nevezni,
- a tükörrel való tevékenységük tapasztalat és élményszerzésre szolgál,
- kialakul a bal-jobb differenciálás, értik és követni tudják az irányokat, illetve helyeket kifejező névutókat (alá, fölé, közé, alatt, fölött, között). A síkban megszokott megegyezést megértik (mit értünk a vízszintes síkban az alatt, fölött szavakon).
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
- Közvetlen környezetüket ismerik, biztonságérzetük, tájékozódó képességük
- Tudják nevüket, születési helyüket és idejüket, lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozásukat, óvodájuk nevét.
- Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségükben,
felismerik a napszakokat.
- Megismerik lakóhelyük nevezetességeit, művészeti alkotásokat, ismerik a séta , kirándulás, utazás és kulturális intézményekben való viselkedés, magatartás szokásait.
- Kialakul fogalomkörük az emberek, állatok, növények, tárgyak világáról, ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat.
- Ismerik környezetük növényeit és azok gondozását.
- Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedési eszközöket.
- A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget. A gyermek az óvodáskor végén belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben majd az iskolában, az óvodásból iskolássá szocializálódik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.
- Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek az eredményes iskolai munkához: a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél: - az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés, - megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele, - a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van. Az egészségesen fejlődő gyermek: - érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni, minden szófajt használ, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot, tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat azzal, hogy a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek, végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét, - elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak. Netjogtár 11. oldal 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet - az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Hatály: 2021.II.15. - c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermekkedvező iskolai légkörben készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival. A szociálisan érett gyermek: - egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését, - feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb - szükség szerint kreatív - elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
- 1 1 Megállapította: ugyane rendelet 2. §. Hatályos: 2014. IX. 1-től. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.
- A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető csak el a fentiekben leírt fejlettséget.
- A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel szemben
Sikerkritérium
- A gyermekek az alapvető ismereteket (nevük, születésük időpontja, helye, lakcímük, szülők neve, foglalkozása, óvoda neve) 3 éves időintervallumban gondosan kimunkált, aktivizáló módszerek alapján a szülők bevonásával tanulják meg.
- A erdő közelsége lehetőséget ad arra, hogy a környezet változásait megfigyelhessük évszakonkénti séták alkalmával. Ezáltal tanuljanak meg gyönyörködni a természet szépségeiben.
- A társadalmi környezet élménynyújtási lehetőségeit a szülők segítségével lehet
megoldani.
- Kirándulásokat szervezünk a Sóstói
- „Játsszunk tudományt!” – kísérletező játékokat építünk be a mindennapok tevékenységeibe.
- Sétákat szervezünk a nagycsoportosok számára a közlekedési szabályok megismertetésére és betartására. Ilyen ismeretekhez juttatjuk őket a tűzoltóság, a vasútállomás, az autóbusz állomás látogatásával.
- Megismertetjük a nagycsoportosokat a legismertebb gyógynövényekkel, azok hasznával.
- A kirándulások, látogatások során nagy hangsúlyt fektetünk a viselkedési szabályok betartására, elmélyítésére, valamint azon magatartási szokások kialakításához
szükségesek. Kirándulások, látogatások alkalmával kulturáltan viselkedjenek.
- Juttassuk a gyermekeket olyan élményekhez és lehetőségekhez, melyek során alkalmuk nyílik számlálni, összehasonlítani, irányokat megkülönböztetni.
A 2016-2017-es nevelési évben pályázat keretében elnyertük a Zöld Óvoda címet. Ez a cím annak az elismerése, hogy a környezeti nevelés terén sokoldalúan fejlesztve, eredményesen neveljük a gyerekeket, fokozottan figyelünk az egészséges fejlődésükre (mozgás, táplálkozás...) a családokkal együttműködve. Sajnos az örökös zöld óvoda címet még nem nyertük el , de a jövőben szeretnénk.
- Az óvoda pedagógiai küldetésében, helyi pedagógiai programjában és szellemiségében, konkrét hivatkozásokkal kimutathatók és tetten érhetők az országos tartalmi szabályozó által (a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendeletben) megfogalmazott környezeti és egészségnevelési prioritások alapján működik, összhangban a helyi önkormányzati dokumentumokban megfogalmazottakkal. Az óvoda helyi pedagógiai programja a környezeti nevelést kiemelten
„kezeli”, erre építi a fejlődést elősegítő tevékenységeket, tartalmazza a fenntarthatóság pedagógiája iránti elkötelezettséget, előtérbe helyezi a helyi értékek megismerését, védelmét és megőrzését.
- Az óvodai nevelés dokumentumaiban markánsan kerüljenek megfogalmazásra a fenntarthatóságra nevelés elvei alapján folyó nevelőmunka jellemzői, a környezettudatosságra nevelés elvei és területei. A helyi természeti értékek védelmére épített zöld területi értékek alapján folyó kisgyermekkori nevelés megteremtése tükröződjön.
- A helyi óvodai nevelési célok, feladatok megfogalmazásában a természet- és környezetvédelmi feladatok kiemelten szerepeljenek a helyi adottságok alapján (pl. fák védelme, faápolás, faültetés, madárvédelem, a lakóhely-megismerési tevékenységek, az épített és a természeti környezet védelme stb). Részletesen szerepeljen a dokumentumokban és az óvodai nevelőmunka folyamatában az egészséges életmód alakítása, a külső világ tevékeny megismerésének feladatai, az óvodával kapcsolatban álló iskola vagy bölcsőde környezet- egészségvédelmi témák stb.
- Célként, valamint feladatok soraként az óvodai tevékenységekbe épüljenek be a hungarikumok, a helyi sajátosságok figyelembevételével. Kerüljön megfogalmazásra az óvodapedagógusok által szervezett és irányított, valamint külső szakmai segítséget igénybe vevő
népművészeti és kézműves képzés, mely megjelenhet a kézműves foglalkozásoktól, a néptáncig, a népdaltól, a magyar növény- és állatfajoktól, a gyógynövényekig, a magyar konyha jellemzőitől a magyar népi viseletekig vagy akár az építészet ismeretéig.
- A nevelőmunka hatékonysága érdekében az óvodapedagógus alkalmazott módszerei segítik a tanulási környezet megteremtését. A tanulás tanulásának megvalósításában kiemelt helyet kapjon a játék, a játékban tanulás, a szenzitív módszerek, a terepi tapasztaltatás, a felfedeztetés, az élménypedagógia, a projektpedagógia alkalmazása, a kooperatív tanulás, a kompetencia program
- A nevelés folyamatában a mit, mivel, mikor, hogyan és kivel kérdésekre épített fejlődést elősegítő tevékenységek kerüljenek megvalósításra (pl. az igényeknek, szükségleteknek megfelelően valósuljon meg a képességek fejlesztése, a különféle eszközök használatának megtanulása, az ismeretszerzés és alkalmazás modern módszereinek használata, kirándulások szervezése, ) A gyermekek nevelése egyéni fejlettségükhöz igazodó differenciált bánásmód elve alapján valósuljon meg, terjedjen ki a sajátos nevelési igényű, nemzetiségi és kisebbségi gyermekek nevelésére is. Megtalálható az alapvetően fontos fogyasztói, táplálkozási, élelmiszerhigiéniai, hulladékkezelési szokások kialakítása, ételkészítési ismeretekre nevelés, szoktatás.
- Széles körű kommunikációs kapcsolat folyik az óvoda és partnerei között. A vidék szellemi és fizikai infrastruktúra, az életképes vidéki települések, helyi közösségekhez kapcsolódó nevelési folyamatok hangsúlyában a helyi térségi identitás erősítése kapjon nagy hangsúlyt. Ezzel biztosított a társadalmi hatás a minőségfejlesztés elvek alapján, vagyis partneri kapcsolat működik a környezet- és természetvédelem érdekében: az óvoda környezetében élőkkel: a szülőkkel, a lakossággal, a környező óvodákkal, és más gondozási-, nevelési-, valamint nevelési- oktatási intézményekkel.
- Az intézmény kapcsolatrendszerében (a fenntartói oldal vonatkozásában, a vidékfejlesztési tézisek érdekében) a tervezésben és a megvalósításban fontos feladatként jelenjen meg a helyi igények és szükségletek összhangja.
- A gyermekek életkorának megfelelő hagyományok ápolása, gazdagítása megvalósul az óvoda életében a szülők bevonásával, és így a családdal való kapcsolatban, valamint a település speciális szinterein. A zöld jeles napok (természet-ünnepek, egészségi jeles napok)
kiválasztásánál is érvényre jutnak a környezeti adottságok (pl. a vízparti településeken a víz világnapját, a hegységekben lévőknél a madarak és fák napját ünneplik elsősorban). Az óvodapedagógusok folyamatosan gyarapítják a környezeti neveléshez kapcsolódó szakirodalmat, a felnőttek és a gyermekek környezet- és egészségbarát szemléletét formáló könyveket egyaránt. Alakítják a gyermekek és családtagjaik környezettudatos településlakói /városlakói és fogyasztói szokásait.
- Az óvoda dolgozói tisztában vannak - beosztásuknak, valamint feladatkörüknek megfelelő elvárásokkal, a fenntarthatóság tartalmi jellemzőivel és ez az óvoda minden tevékenységében nyilvánuljon Ezáltal az óvoda felnőtt közössége munkahelyi életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozására, a közösségi egészséges életvitelre.
- A nevelőmunka folyamatában résztvevő szakemberek (logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, stb.) szemlélete (a vidékfejlesztéssel, egészségneveléssel és környezeti neveléssel kapcsolatos szemléletbeli tézisek) az adott óvoda helyi nevelési elveit tartsa tiszteletben.
- Az óvodavezető és az óvodapedagógusok példamutató magatartása, és erős szemléletbeli meggyőződése kell hogy vezérelje a Zöld Óvoda kritériumai szerinti működést, a nevelőmunka megvalósítását. Elhivatottsága, elkötelezettsége függvényében vegyen részt az óvoda Zöld Óvodai Bázisintézményi feladatok megvalósításában is.
- Az óvodapedagógusok továbbképzésében meghatározó szempont a Zöld óvodai programokkal kapcsolatos témák frissítése, kiegészítése, lépéstartás a fejlesztésekkel (bázisóvodai, erdei óvodai feladatok ellátása, stb.)
- Az óvodában a pedagógusok a szülőkkel együtt a rontott (használt) papírokat külön tárolóba teszik, hogy a gyerekek újból és sokféleképpen felhasználhassák tevékenységeik során.
- A biztonságos élelmiszerellátás, a piachoz kapcsolódóan a tudatos fogyasztó és vásárló program célkitűzése kapjon helyet az óvoda működésében, a népegészségügyért felelős tárcák célkitűzéseivel összhangban.
- Az óvodaépület helyiségeinek berendezése segíti a környezetbarát szemléletmód, valamint az
egészséges életmód megalapozását. Az óvoda berendezése az egyszerűség, a takarékosság a praktikusság jegyeit mutatja, a helyi sajátosságot is tükröző természetes anyagok felhasználása érvényesül. A gyermekek által használt eszközöket, játékokat, berendezési tárgyakat ezen elvek felhasználásával biztosítják.
- Minden csoportszobának egyéni hangulata, arculata van, sok-sok növénnyel, a természetsarokban a természet által adott „kincsekkel”. A gyermekek rendszeresen, folyamatosan növényápolási, állatgondozási feladatokat látnak el az egészségügyi előírásoknak megfelelő és megengedett mértékben.
- Az óvoda udvara mentes a legtöbb allergiát, valamint az esetleges mérgezést és sérülést okozó növényektől. Az óvodakertben a helyi lehetőségek figyelembevételével valósul meg a zöldséges- és virágoskert, a gyógy-és fűszernövény rész, stb. A gyermekek kertgondozáshoz kisméretű kerti szerszámokat használnak. Az udvari játékok környezetbarát anyagból készülnek, és megfelelő helyet, teret adnak a gyermekek szabad játékának. Az udvari árnyékolók és ivókút, illetve ivási lehetőség biztosított. A gyermekek számára minden nap megfelelő hely és idő áll rendelkezésre a szabadban történő egészséges mozgáshoz, játékhoz.
- A szelektív hulladékgyűjtés biztosított az óvodában (pl. papír, műanyag . A „hulladék nem szemét” elv hasznosítása az újrafelhasználás érdekében (ajándékkészítés, játékkészítés stb.) is megvalósul.
- Az óvoda működtetése során az óvoda vezetősége a környezetkímélő anyaghasználatra (környezetbarát tisztítószerek használata), a tudatos takarékosságra, a kapcsolatok széles és többirányú kiépítésére kiemelten törekszik. A takarékossági rendszer kiépített az óvodában a villany-, a vízhasználat és a fűtés terén.
Programjaink:
- Óvodánk külső (udvar) és belső (csoportszobák…) környezetét folyamatosan javítjuk.
- Valamennyi programunknál, eseményünknél maximálisan figyelembe vesszük balesetek megelőzését, a gyerekek egészségvédelmét (védő- óvó szabályzatot).
- Lehetőségeinkhez képest takarékosan bánunk az energiával.
- Az egyik kiemelt feladatunk a környezet megismerésére nevelés, melynek tartalma, feladatai lehetőleg természetes környezetben vizsgálódásokkal, megfigyelésekkel, szenzitív játékokkal történik./ Erdei tábor/
- Autóbuszos kirándulásokat szervezünk a gyerekeknek, illetve a szülőkkel közösen.
- „Zöld Ünnepek”-et változatosan, színvonalasan tervezünk, bonyolítunk le, melyekbe a családokat is bevonjuk.
- Több közös, családi programot szervezünk, /barkácsoló délutánokat – karácsonyi és húsvéti ajándékkészítés…/, kertészkedések, hulladékgyűjtések…
- A családok környezettudatos szemléletformálását azzal is alakítjuk, hogy:
- „Nem minden hulladék szemét”- ez az nézetünk, mely áthatja mindennapjainkat- „…miből mit és hogyan lehet készíteni?...”
ajándékok és dísztárgyak…készítése / tudatos vásárlóvá nevelés egyik alapja
- Hulladék gyűjtési heteket szervezünk,
- Fontosnak tartjuk, hogy kialakítsuk az egészséges életmód alapjait /rendszeres mozgással, napi
zöldség és gyümölcs fogyasztás …/.
- Minden csoportszobában van évszaknak megfelelő, változatos természetsarok, ahol különböző
megfigyelésekre, vizsgálódásokra,játékokra van lehetőség.
- A munka jellegű tevékenységek között minden csoportban helyet kap a növény és állatgondozás, szobanövények ápolása, kerti növények
gondozása (óvodánknak van saját kiskertje, aminek a gondozásáért minden csoport felelős)
- A folyamatos madárvédelem is fontos szerepet kap programjainkban (téli madáretetés, költőodúk karbantartása, tavaszi fészkelés segítése…)
- Óvodai életünkben a hagyományok ápolása különböző szinteken van jelen:
- néphagyományok (ünnepkörökkel kapcsolatosak : húsvét, karácsony…)
- óvodai hagyományok közös tevékenységek a szülőkkel együtt, pl.: barkácsoló, kertészkedő programok,kirándulások, túrák…) - csoporthagyományok (pl.:zöldség és gyümölcsnapok, jeles napok számontartása és az óvodai mindennapjaiban ezek jelenléte…).
- Erdei óvodát szervezünk a nyári időszakban.
- Az óvoda külső és belső környezetét tovább szépítjük.
- A környezet-megismerésére speciális és hagyományos eszközeit folyamatosan bővítjük – . (Pl.:
ez irányú szakkönyvekkel bővítjük (óvó néniknek és gyerekeknek szólókkal egyaránt).
- Partnereinkkel a kapcsolatainkat ápoljuk,- minden évben felülvizsgáljuk, szükség esetén megfelelőbbeket keresünk.
/pl. természet és környezetvédelemmel kapcsolatos szervezeteket, /.
- Az óvoda honlapján „zöld tartalom” is megjelenik –„Zöld információk”, „Most látható a természetben”, „Érdekességek”…
Olyan gyerekeket szeretnénk nevelni, akik felnőtt korukban bátran feltehetik ezt a kérdést, és megnyugtató választ adhassanak maguknak.
„…ha te mint kisfiú/kislány találkoznál azzal a felnőttel, akivé lettél, büszke lennél magadra?. ”
6.7. A munka jellegű tevékenységek
A munka jellegű tevékenységeket a játék, a mindennapok természetes részének, önkéntes, örömteli tevékenységeknek tekintjük. Ebben az életkorban a munka a gyermek számára csak akkor magától értetődő, ha játékba ágyazott.
A munka célra irányuló tevékenység. Többnyire külső irányítással folyik, a gyerekektől belső fegyelmet, kötelességvállalást, és annak teljesítését igényli. A munka elvégzését külső
szükségesség indokolja. A gyerekeknek valamit teljesítenie kell, munkájának eredményét ő és mások egyaránt tapasztalhatják. A munka felelősséggel jár. Óvodáskor végéig játékos jellegű marad.
Cél:
A sokféle, változatos munkajellegű tevékenység során olyan készségek, képességek, Tulajdonságok, szokások kialakítása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek környezethez való viszonyát, kötelesség teljesítését.
Feladat:
Személyiségfejlesztés a munka és munkajellegű játékos tevékenységekkel.
Közös tevékenységek során a társas kapcsolatok, a csoportban kialakult szokások, erkölcsi normák, szabályok elsajátítása.
Olyan magatartási formák kialakítása, amellyel megalapozzuk a felnőtt munkához való viszony/manipulációs készség, megfigyelőképesség, céltudatosság, elmélyülés, feladattudat, felelősségérzet, probléma felismerés, önálló megoldó tevékenység, önértékelés, szociális magatartás kialakulását. E tevékenység során irányításunkkal juttassuk el a gyermekeket a jártasság, készség szintjére. A szocializáció része, hogy tanuljanak meg együtt dolgozni, alkalmazkodni.
A munkára nevelés a szocializáció része, mert minden formája közösségért végzett Tevékenység.
Munkajellegű tevékenységek:
- A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató munka és munka jellegű játékos tevékenység - az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növényés állatgondozás. 2. A gyermek munka jellegű tevékenysége: - örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység; - a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége; - a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája. 3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel. Megállapította: 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet 1. §, 1. melléklet 6. Hatályos: 2018. IX. 1-től
Önkiszolgálás: a gyermek saját személye körüli munka .
Testápolás: Biztosítjuk a gyermek tisztaság igényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket. Mivel minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítés kísér, ezért a napi életritmus megtervezésénél erre is elegendő időt kell biztosítani, hogy mindez nyugodt, Kiegyensúlyozott, türelmes légkörben valósulhasson meg.
Étkezés: A kulturált étkezési szokások alakítása történik.
Öltözködés: Rendezett külső, ruházat rendje, sorrendje.
Környezet rendje: Csoportszobában – udvaron a játék befejezése után a játékeszközök helyrerakása, ötözőkben a ruha, cipő helyére tevése.
Naposi munka: a közösségért vállalást, a feladattudatot feltételezi, figyelemösszpontosítást igényel.
A középső csoportban vezetjük be, és fokozatosan bővítjük a munkatevékenységeket.
Megtanulják a terítés, tálalás módját, az étkezéssel kapcsolatos teendőket, - életkoruknak megfelelő fokozatos bővítéssel.
A kiválasztás rendje: a csoport elfogadott szabályai szerint.
Élősarok gondozása: a szűk környezeti világgal ismerkednek. Megismerik a növények fejlődését, védelmét, munkájuk eredményét megbecsülik.
Alkalomszerű munka: A megbízatások teljesítésével önállóságuk, viselkedésük kialakul.
A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:
- A rájuk bízott feladatot önállóan végrehajtják.
- Ügyelnek környezetük rendjére, növények, állatok védelmére.
- Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát.
- A megkezdet, munkát befejezik, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük.
- A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához.
- Kialakul a munka iránti tisztelet, megbecsülés, a dolgozó emberek iránti
Sikerkritérium
- Feltételek megteremtése: nyugodt légkör, hely és eszköz biztosítása, a szabadban és csoportszobában végzett munkákhoz,
- Az évszakokban végezhető munkákat gyakorolják.
- Biztonságos feltételek megteremtése,
- A tevékenységek folyamatos ismertetése, bemutatása, folyamatos bevezetése segítségadással és dicsérettel,
- Önként, szívesen és örömmel végezik a munka jellegű tevékenységeket.
VII. TERVEZÉS
A tervezés tudatos és átgondolt folyamat, melynek során számításba kell vennünk azt, hogy a
gyermekek személyiségének fejlődési üteme eltérő lehet, sőt a fejlődés dinamikája egy - egy gyermek esetében is eltérő. Fejlődésük nyomon követését a különböző kötelező dokumentumok szolgálják.
Szükséges a gyermekek előzetes és folyamatos megismerése, mérése mert egyéni képességfejlesztő munkánk alapja a részképességek szintjének ismerete.
Az óvónő szabadsága az idő kezelésében, a játékok tartalmához illő szervezeti formák megtalálásában, a gyermeki műveltség anyagának a mindenkori helyzethez illő összeválogatásában , komplexitásban valósulhat meg. Az óvodapedagógus által tervezett, elképzelt fejlesztést folyamatosan kiegészítjük a gyermekektől származó spontán ötletekkel.
Az óvónők a nevelési év kezdetén – a csoport összetételének ismeretében – végiggondolják munkájuk súlypontjait, ezt a csoport dajkájával is megbeszélik. Tevékenységük, kapcsolatuk harmonikus és rugalmas együttműködésen alapszik.
A tervezés során szem előtt tartják, hogy megvalósuljon:
- a gyermekek számára biztosított szabadság
- a mindennapi életből vett problémák közös megoldása
- reális értékelés, önértékelés kialakulásának megalapozása - önálló véleményalkotás kialakítása
- a központi téma tevékenységek sorozatára, a napi tevékenység együttműködésre épüljön
- a tevékenységek időtartama szabadon meghatározható
- Széleskörű tanulási, képességfejlesztési , eszközöket, digitális anyagokat alkalmaz
- a tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak sokoldalú, közvetlen tapasztalatok során épül be a gyermeki tudatba
- sokoldalú tapasztalatszerzés óvodai és óvodán kívüli lehetőségei, színterei.
- Olyan módszereket, szervezési módokat/munkaformákat tervez a téma feldolgozására, pedagógiai céljai elérésére, amelyek optimális lehetőséget biztosítanak a gyermekek motiváltságának biztosítására és aktivitásának fenntartására
- széleskörű differenciált pedagógiai módszerek kiválasztása.
- Tervezéshez szükséges források: szakirodalom, internet, egyéb
- IKT eszközök alkalmazása témának megfelelően
- A differenciálás módszerét képes alkalmazni az értékelésben is
- értékelése során figyelembe veszi az egyéni, sajátos képességeket, igényeket a pozitívumok kiemelésével a gyermekek tovább fejlesztésére törekszik
- Pedagógiai tevékenysége során folyamatos visszajelzést ad a
- A tevékenységek, foglalkozások alkalmával tudatosan figyel a gyermekcsoport és az egyes gyermek motiváltságára.
- Tudja, hogy az érdeklődés felkeltése és folyamatos fenntartása alapvető feltétele a gyermekek aktivitásának, bekapcsolódásának a közös tevékenységekbe.
- Változatos módon "kísérletezésekkel", megfigyelésekkel, sétákkal, kirándulásokkal motivál
- Megteremti a tanulás, tanítás optimális körülményeit, ezeket egységben szemléli, fejleszti, nyomon követi értékeli az intézményben zajló folyamatokat
A délutános óvónő is megtervezi a pihenés előtti mese, énekelgetés anyagát, az alkalmankénti délutáni játékba épülő tevékenységeket. Az időszakot követően elemzik a terv megvalósulását.
Az óvodai élet megszervezése 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet
1. A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek.
2. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki.
3. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal.
4. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével.
7.1. Szervezeti formák és időkeretek
A gyermekek óvodában eltöltött 3-4 évét egybefüggő időnek tekintjük, amelynek alapritmusát az évszakok váltakozása (a természet bennünk is lüktető ritmusa) adja; ezt hétköznapok és ünnepnapok tagolják. Az évszakok szerint változik a kint és bent töltött idő aránya.
A program tartalmi feldolgozása folyamatos időben, témakörökben esetenként projektben valósul meg. A kötött, szabadon választható , és kötetlen tevékenységek között az átjárhatóság biztosított, váltási, választási lehetőség adott. Szervezeti formák: egyéni, párhuzamosan több helyszínen működő mikro csoportos, egész csoportnak szóló.
A csoportok általában vegyes összetételűek. A csoportok kialakítását a nevelőtestület közösen végzi, figyelembe véve a szülők kérését. (Testvérek, barátok egy csoportba, a választott óvó nénihez kerülhetnek.) Az óvónők a korosztályok, nemek arányának ismeretében, annak megfelelően rugalmasan alakítják évről-évre az alapvető kereteket. Mivel a biztonságot az állandóság adja, ezért minden csoportban az adott nevelési évre szóló váltás rendje a két óvónő megegyezése szerint alakul.
A napirend kialakításának legfőbb szempontjai:
- Kisgyermekkorban az idő nem osztható fel órarendszerű szakaszokra, hanem folyamatos, végtelen egész. Az elfoglaltságoknak is élményszinten egészet kell alkotniuk.
- Lassúbb tempó, az itt és most elve, a szabadság és korlátozás kellő aránya.
- A gyermekeknek huzamos, összefüggő idejük legyen a játékra, és lehetőségük a szabad mozgásra, elkezdett tevékenységük befejezésére.
- A széjjel és együtt ritmikus váltakozása adja a nap ritmusát, rendjét.
- A gyerekek eltérő szükségleteinek (étkezés, pihenés), fejlődési ütemének lehetőség szerinti figyelembe vétele.
- Minél több tartózkodás a szabad levegőn.
Napirend
szeptember1-től május31-ig :
7.30 – 12 Szabad játék – ezen belül egyéb párhuzamos tevékenységek,
- Tevékenység kínálatok Beszélgető kör
-
testápolás, folyamatos tízórai.
Tevékenységek kínálata
Szabad játék az udvaron.
(Énekes játékok, mozgásos szabályjátékok kezdeményezése.)
11.30 –14.45 Öltözködés, tisztálkodás, gondozási feladatok, előkészület az ebédhez Mese, pihenés, folyamatos felkelés.
14.45 – 16 Öltözködés, testápolás, uzsonna, szabad játék (amíg lehet, az udvaron).
Nyári napirend: június 1-től- augusztus 31-ig
Jó idő esetén, az udvaron gyülekezünk reggeltől!
Fontosnak tartjuk, hogy nyáron is különféle tevékenységeket ajánljunk a gyermekek számára, hogy ők mindig érdeklődésüknek, és kedvüknek megfelelően választhassanak. Kedvelik a gyerekek az udvari mozgásfejlesztő játékokat: kerékpározást,futóbiciklizést, rollerezést. Erre az udvari fedett terasz ad lehetőséget. A fák árnyas lombjai alatt, ilyenkor is lehetőséget kínálunk a rajzolásra, festésre, gyurmázásra, kézműves foglalkozásokra. Akinek inkább az elmélyült, nyugalmasabb, csendesebb játékra van igénye, az a fűre tett plédeken könyvet nézegethet.
Jó idő esetén a zuhanyozás, vizezés, enyhíti a nyári meleget, ahol a gyerekek ügyességi, vízi játékokat játszhatnak. A homokozókban remek alkotások, homokvárak készülhetnek homokból, sárból, a természet adta kincsekből, ágakból, gallyakból.. Az óvónők szívesen szerveznek sétákat. A melegben többször fagyizunk .
Nagyon fontos a hőségben a folyadék folyamatos pótlása, ezért óvodánk udvarán az ivókút mindig a gyerekek rendelkezésére áll, és minden délelőtt többször is fogyasztanak a gyerekek gyümölcsöt, és hűsítő folyadékot. 11 óra után már csak az árnyékos helyeken tartózkodunk, hőségriadó esetén 11.00-15.00 óra között pedig kizárólag az épületben.
A gyermekek heti rendje:
Szabadon válaszható tevékenységek: szabad játék, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka jellegű tevékenységek, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, verselés, mesélés, a külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű tevékenységek, mozgás (heti egy, alkalommal kötött formában), mindennapos mozgás, kiegészítő mozgástevékenységek
7.2. Az óvónő szerepe, feladatai a gyermeki tevékenységekben
- Együtt él, együtt rezdül a Mindig megszólítható, segítő társ, de tapasztalhatóan valami olyasmit is tud, amiért érdemes ráfigyelni, a közelében lenni.
- Szerepe szerint inkább karmesteri és kitaláló „művészember”, mint tanító, megtaláló „tudós” a kicsik között.
- Állandó beszédkapcsolatban van a gyermekekkel: meghallgat, beszél – mintát ad az utánzásra.
- Cselekvési alternatívákat kínál – elősegítendő a gyermekek személyiségének, egyéni képességeinek sokoldalú kibontakoztatását – amelyekből a gyermek szabadon választhat a benne lévő motívumok alapján.
- Mesterségbeli tudása, tapasztalatai birtokában szabadon szervezi, szabályozza a nevelés folyamatát; engedi a gyermek szabadságának kibontakozását, örökíti át kulturális hagyományaink alapjait.
- A gyermekbe vetett feltétel nélküli bizalom, gyermekközpontú nevelői attitűd Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez.
- Nevelői eszköztárában fontos szerepet kap a
- Felszabadultan, magától értetődő természetességgel használja a mozgás – kép – beszéd jelrendszerét; szakmailag, emberileg hiteles.
- Gondoskodik a gyermekek egészségének, testi épségének megóvásáról. Figyel a gyermekek gondozására, gondozottságára – a dajkákkal együttműködve.
- A tevékenységek, foglalkozások alkalmával tudatosan figyel a gyermekcsoport és az egyes gyermek motiváltságára.
- Az érdeklődés felkeltése és folyamatos fenntartása alapvető feltétele a gyermekek aktivitásának, bekapcsolódásának a közös tevékenységekbe.
- Változatos módon "kísérletezésekkel", megfigyelésekkel, sétákkal, kirándulásokkal motiválunk.
- A gyermekek számára folyamatos visszajelzésre törekszik, a tevékenységek közben
- A gyerekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendszerezése, célirányos bővítése oly módon, hogy ezen keresztül fejlődjenek kognitív képességei.
7.3. Hitoktatás
A napirendben hittan oktatáshoz helyet és időt biztosítunk. A hitoktatást a református lelkész tartja.
- Német nyelvoktatás:
A nagycsoportos gyermekek számára az általános iskola pedagógusa játékos keretek között heti rendszerességgel tart német nyelvű foglalkozást./ Nem minden évben valósul meg/
7.5 .Gyermekek egyéni képességeinek mérése, nyomon követése
A gyermek megismerése az óvodába lépés pillanatában kezdődik és az óvodai évek alatt
folyamatos a megfigyelés. A gyermek óvodába lépésekor a szülőkkel való beszélgetés és a családlátogatás alkalmával szerzett információk, tapasztalatok alapján az óvodapedagógusok anamnézist töltenek ki. A gyermekek fejlődésének nyomon követése 4-7 éves korig a DIFER méréssel történik. 7 alapkészséget mérünk:
- Írásmozgás-koordináció
- Beszédhanghallás
- Relációszókincs
- Elemi számolás
- Tapasztalati következtetés
- Tapasztalati összefüggés
- Szocialitás
A mérés 5 fejlődési szakaszt különít el:
- előkészítő
- kezdő
- haladó
- befejező
- optimum
A nagycsoportos gyermek akkor tudja kudarcok nélkül teljesíteni az első osztályt, ha képességei az utolsó két szakasz valamelyikében helyezkedik el.
Évente két mérést folytatunk a 4 -7 évesek körében. Először szeptemberben mindenkit a jelzett korosztályban és áprilisban még egyszer, de ott már csak az iskolába indulókat. A mérési eredményeket diagramon ábrázoljuk. Az eredmények birtokában végezzük fejlesztő munkánkat. Célunk a hatékony óvodai nevelés, melynek alapfeltétele a gyermek személyiségének, adott állapotának alapos ismerete, hogy fejlődésében saját képességei szerint és saját tempójában haladva, minél magasabb szintre jusson el.
Az óvodapedagógus feladatai:
Megfigyeléseket végez, a személyiségfejlesztési folyamat során épít a gyermekek otthonról hozott szokásaira, terveit a cél meghatározásával készíti.
- Folyamatosan rögzíti a gyermek fejlődésében bekövetkezett változásokat
- Figyelemmel kíséri, a gyermek fejlődésének egyéni tempóját
- A fejlesztést egyénre szabottan tervezi meg, minden esetben biztosítja az esélyegyenlőséget, tervet készít a lehetőségek legoptimálisabb kihasználására.
- A szülők tájékoztatása évente két alkalommal és igény szerint történik, a gyermek aktuális állapotától függően
- Tervei során figyelmet fordít a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra.
7.6. Pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése:
Az óvoda munkájának hatékonysága érdekében szükséges a pedagógiai munka ellenőrzése, folyamatos értékelése, valamint a visszacsatolás.
Célunk:
- Ellenőrzés során: a-visszacsatolás a valóság, a gyakorlat és az elképzelt célok összevetése érdekében verbális, közvetlen, közvetett tapasztalatszerzés formájában,
- tények, információk feltárása,
- értékelés során: -az elért eredmények feltárása, összevetése a kitűzött célokkal,
- a munka minőségének garantálása a rendszeres ellenőrzéssel, annak értékelésével,
- a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése.
Feladatunk:
- Folyamatos ellenőrzéseket végzünk munkánk minél hatékonyabb végrehajtása érdekében.
- Az ellenőrzéseknek, konkrétnak, objektívnek, folyamatosnak, tervszerűnek, következetesnek és demokratikusnak kell
- Az ellenőrzést minden esetben kövesse értékelés, mert ez az ellenőrzött személy munkája minősítésének egyik formája.
Területei:
- dokumentumok ellenőrzése, elemzése (úgymint: csoportnapló, felvételi és mulasztási napló, gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció,),
- a nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése,
- pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése,
- Pedagógiai Program megvalósulásának nyomon követése, ellenőrzése.
Az óvodai pedagógiai munka belső ellenőrzése saját területén valamennyi óvodapedagógus feladata és felelőssége.
A pedagógia munka belső ellenőrzésének irányítása és koordinálása az óvodavezető feladata
Fontos az objektív értékelés, amely alaposságot, körültekintést igényel. A gyakorlati munka elemzése során elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a módszertani szabadság biztosítása, a pozitív megerősítés, az elfogadott elvek számonkérése.
Szempontok az óvodapedagógus írásos dokumentumainak ellenőrzéséhez:
- naprakészség,
- pontosság, határidők betartása,
- pedagógiai tudatosság, azonosság az óvoda pedagógiai programjával.
Szempontok az óvodapedagógus pedagógiai gyakorlati munkájának ellenőrzéséhez:
- tervező munkája összhangban legyen az óvoda pedagógiai programjával,
- pedagógiai tudatosság, tervszerűség,
- differenciált feladat-és ismeretátadás megvalósulása,
- gyermekközpontúság,
- empátia,
- innováció.
Az ellenőrzés a tanév folyamán előre ütemezetten történik - az óvoda éves pedagógiai, működési terve tartalmazza. Év végén összegző értékelés készül. Ön, társ és vezető értékelés.
Várható eredményeink:
- mindenki érzi, tapasztalja munkájának fontosságát
- mindenki látja munkájának értékét
- mindeni igyekszik minőségi munkát teljesíteni
- a feltárt hiányosságok egyre
VIII. AZ ÓVODA KAPCSOLATRENDSZERE
Az óvoda kapcsolatai
- Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait.
- Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező.
- A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel.
- 1 Beiktatta: 137/2018. (VII. 25.) Korm. rendelet 1. §, 1. melléklet 2. Hatályos: 2018. IX. 1-től. A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és - lehetőségei szerint - szakmai kapcsolatot tart fenn.
8.1 Intézményen belüli kapcsolattartási formák:
Óvodapedagógusok közötti kapcsolattartási formák: szakmai műhelymunkák - Hospitálások - Alkalmazotti értekezletek - Esetmegbeszélések - Dolgozói kirándulások, online felület, email, telefonos egyeztetés. szóbeli megbeszélések, weboldal,hirdetőtábla.
8.2 Intézményen kívüli kapcsolattartási formák:
Óvodánk környezetére nyitott. Minden olyan intézményi és szervezeti formában együttműködik, amely alapfeladatát szolgálja.
8.2.1. A család
Legfontosabb együttműködő partnerünk a család, a szülő.
Együttműködésünk meghatározója: a gyermek neveléséért elsősorban a család a felelős, amelyben mi partnerek, segítőtársak igyekszünk lenni.
A segítés formái:
- Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőt gyermeke óvodai életéről, fejlődéséről, tevékenységéről.
- Ösztönözzük, hogy a szülők éljenek a csoportlátogatás lehetőségével.
- Igény szerint családlátogatás keretében kezdeményezzük, teremtünk lehetőséget a nyugodtabb, bizalmasabb beszélgetésre, ezzel is segítve az együtt-nevelést.
- A faliújságon, Falú lapon,online felületen, telefonon,személyes beszélgetés , nyílt nap által felhívjuk a szülők figyelmét neveléssel, gyermeklélektannal foglalkozó
- Alkalmanként külső pedagógiai szakember munkáját is igénybe vesszük a segítéshez, illetve közreműködünk a szülő és a szakember közötti kapcsolat megteremtésében.
Együttműködésünk alapja a kölcsönös bizalom, elfogadás. Különösen fontos a hátrányos helyzetű, valamint a magatartási vagy egyéb problémát mutató gyermekek családjához való tapintatos, segítőkész közeledés, az együttműködés a gyermek érdekében.
Az óvoda ugyanakkor enyhíteni hivatott a gyermeket ért káros hatásokat azáltal, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, nyugodt, elfogadó légkör övezi, és szinte észrevétlenül olyan hatások érik, amelyek testét, lelkét, személyiségét egyaránt erősítik.
A partnerközpontú működés - törekszünk a szakmailag indokolható elvárásoknak való minél jobb megfelelésre. Elégedettség mérő kérdőív
A családdal való kapcsolatalakítás, az együttműködés főbb formái:
- A szülő gyermekével óvodába lépés előtt ismerkedő látogatást tehet az intézményben, erre szervezett lehetőséget is biztosítunk.
- Előzetes jelzés után a szülők bármikor bemehetnek a csoportba, ott hosszabb-rövidebb időt eltölthetnek.
- A napi személyes, telefonos, email-es kapcsolat, párbeszéd lehetősége
- A szülői értekezletek témáinak kiválasztásába bevonjuk a szülőket. A megbeszélésre, beszélgetésre igyekszünk a hangsúlyt fektetni. Beszélgető kör
- A gyermekek beérkezése legalább reggel 9 óra. Előzetes megbeszélés alapján a szülők bármikor hozhatják gyermeküket.
- A családi ünnepekre az óvodában is készülünk, segítjük a ráhangolódást.
- Változatos évzárók a szülők aktív közreműködésével és igényei
Az óvodai nevelőmunkát a szülők alapvetően a nevelők munkájába vetett bizalmukkal segíthetik. Ezen túl azzal, ha
- gyermekükkel kapcsolatos gondjaikat őszintén megbeszélik, rendszeres kapcsolatot tartanak az óvónőkkel;
- elmondják javaslataikat, véleményüket az óvodai nevelőmunkáról;
- aktívan részt vesznek a szülői értekezleteken, a közös programokon, a tárgyi feltételek javítását szolgáló közös munkákban;
- társintézményeknél, civil szervezetekben megjelenítik az óvoda érdekeit, értékeit, segítik az intézményről alkotott pozitív kép kialakítását;
- segítik gyermekük közösségbe való beilleszkedését, az óvodai szokások, (közösségi, magatartási) szabályok elsajátítását; a sajátos nevelési igényű gyermekek befogadását.
8.2.2. Az iskola
Az iskolával való kapcsolatunk legfőbb célja a gyermekek számára a minél zökkenőmentésebb átmenet elősegítése. Fontos az előzetes véleménycsere, majd a tapasztalatok megbeszélése.
Az iskolával való kapcsolat tartalma:
- Évente 2 alkalommal kölcsönös látogatás, a mindenkori első osztály nyomon követése, tapasztalatok beépítése a pedagógiai munka továbbfejlesztése céljából. DIFER után követés
- Folyamatos szakmai tapasztalatcsere
- Az iskolai pedagógusokat meghívjuk továbbképzéseinkre, általunk szervezett előadásokra, fórumokra
- Az óvónők, gyerekek részt vesznek az iskolai ünnepségeken.
- Közös ünnepség / farsang az elsősőkkel/
- Az iskolások szereplése színesíti az óvodai ünnepeket (karácsony, farsang).
8.2.3. A fenntartó
A gyermekeket közvetlenül érintő kapcsolatokon túl az együttműködésünk a fenntartó önkormányzatokkal a legszorosabb. A működési feltételeket – lehetőségeikhez mérten – biztosítják az óvoda részére. A működéshez elsősorban gazdasági szemlélettel közelít, emellett elvárja a jelenlegi óvodakép fenntartását, a szülők gyermek-elhelyezési igényeinek kielégítését.
8.2.4. Gyermekvédelmi kapcsolatok, tevékenység
Az óvoda vezetője és gyermekvédelmi felelőse szoros kapcsolatot tart fenn az önkormányzat gyermekjóléti szolgálatával, a Városi Szociális központtal, a hátrányos helyzetű gyermekek, családok segítése érdekében.
Az óvoda gyermekvédelemmel összefüggő tevékenysége:
- Kölcsönös bizalomra épülő kapcsolat kiépítése és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel. Tapintatos - a gyermeket veszélyeztető helyzetekben viszont határozott - véleménynyilvánítás; jelzés a hatósági feladatot ellátó szervezeteknek.
- A gyermekek szociokulturális helyzetének feltérképezése, folyamatos figyelemmel kísérése. Szükség esetén konkrét segítségkérés (önkormányzat, karitatív szervezetek), segítségadás (színházbérlet, kirándulás költségeinek átvállalása).
- A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodába járásának fokozott ösztönzése, elvárása.
- Folyamatos, élő kapcsolat az óvónők – gyermekvédelmi felelős – családgondozó között (a jelzőrendszer működtetése) – kiemelt figyelemmel a gyermekek testi-lelki bántalmazására vagy elhanyagolására.
8.2.5. Egyéb kapcsolataink
A pedagógiai szakmai szolgáltató POK - óvodapedagógusoknak továbbképzéséhez nyújt segítséget, tanfolyamokat szervez, szaktanácsadást folytat. Rendszeres tájékoztatást nyújt pedagógiai rendezvényekről, eseményekről, minősítést, tanfelügyeletet érintő témákban.
Pedagógiai szakszolgálat intézményeivel folyamatos munkakapcsolatban állunk. A szakszolgálat fejlesztő pedagógusa, logopédusa, gyógy testnevelője folyamatos fejlesztő munkával
segíti tevékenységünket. Mint elsőfokú szakértői bizottság elvégzi a beutalt gyermekek magatartászavarainak, értelmi fogyatékosságának megállapítását.
„4. A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és – lehetőségei szerint – szakmai kapcsolatot tart fenn.”
Helyi szinten kapcsolatot tartunk:
- A gyermekek egészségmegőrzése, egészségvédelme érdekében a védőnővel és az óvoda gyermekorvosával, fogorvosával.
- A gyermekek kulturálódásának segítésében:
A művelődési ház gyermekeknek szóló rendezvényein alkalmanként részt veszünk.
A nagyobb gyermekek megismerkednek a gyermekkönyvtárral.
- A helyi idősek otthonával.
- A katolikus, református egyházzal – közös ünnepségek.
- Vállalkozókkal, akik esetenként segítik az óvodát.
- A községben működő társadalmi civil csoportokkal, szerveződésekkel, akik programunk célkitűzéseinek megvalósításában támogatni tudnak bennünket.
- A helyi cigány kisebbségi önkormányzattal.
- Református Szeretetszolgálattal
IX. ÜNNEPEK, HAGYOMÁNYOK
Óvodai ünnepeink lényegét a hosszas készülődés, a ráhangolódás a ,közös
megbeszélések, jó hangulatú együttlétek adják. Ennek egy-egy eleme csoportonként – a szülőkkel való megbeszélés szerint – lehet más és más, ez is mutathatja a csoportok önálló arculatát. Nevelőmunkánkban fontosnak tartjuk az ünnepélyeket és megemlékezéseket.
Lényeges, hogy legyen elegendő időnk az ünnepi előkészületekre, melyeket előre megtervezünk a tematikus tervünkben. Az ünnepség, a megemlékezés ne legyen megterhelő és fárasztó gyermekeink számára. Az ünnepi készülődés és maga az ünnep is meghatározott külsőségek között zajlik.
Gyermekeink érezzék azt, hogy mennyi öröm és szép élmény kapcsolódik az ünnepekhez! Az ünneplés során használt eszközeink színesek, esztétikusak és ízlésformálóak. Rövid, pergő, sok gyermeket egyszerre megmozgató, a csoport kedvenc dalaiból, mondókáiból és verseiből összeállított műsorokkal készülünk. Közös és egyéni szereplés tarkítja műsorainkat. A személyiség kialakulásának, az egyéni képességek kibontakoztatásának az ünnep keretén belül is teret adunk. Ünnepeinket családias, közvetlen hangulat jellemzi, mely bátorságot ad gyermekeinknek az egyéni szerepléshez, önmegvalósításhoz.
Az ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések célja:
- Közösségi érzés alakítása.
- A gyermekek közötti együttműködés fejlesztése.
- Kultúránk megismertetése.
- Hagyományok tiszteletére nevelés.
- Ízlésformálás.
Ünnepeink:
Hagyományőrző:
- Szüret
- Márton nap
- Advent
- Mikulás-várás, ajándékozás
- Karácsony – hosszú adventi készülődéssel, ajándékkészítéssel, mézeskalácssütéssel, meghitt, családias hangulattal
- Újév
- Téltemetés, farsang
- Húsvéti tojásfestés
- Májusfadíszítés
- Kenyérsütés /egyéb népi étkek készítése/
Hagyományos:
- Anyák napi készülődés, személyes köszöntő
- Gyermeknap – örömteli, humoros együttlét
- Évzáró, ballagás közös együttlét
Nemzeti:
- Március 15
- Október 23
Évszak ünnepeink:
- Víz világnapja (március )
- Egészség Világnap (április )
- Föld napja (április )
- Madarak és fák napja (május )
- Takarítási világnap (szeptember )
- Népmese napja (szeptember 30)
- Állatok világnapja (október )
- Madárkarácsony (december)
Csoportonként az adott napon ünnepeljük a gyermekek születésnapját. Fontosnak tartjuk az életkoruknak megfelelő helyi hagyományok ápolását. Szem előtt tartjuk a jeles napokat.
Óvodai szintű hagyományaink:
- Júniusban közös kirándulás a szülőkkel - Sóstóra-
- Erdei Tábor
X. ÓVODÁNK DOKUMENTÁCIÓS RENDSZERE:
Óvodánk alapdokumentumai:
Alapító Okirat Házirend
Szervezeti és Működési Szabályzat Pedagógiai Program
Munkatervek
Intézményi Önértékelési terv
Tanügyi dokumentáció:
Felvételi és mulasztási napló: A csoportok óvodapedagógusai vezetik, pontos, naprakész adatkezeléssel és nyilvántartással.
Előjegyzési napló: óvodavezető vezeti előjegyzésbe vett és első alkalommal beiratkozott gyermekek adatait tartalmazza.
Pedagógiai dokumentáció:
Éves munkaterv • Pedagógiai csoportnapló • A gyermeki fejlődés nyomon követését szolgáló dokumentumok (a gyermekek személyi anyaga Ilyen vagyok, Fejlesztési napló,DIFER mérő lap, gyerekmunkák .)
10.1. Ingyenes és térítéses szolgáltatások
Intézményben az étkezésért térítési díjat kell fizetni. Fizetendő étkezési térítési díjak: 368.-Ft/nap
Az étkezési térítési díjból kedvezmény illeti meg, ingyenesen étkezhetnek:
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek
- tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermekek
- azok az egészséges gyermekek, akiknek a családban nevelkedő testvére – függetlenül az életkorától – tartósan beteg vagy fogyatékos
- akiknek a családjában három vagy több gyermeket nevelnek
- akiknek a nevelésbe vett vételét rendelte el a gyámhatóság
- akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér, személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130%-át
Ingyenesen biztosítjuk.:
- logopédiai ellátást
- fejlesztőpedagógus
- gyógy testnevelő
- a szükség szerinti terápiás foglalkozásokat
- Az intézmény éves munkáját elismerve a fenntartók anyagi hozzájárulásával kiránduláson vesznek részt a dolgozók, a gyermekek és a szülők.
Térítéses szolgáltatás (a szülőkkel való egyeztetés, jelentkezés alapján):
- színházlátogatás (alkalmanként, illetve bérlettel)
- foto készítés
- kirándulás / a busz általában ingyenes/
XI. A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELRENDSZERE
11.1. Személyi feltételek
A nevelési folyamat legfőbb szervezője, mozgatója az óvónő. Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Egy jó anya nevelési modelljéhez hasonlító munkával vesz részt a csoport életében. Utánzásra alkalmas példája a legfőbb nevelőeszköz. Érzelmi biztonságot sugároz. Elvárásaiban határozott és következetes. Hitelesség és természetesség jellemzi.
Feladata a folyamatos képzés, önképzés, önkontroll és mindazok beépítése a munkájába.
Közvetlen segítői a dajkák. Feladatuk a gyermekek óvása, védelme, testi szükségleteik szolgálata, valamint személyes példa alapján gondozásuk, nevelésük. Az óvónők, dajkák kapcsolatában elengedhetetlen a hatékony kooperatív együttműködés mely által munkájuk még hatékonyabb eredményesebb lesz.
- Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Netjogtár 5. oldal 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet - az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról Hatály: 2021.II.15. –
- Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára.
- Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez.
- A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli.
- A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit.
- A migráns gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét.
11.2. Tárgyi feltételek
Az évek során az óvodában olyan feltételrendszert alakítottunk ki – jórész pályázati segítséggel –, amely már önmagában is tevékenységre motivál, segíti a gyermekek spontán fejlesztését. Az óvoda rendelkezik a helyi nevelési pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. A folyamatos cseréjük/pótlásuk elsősorban költségvetési források felhasználásával biztosított.
Az óvodának rendelkeznie kell a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon kell kialakítani, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Tegye lehetővé mozgás- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel kell elhelyezni. Az óvoda egyidejűleg biztosítson megfelelő munkakörnyezetet az óvodai munkatársaknak, teremtsen lehetőséget a szülők fogadására.
Fontosnak tartjuk:
- A tárgyi környezet szolgálja a gyermekek védelmét, biztonságát, jó közérzetét, aktivitását. Segítse fejlesztésüket, valamint szükség esetén sajátos igényeik kielégítését. A gyermek által használt eszköz feleljen meg változó testméretének.
- Természetes anyagokból készült, esztétikus berendezés, eszközök vegyék körül, amelyek a játék célja szerint alakíthatók.
- Az eszközök a gyermekek számára hozzáférhetőek
- A szabad mozgás feltételeinek megteremtése bent és kint egyaránt.
Csoportszoba
Nem túl sok, gyermekléptékű, esztétikus bútorzat.
Az elrendezés a gyermekek szabad játékát és mozgását, illetve meghitt elhúzódását egyaránt tegye lehetővé.
A kész játékeszközökön túl sok félkész, illetve variálható kiegészítő eszköz segítse a játék kibontakozását.
Legyen helye a gyermekek személyes dolgainak, „kincseinek”. Ez biztonságérzetüket erősíti, intimitást biztosít.
Folyamatos rajzolási, festési, mintázási, bábozási lehetőség biztosítása.
Kisebb helyigényű egyensúlyozók, mozgásfejlesztő eszközök, napi használata. Kakaó biztos számítógép használata
Folyosó – öltöző
A csoporton túlmutató játéktémák (babasétáltatás, kirándulás, ugróiskola stb.) tere. A gyerekek jelel, ellátott szekrényekbe tárolják ruházatukat.
Udvar
Mozgásfejlesztő eszközök a természetes mozgások gyakorlására; különböző nehézségi fokú mozgásokra, mozgássorozatok elvégzésére.
Biztonságos fára mászási lehetőség. Felfesthető ugrálók, ugróiskolák.
Homokozási lehetőség.
Az alapvető felszerelés rendelkezésre áll. Állapotuk, balesetmentességük figyelemmel kísérése, javításuk, szükség szerinti cseréjük folyamatos feladat.
XII. A PROGRAM BEVÁLÁSÁNAK RENDSZERE
Programunk beválása folyamatos nyomon követésének célja:
- erősségek megőrzése
- hiányosságok kiküszöbölése
- lehetőségek kiaknázása
Módszerei:
- a gyermekek óvodai életének megfigyelése
- az óvónő önellenőrzése
- elégedettség mérések
Munkánk eredményességének legfőbb mutatói:
- A gyermekek jól érzik magukat az óvodában, elfogadják életrendjét, beilleszkednek
- Szeretnek az óvó néni közelében lenni, de egyedül vagy társaikkal is szívesen eljátszanak.
- Játékuk sokszínű, ötletgazdag. Megszervezése, kivitelezése egyre nagyobb önállóságot
mutat.
- Várják, és szívesen hallgatják a mesét, képzelődnek, fantáziálnak.
- Felszabadultan mozognak, mozgásuk egyre ügyesebb.
- Türelmesek egymással, elfogadják egymást.
Az óvónő időnként megvizsgálja, leméri saját munkáját a következő szempontok alapján:
- Minden területen azonosul-e a helyi pedagógiai programban közösen meghatározott célokkal, tartalommal, stílussal?
- Eleget tesz-e a „ne siess, ne sürgess, ne aggodalmaskodj” hármas követelménynek – tud-
e várni, kivárni?
- Jól rangsorolta-e tennivalóit?
- Munkája nem csak saját csoportja, hanem az egész óvoda jó megítélését szolgálja-e?
- Hiteles és őszinte-e a szülők előtt?
- Folyamatosan képezi, műveli-e magát; a képzésben szerzett ismereteket alkalmazza-e a
nevelőmunkában?
12.1. IKT eszközök az óvodánkban:
Feladataink:
- az informatikai nevelés feltételeinek megteremtése,
- érzékelés, észlelés által sokrétű ismeretszerzés biztosítása,
- információk feldolgozása változatos tevékenységek során,
- a térben, síkban való tájékozódás fejlesztése,
- az IKT eszközök használatának megismertetése az érdeklődő gyermekekkel,
- tehetséggondozás, részképesség zavarok megelőzése,
- az interneten való kommunikáció lehetőségének megteremtése,
- a szülők informatikai szemléletének formálása,
Óvodánk törekszik az IKT eszközök széleskörű felhasználására, mindennapi tevékenységekbe való beépítésükre. CD-lejátszó 3db, Digitális kamera 1db, Digitális fényképezőgép 1db, Színes TV 2db, DVD lejátszó 2db, Videó lejátszó 2db, Laptop 3db, kakaó biztos számítógép 1db. Mobiltelefon 1db, nyomtató 2db, multifunkcionális fénymásoló 1db, szkenner, 1db projektor,1db hangosítás. Ezeknek, az eszközöknek a nagy részét pályázati, vagy jótékonysági báli bevételünkből vásároltuk meg.
- LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK
MÉHTELEKI ÓVODA ÉS KONYHA
4975 Méhtelek, Petőfi u. 4.
|
Intézmény OM – azonosítója:
033161 |
Készítette:
……………………………. Kelemenné Bakk Tímea igazgató a nevelőtestület bevonásával Nkt. 26.§ (1) |
|
Legitimációs eljárás – Az érvényességet igazoló aláírások:
|
|
|
A Pedagógiai Program módosításának tartalmáról a szülők tájékoztatást kaptak
…………………………… Szülői közösség képviseletében |
Az óvodai szakmai munkaközösség nevében szakmai véleményt nyilvánított 20/2012. (VIII. 31.) EMMI r. 118.§ (2) ………………………………. Szakmai munkaközösség nevében |
|
A fenntartó képviseletében jóváhagyta Nkt. 83. § (2) bekezdés g) pontja
………………………………………. Polgármester
|
A helyi egészségfejlesztési programot a nevelőtestület az iskola egészségügyi szolgálat közreműködésével 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 128.§ (6)
………………………………………. iskola eü-i/védőnő képviselője nevében |
|
/2024. ( ) iktatószám:
Készült: kettő eredeti példányban
|
|
|
Érvényes: a fenntartó jóváhagyását követően visszavonásig
|
|
|
A dokumentum jellege: nyilvános Nkt. 26.§ (1) |
|
|
Verziószám: 1/2024. 2/1 eredeti példány |
|
I. SZÁMÚ MELLÉKLET
Felhasznált irodalom:
- Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja
Ajánlott szakirodalom:
- BALOGH TIBOR (1991): Lélek és játék. Akadémiai Kiadó, Budapest
- BÁLINT ALICE (1990): A gyermekszoba pszichológiája. Kossuth Könyvkiadó, Budapest
- BÁLINT SÁNDOR (1977): Karácsony, húsvét, pünkösd. Szent István Társulat, Budapest
- BÁLINT SÁNDOR (1977): Ünnepi kalendárium. Szent István Társulat, Budapest
- BETTELHEIM, BRUNO (1985): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat Könyvkiadó, Budapest
- DÖMÖTÖR TEKLA (1981): A magyar nép hiedelemvilága. Corvina, Budapest
- FALVAY KÁROLY (1990): Ritmikus mozgás – énekes játék. OPI
- FARMOSI ISTVÁN (1993): Mozgásfejlődés
- Fejlesztő Pedagógia (1990.1.-1993.1-2) pedagógiai szakfolyóirat
- FORRAI KATALIN (1993): Ének az óvodában. Editio Musica, Budapest
- GOLEMAN, DANIEL (1998): Érzelmi Magyar Könyvklub
- HERMANN ALICE (1979): A gyermekekben érlelődik a jövő. Kossuth Könyvkiadó,
Budapest
- HERMANN ALICE (1982): Emberré nevelés. Tankönyvkiadó, Budapest
- HERMANN IMRE – HERMANN ALICE (1959): Az első tíz év. A gyermek lelki élete magyar írók, művészek, tudósok önéletrajzában. Tankönyvkiadó,Budapest
- JANKOVICS MARCELL (1996): Ahol a madár se jár. Pontifex Kiadó
- JUSTHNÉ KÉRY HEDVIG (1975): Ősi és népi játékok élménybefolyása és jelentőségük. Akadémiai Kiadó, Budapest
- KARÁCSONY SÁNDOR (1985): A magyar észjárás. Magvető Kiadó, Budapest
- KODÁLY ZOLTÁN (1958): Zene az óvodában. Zeneműkiadó, Budapest
- KODÁLY ZOLTÁN (1964): Gyermekjátékok (Előszó a Magyar Népzene Tára I. kötetéhez). Zeneműkiadó, Budapest
- KOSZTOLÁNYI DEZSŐ (1971): Nyelv és lélek. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest
- KÓSA LÁSZLÓ – SZEMERKÉNYI ÁGNES (1973): Apáról fiúra. Móra Könyvkiadó, Budapest
- DR. KULCSÁR ZSUZSANNA (1992): Korai személyiségfejlődés és énfunkciók. ELTE
Egyetemi jegyzet
- LENGYEL ZSOLT (1981): A Gondolat Könyvkiadó, Budapest
- MÉREI FERENC – BINÉT ÁGNES (1969): Gyermeklélektan. Gondolat Könyvkiadó,
Budapest
- MOLNÁR JÓZSEF (1990): A nap arca. Gödöllői Népfőiskola
- MOLNÁR JÓZSEF (1995): Egész-ség. Melius Alapítvány, Pécs
- MOLNÁR JÓZSEF (1998): Ég és föld ölelésében. Örökség Könyvműhely
- PAP GÁBOR (1991): Népmeséink és az évkör. Tudománytörténeti vázlat a Gödöllői Galéria „Mesés Képek” című kiállításához. Petőfi Művelődési Központ, Gödöllő
- PÁLI JUDIT (1991): Játékok a preventív fejlesztés módszertanához. Óvodai nevelés,
8. és 9. szám
- POLZ, ALAINE (1987): A rend és a rendetlenség. Kozmosz könyvek, Budapest
- SUTTON – SMITH, S. (1986): Hogyan játszunk gyermekeinkkel (és mikor ne?). Gondolat Könyvkiadó, Budapest
- STÖCKERT KÁROLYNÉ (1995): Játékpszichológia. (Szöveggyűjtemény) Eötvös József Könyvkiadó, Budapest
- TÖRZSÖK BÉLA (1982): Zenehallgatás az óvodában. Zeneműkiadó, Budapest
- VEKERDY TAMÁS (1989): Az óvoda és az első iskolai évek – a pszichológus szemével. Tankönyvkiadó, Budapest
- VEKERDY TAMÁS (1992): Álmok és lidércek. T-TWINS, Budapest
- VEKERDY TAMÁS (1991): Az értékszocializáció néhány kérdése. OKI
II. SZÁMÚ MELLÉKLET
A program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
Óvodánk hiányzó, kötelező (minimális) eszköz és felszerelés igénye a 20/2012.(VIII. 31.) EMMI
rendelet, 2. számú melléklete alapján készült el.
1. ÓVODA
- HELYISÉGEK
Az egyes helyiségek és az udvar jellemző adatait (alapterület, belmagasság, légköbméter, belső burkolat, megvilágítás) a hatályos építészeti, egészségügyi, munkavédelmi és tűzvédelmi jogszabályok tartalmazzák.
|
A |
B |
C |
|
|
Eszközök, felszerelések |
Mennyiségi mutató |
Megjegyzés |
|
|
1. |
csoportszoba 2 |
gyermekcsoportonként 1 |
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában is a csoportszoba alapterülete nem lehet kevesebb, mint 2 m2/fő |
|
2. |
gyermekágy/fektető tároló helyiség 2 |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) valamennyi gyermekágy tárolására alkalmas) csoportonként 1 |
|
3. |
tornaszoba, sportszertárral NINCS! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen 1) |
A tornaszoba kialakítása kötelező. Amennyiben további tornaszoba kialakítása válik szükségessé, úgy a gyermekek számára aránytalan teher és többletköltség nélkül más nevelési-oktatási intézménnyel-,illetve sportolásra alkalmas létesítmény üzemeltetőjével írásban kötött megállapodás alapján is biztosítható a tornaszoba vagy tornaterem helyiség használata. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben- helyben kell kialakítani. |
|
4. |
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba VAN! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában a logopédiai és az egyéni foglalkoztatókat külön kell kialakítani |
|
5. |
óvodapszichológusi helyiség NINCS! |
ha az óvodapszichológus alkalmazása kötelező óvodánként, (székhelyen és telephelyen) 1 |
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában-helyben alakítandó ki. |
|
6. |
játszóudvar VAN! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
közterületen, iskolában is kialakítható, ha adott időben biztosítható a kizárólagos használat az óvoda részére gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában minden esetben- helyben kell kialakítani |
|
7. |
intézményvezetői iroda VAN! |
óvoda székhelyén és azon a telephelyen, amelyen az intézményvezető-helyettes, illetve tagintézmény-, intézményegységvezető- helyettes alkalmazása nem kötelező 1 |
|
8. |
intézményvezető- helyettesi iroda NINCS! |
ha az óvodában intézményvezető-helyettes alkalmazása kötelező (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
9. |
tagintézmény-, intézményegységvezető- helyettes iroda NINCS! |
Ha az óvodában tagintézmény - intézményegységvezető- helyettes alkalmazása kötelező, székhelyen és telephelyen 1 |
|
|
10. |
óvodatitkári iroda NINCS! |
ha az óvodában az óvodatitkár alkalmazása kötelező óvoda székhelyén 1 |
Ha óvodában az Nkt. alapján az óvodatitkár alkalmazása kötelezően előírt, a feladatellátáshoz szükséges helya tagintézmény-, intézményegységvezető- helyettesi irodával közösen is kialakítható, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. |
|
11. |
nevelőtestületi és könyvtárszoba NINCS! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
A könyvtárszoba abban az esetben alakítható ki a nevelőtestületi szobával együtt, ha azt a helyiség mérete lehetővé teszi. A könyvtárszoba legalább 500 könyvtári dokumentum befogadására legyen alkalmas, az óvodapedagógusok felkészüléséhez. |
|
12. |
általános szertár/raktár VAN! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
13. |
többcélú helyiség (szülői fogadásra, tárgyalásra, ünnepek megtartására alkalmas helyiség) |
óvodánként (székhelyen vagy telephelyen 1) |
|
|
14. |
orvosi szoba, elkülönítő szoba NINCS! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
Az orvosi szoba kialakítása, létesítése nem kötelező, amennyiben az óvoda- egészségügyi szolgálat nyilatkozata szerint a gyermekek ellátása aránytalan teher és többletköltség nélkül a közelben található egészségügyi intézményben megoldható. Gyógypedagógiai, |
|
konduktív pedagógiai óvodában minden esetben, helyben kell kialakítani. |
|||
|
15. |
gyermeköltöző Két csoportnak egy közös! |
gyermekcsoportonként 1 |
Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen. |
|
16. |
gyermekmosdó, WC helyiség Két csoportnak egy közös! |
gyermekcsoportonként 1 (WC- nemenként 1) |
Gyermeklétszám figyelembevételével. Másik gyermekcsoporttal közösen is kialakítható, ha a helyiség alapterülete, illetve a gyermekek száma azt lehetővé teszi. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában nem alakítható ki másik csoporttal közösen és ott ahol mozgáskorlátozott gyermeket nevelnek, az akadálymentesWC kialakítása is kötelező. |
|
17. |
felnőtt öltöző NINCS! |
óvodánként (székhelyen telephelyen) 1 amennyiben az óvodapedagógusok száma több mint hat 2 |
A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. |
|
18. |
felnőtt mosdó VAN! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) amennyiben az óvodai csoportok száma több,mint hat 2, vagy az óvoda épülete emeletes szintenként 1. |
A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. |
|
19. |
felnőtt WC helyiség VAN! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) amennyiben az óvodai csoportok száma több, mint hat 2, vagy az óvoda épülete emeletes szintenként 1. |
Alkalmazotti létszám figyelembevételével. A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek. |
|
20. |
felnőtt zuhanyzó VAN! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
A kialakításnál figyelemmel kell lenni arra is, hogy férfi óvodapedagógusok, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai konduktorok is alkalmazásba kerülhetnek |
|
21. |
mosdó, vasaló helyiség VAN! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
22. |
szárító helyiség NINCS! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, ahol a szárító helyiség a mosó, vasaló helyiséggel együtt kialakítható. |
|
23. |
felnőtt étkező NINCS! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
24. |
főzőkonyha VAN! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. |
|
25. |
melegítő konyha |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
26. |
tálaló-mosogató VAN! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
27. |
szárazáru raktár VAN! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. |
|
28. |
földes árú raktár VAN! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. |
|
29. |
éléskamra |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
Ott ahol a tervezési program szerint, helyben főznek. |
|
30. |
karbantartó műhely NINCS! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
Gyógypedagógiai, és konduktív pedagógiai óvodában. |
|
31. |
kerekesszék tároló |
óvodánként (székhelyen és |
Gyógypedagógiai, |
|
NINCS! |
telephelyen) szintenként 2 |
konduktív pedagógiai óvodában, ahol mozgáskorlátozott gyermekeket nevelnek. |
|
|
32. |
ételhulladék tároló VAN! |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
33. |
A fogyatékosság jellege szerint a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvodában, tervezési program többet is előírhat. |
||
- HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI
Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel
|
A |
B |
C |
|
|
1. Csoportszoba |
|||
|
2. |
óvodai fektető |
gyermeklétszám szerint 1 |
Mozgássérült esetén kemény ágybetétek, decubitus matrac egyéni szükséglet szerint; látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén védőszegély (rács). |
|
3. |
gyermekszék (ergonomikus) |
gyermeklétszám szerint 1 |
Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, lábtartóval és ülőkével. |
|
4. |
gyermekasztal |
gyermeklétszám figyelembevételével |
Mozgássérült, látás- és középsúlyos értelmi fogyatékos esetén állítható magasságú, dönthető lapú,peremes, egyszemélyes óvoda asztalok. |
|
5. |
fényvédő függöny |
ablakonként, az ablak lefedésére alkalmas méretben |
|
|
6. |
szőnyeg |
gyermekcsoportonként, a padló egyötödének lefedésére alkalmas méretben |
|
|
7. |
játéktartó szekrény vagy polc |
gyermekcsoportonként 2, sajátos nevelési igényű gyermek esetén további 1 |
|
|
8. |
könyvespolc |
gyermekcsoportonként 1 |
|
|
9. |
élősarok állvány |
gyermekcsoportonként 1 |
|
|
10. |
textiltároló és foglalkozási eszköztároló szekrény |
gyermekcsoportonként 1 |
|
|
11. |
edény- és evőeszköz-tároló szekrény |
gyermekcsoportonként 1 |
|
|
12. |
szeméttartó |
gyermekcsoportonként 1 |
|
|
13. |
2. Tornaszoba NINCS!, de felszerelések vannak! |
||
|
14. |
tornapad |
5 |
|
|
15. |
tornaszőnyeg |
2 |
|
|
16. |
bordásfal |
2 |
|
|
17. |
mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő készlet |
1 |
|
|
18. |
egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések |
három gyermek egyidejű foglalkoztatásához |
Ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel; a pedagógiai programban foglaltak szerint. |
|
19. |
3. Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba |
||
|
20. |
a fogyatékosság típusának megfelelő, a tanulási képességet fejlesztő eszközök |
A pedagógiai programban foglaltak szerint. |
|
|
21. |
tükör (az asztal szélességében) |
1 |
|
|
22. |
Asztal |
1 |
|
|
23. |
Szék |
2 |
Egy gyermek, egy felnőtt |
|
24. |
Szőnyeg |
1 |
|
|
25. |
játéktartó szekrény vagy könyvek tárolására is alkalmas polc |
1 |
|
|
26. |
4. Óvodapszichológusi szoba NINCS! |
Gyermeklétszám szerint |
|
|
27. |
Asztal |
1 |
|
|
28. |
Szék |
4 |
|
|
29. |
Szőnyeg |
1 |
|
|
30. |
Könyvek, iratok tárolására is alkalmas polc |
1 |
|
|
31. |
5. Játszóudvar |
||
|
6. |
kerti asztal |
gyermekcsoportonként 1 |
|
|
7. |
kerti pad |
gyermekcsoportonként 2 |
|
|
8. |
babaház |
gyermekcsoportonként 1 |
|
|
9. |
udvari homokozó |
gyermekcsoportonként 1 |
|
|
10. |
takaróháló |
homokozóként 1 |
A használaton kívüli homokozó lefedéséhez. |
|
11. |
mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök |
V. rész szerint |
||
|
12. |
6. Intézményvezetői iroda |
|||
|
13. |
íróasztal és szék |
1-1 |
||
|
14. |
tárgyalóasztal, székekkel |
1 |
||
|
15. |
Telefon |
1 |
||
|
16. |
Fax |
NINCS! |
||
|
17. |
Könyvszekrény |
1 |
||
|
18. |
Iratszekrény |
1 |
||
|
19. |
Elektronikus adathordozó szekrény |
1 |
||
|
20. |
számítógép internet hozzáféréssel, perifériákkal |
1 felszerelés |
||
|
21. |
számítógépasztal és szék |
1-1 |
||
|
22. |
7. Intézményvezető-helyettesi, tagintézmény-, intézményegységvezetőhelyettesi , óvodatitkári iroda NINCS! |
(a felszerelések feladatellátás szerint helyezhetők el) |
||
|
23. |
íróasztal és szék |
1-1 |
||
|
24. |
iratszekrény |
1 |
||
|
25. |
telefon |
1 |
Közös vonallal is működtethető |
|
|
26. |
számítógépasztal és szék |
1-1 |
||
|
27. |
számítógép, internet hozzáféréssel és perifériákkal |
1 |
||
|
28. |
8. Nevelőtestületi szoba |
|||
|
29. |
fiókos asztal, ami egyben eszköz előkészítő munkaasztal is |
pedagóguslétszám szerint NINCS 1 db. |
||
|
30. |
Szék |
pedagóguslétszám szerint 1 |
||
|
31. |
Könyvtári dokumentum |
500 |
Az óvodapedagógusok felkészüléséhez |
|
|
32. |
Könyvszekrény |
2 |
Legalább ötszáz könyvtári dokumentum tárolásához alkalmas legyen. |
|
|
33. |
Fénymásoló |
1 |
||
|
34. |
Tükör |
1 |
||
|
35. |
9. Többcélú helyiség NINCS! |
|||
|
36. |
tárgyalóasztal székekkel |
1 |
||
|
37. |
10. Orvosi szoba elkülönítővel NINCS! |
berendezése, felszerelése, vonatkozó jogszabályban előírtak szerint |
Amennyiben az óvoda- egészségügyi szolgálat az óvodában megszervezett, biztosított. Gyógypedagógiai, |
|
|
konduktív pedagógiai óvodában, helyben biztosítva. |
|||
|
38. |
11. Gyermeköltöző |
||
|
39. |
öltözőrekesz, ruhatároló, fogas |
gyermeklétszám figyelembevételével |
öltözőrekeszen belül lévő cipőtároló |
|
40. |
öltözőpad |
gyermeklétszám figyelembevételével |
|
|
41. |
12. Gyermekmosdó, WC helyiség |
||
|
42. |
Törölközőtartó |
gyermeklétszám figyelembevételével |
|
|
43. |
Falitükör |
mosdónként 1 |
|
|
44. |
Rekeszes fali polc (fogmosótartó) |
gyermeklétszám figyelembevételével |
|
- TISZTÁLKODÁSI ÉS EGYÉB FELSZERELÉSEK
|
A |
B |
C |
|
|
1. |
egyéni tisztálkodó szerek |
gyermeklétszám szerint 1 |
fésű, fogkefe, fogmosópohár, ruhakefe, körömkefe |
|
2. |
tisztálkodó felszerelések |
mosdókagylóként 1 |
szappantartó |
|
3. |
fésűtartó |
csoportonként 1 |
|
|
4. |
törölköző |
felnőtt és gyermeklétszám szerint 3-3 |
|
|
5. |
abrosz |
asztalonként 3 |
|
|
6. |
takaró |
gyermeklétszám szerint 1 |
|
|
7. |
ágyneműhuzat, lepedő |
gyermeklétszám szerint 3- 3 |
- A FELNŐTTEK MUNKAVÉGZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK
Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel
|
A |
B |
C |
|
|
1. |
szennyes ruha tároló |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
2. |
mosott ruha tároló |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
3. |
Mosógép |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
ha a mosás helyben történik |
|
4. |
Centrifuga |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
ha a mosás helyben történik |
|
5. |
Vasaló |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
6. |
Vasalóállvány |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
7. |
Szárítóállvány |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
8. |
Takarítóeszközök |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
9. |
kerti munkaeszközök, |
óvodánként (székhelyen |
ásó, kapa, gereblye, kerti és locsolókanna |
|
szerszámok |
telephelyen) 1-1 |
||
|
10. |
Hűtőgép |
óvodánként 1 |
|
|
11. |
Porszívó |
óvodánként 1 |
- A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK
|
A |
B |
C |
|
|
1. |
1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként) |
||
|
2. |
különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építő- konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei |
gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben |
csoportszobai és udvari eszközök külön-külön |
|
3. |
mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök |
gyermekcsoportonként gyermeklétszám figyelembevételével |
csoportszobai és udvari eszközök külön-külön |
|
4. |
ének, zene, énekes játékok eszközei |
gyermekcsoportonként gyermeklétszám figyelembevételével |
az óvoda pedagógiai programja szerint |
|
5. |
az anyanyelv fejlesztésének, kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei |
gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben |
az óvoda pedagógiai programja szerint |
|
6. |
értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök |
gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben |
az óvoda pedagógiai programja szerint |
|
7. |
ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök |
gyermekcsoportonként gyermeklétszám figyelembevételével |
az óvoda pedagógiai programja szerint |
|
8. |
a természeti-emberi – tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok |
gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben |
az óvoda pedagógiai programja szerint |
|
9. |
munka jellegű tevékenységek eszközei |
gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben |
az óvoda pedagógiai programja szerint |
|
10. |
2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök |
||
|
11. |
Televízió |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
12. |
magnetofon/CD lejátszó/hangfalak |
három csoportonként 1 |
|
|
13. |
diavetítő vagy projektor |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
14. |
vetítővászon |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
|
|
15. |
hangszer (pedagógusoknak) |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
az óvoda pedagógiai programja szerint |
|
16. |
hangszer (gyermekeknek) |
gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben |
az óvoda pedagógiai programja szerint |
|
17. |
egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések |
gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben |
sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő óvodában: óvoda pedagógiai programja szerint |
|
18. |
projektor vagy írásvetítő |
1 |
- SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK NEVELÉSÉNEK TOVÁBBI SPECIÁLIS ESZKÖZEI
Az e pont alatt felsorolt eszközök, felszerelések helyettesíthetők az adott eszköz, felszerelés funkcióját kiváltó, korszerű eszközzel, felszereléssel
|
A |
B |
C |
|
|
1. |
1.Beszédfogyatékosok |
||
|
2. |
tükör 120x180 cm |
csoportonként 1 |
|
|
3. |
logopédiai alapkészlet |
csoportonként 1 |
|
|
4. |
2.Hallási fogyatékosok NINCS! |
||
|
5. |
Dallamíró |
csoportonként 1 |
|
|
6. |
hallásvizsgáló és hallókészülék tesztelő felszerelés |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenhármat, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében |
|
7. |
vezetékes vagy vezeték nélküli egyéni, csoportos adó-vevő készülék |
gyermeklétszám szerint 1 |
|
|
8. |
a különböző nyelvi kommunikációs szinteknek megfelelő |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai |
|
kifejezések képi megjelenítésére alkalmas elektronikus információhordozó |
nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében |
||
|
9. |
nyelvi kommunikáció vizuális, auditív megjelenítésének ellenőrzésére alkalmas eszköz |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
abban az esetben, ha az óvoda a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelését a többi gyermekkel azonos óvodai csoportban látja el, és a gyermekek száma nem éri el a tizenötöt, az eszköz használata megoldható másik köznevelési intézménnyel történő együttműködés keretében |
|
10. |
szurdologopédiai eszközök |
csoportonként 1 |
|
|
11. |
3.Látási fogyatékosok NINCS! |
||
|
12. |
Olvasótelevízió |
gyermeklétszám figyelembevételével |
gyengén látók, alig látók számára |
|
13. |
hatrekeszes doboz, gombástábla, szöges tábla, csörgő labda |
gyermeklétszám szerint 1 |
|
- EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK
|
A |
B |
C |
|
|
1. |
étel-mintavétel (üvegtartály) készlet |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
amennyiben étel kiosztása folyik |
|
2. |
Elsősegélyláda |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
a közegészségügyi előírások szerint |
|
3. |
gyógyszerszekrény (zárható) |
óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1 |
a közegészségügyi előírások szerint |
|
4. |
amennyiben a betöltött munkakörben viselete előírt, vagy javasolt, munkaruha |
a külön jogszabályban meghatározottak szerint |
|
|
5. |
tűzoltó készülék |
az érvényes tűzvédelmi szabályok szerint |
|
