Házirend

MÉHTELEKI ÓVODA és KONYHA
HÁZIRENDJE
2023.














Szeretettel és tisztelettel köszöntjük a Méhteleki Óvodában

Kérjük, hogy az alábbiakban megfogalmazott Házirendet figyelmesen olvassák végig, és a gyermekek, valamint az eredményes együttműködés érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására! A Házirend készítésénél a jogszabályi elvárásokat, - az elmúlt évek gyakorlatára építve - az Önök elvárásait, jogait és kötelezettségeit, valamint gyermekeik mindenekfelett álló érdekeit vettük figyelembe. A működésünket szabályozó dokumentumainkban foglaltak megvalósításához az óvoda és a család sokoldalú, bizalomra épülő együttműködése szükséges. Törekedjünk arra, hogy kapcsolatunk a kölcsönös bizalomra és tiszteletre épüljön, és valódi partnerek lehessünk. Nevelőtestületünk köszöni megelőlegezett bizalmukat és együttműködésüket!

A házirend elfogadásának és módosításának szabálya
A házirend jogszabályi háttere:
• A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
• 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

• 1997. évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról
A házirend tervezetét a dajkák, az óvodapedagógusok, és a szülők javaslatainak
figyelembevételével az intézmény igazgatója készíti el.
A házirend tervezetét megvitatják a fent megnevezett szervezetek.
Az igazgató a vélemények figyelembe vételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. Ezt a tervezetet véleményezi a Szülői Szervezet vezetősége. A házirendet az intézmény nevelőtestülete fogadja el.Nkt.70&(2)g
- Az érvényben levő házirend módosítását kezdeményezhetik:

• Az intézmény igazgatója
• A nevelőtestület
• A Szülői Szervezet vezetői
• A házirend módosítását az előző pontokban leírt módon kell végrehajtani
• A házirend az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé.



Tartalom
1. BEVEZETÉS 4
1.1. A Házirend célja, feladata 4
1.2. A Házirend személyi, időbeli, területi hatálya 4
2. A MŰKÖDÉS RENDJE 4
2.1. Általános információk 4
2.2. Nyitvatartási idő 5
2.3. Az óvoda munkarendje 6
2.4. Az óvoda napirendje 6
2.5. Az egyéb foglalkozások rendje 7
2.6. A helyiségek, berendezési tárgyak használatának szabályai 8
2.7. Nevelés nélküli munkanapok 8
2.8. Nyári zárva tartás rendje 9
3. A GYERMEKEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK 9
3.1. Az óvoda felvételi kötelezettségével kapcsolatos szabályok 9
3.1.1. Óvodai felvétel, átvétel rendje 9
3.1.2. Óvodai elhelyezés megszűnése 11
3.2. A beiskolázás rendje 12
3.3. A gyermekek értékelésének rendje 12
3.4. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó előírások 12
3.5. A gyermek érkezésének és távozásának rendje 13
3.6. Az óvodába behozott eszközökre vonatkozó rendelkezések 14
3.7. Védő-óvó intézkedések 15
3.7.1. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok 15
3.7.2. Anaflaxiás megbetegedések 16
3.7.3. Diabéteszes gyermek ellátása 17
3.7.4. Baleset megelőzés, balesetvédelem szabályai 18
3.8. Pedagógiai programhoz kapcsolódó óvodán kívüli rendezvények 20
3.9. A gyermekek étkeztetése az óvodában 20
3.10. Térítési díjakkal kapcsolatos szabályok 21
4. A GYEREKEK JUTALMAZÁSÁNAKELVEIÉS FORMÁI, A FEGYELEMZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI. 23
5. A GYERMEKEK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 22
5.1. A gyermeknek joga, hogy: 22
5.2. A gyermeknek kötelessége hogy: 22
6. KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS A CSALÁDDAL 23
6.1. A szülő joga, hogy 23
6.2. A szülő kötelessége, hogy 24
6.3. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása 24
6.4. A kapcsolattartás, együttműködés formái 25
6.5. A szülőket terhelő fizetési kötelezettségek 26
7. EGYÉB, AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGÁT GARANTÁLÓ SZABÁLYOK 26
8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28
9. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 28



1. BEVEZETÉS

1.1. A Házirend célja, feladata
Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg.1
A házirendben foglalt előírások célja, hogy biztosítsák az óvoda törvényes működését, a nevelés zavartalan megvalósítását, valamint a gyermekek közösségi életének megszervezését.

1.2. A Házirend személyi, időbeli, területi hatálya
A házirend személyi hatálya kiterjed: az óvoda valamennyi alkalmazottjára, az intézménybe járó óvodás gyermekekre, szüleikre és a látogatókra.
A házirend időbeli hatálya: a gyermekek és szüleik vonatkozásában az intézményi gyermeki jogviszony kezdetekor keletkezik és az intézményi gyermeki jogviszony megszűnéséig tart. Kiterjed a teljes nevelési évre.
A házirend területi hatálya: a házirend előírásai az intézmény egész területén érvényesek, továbbá kiterjednek az intézmény szervezésében, a pedagógiai program megvalósításához kapcsolódó, óvoda épületén kívüli rendezvényekre, programokra, az oda-vissza való közlekedésre is.

2. A MŰKÖDÉS RENDJE

2.1. Általános információk
Az intézmény neve: Méhteleki Óvoda és Konyha
A székhely óvoda címe: 4975 Méhtelek, Petőfi utca 4. Az intézmény OM azonosítója: 033161
Telefon/fax: 44/368-066 06/70 602-1523
e-mail címe: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

1 Nkt. 8.§ (1)
4

Igazgató: Kelemenné Bakk Tímea

Weboldal: www.mehtelekiovoda.hu




Az intézmény fenntartója: Méhtelek – Garbolc –Nagyhódos – Kishódos Önkormányzatok Óvodafenntartó Társulása 4975 Méhtelek Sport u 3




2.2. Nyitvatartási idő
7.30-16.00











































5

2.3. Az óvoda munkarendje
Az óvodai nevelési év szeptember 1-augusztus 31-ig tart. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Kivételt képeznek a fakultatív foglalkozások: gyógytestnevelés, logopédia, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus stb.
Eltérő az óvodai munkarend abban az esetben is, ha a nemzeti ünnepek, munkaszüneti napok miatt az általános munkarend is változik.
2.4. Az óvoda napirendje
A gyermekek egészséges fejlődéséhez, a biztonságos, szeretetet sugárzó légkörön túl elengedhetetlen az óvodai élet céltudatos megszervezése. A napirend a gyermekek igényeihez igazodva biztosítja biológiai, pszichikai szükségleteik kielégítését, változatos tevékenységi lehetőségeket, az aktív és passzív pihenés megfelelő váltakozását. A folyamatos, rugalmas napirend elősegíti a nyugodt légkör kialakítását, lehetővé teszi, hogy a gyermekek legfontosabb, legfejlesztőbb tevékenységére, a játékra megfelelő idő jusson.







Időkeretek Gyermekek tevékenységei
7.30-9.00 Játék, szabadon választott tevékenységek
9.00-9.30 Folyamatos Tízórai
szabadjáték, játékba ágyazott
tevékenységek
Udvari tevékenységek
12.00-16-ig Étkezés - Uzsonna
Pihenés
Játék, szabadon választott tevékenységek

2.5. Az egyéb foglalkozások rendje
Az óvodánkban különböző fakultatív lehetőségeket biztosítunk a gyermekek számára. A foglalkozásokat óvodapedagógusaink, valamint külső szakemberek vezetik. Az adott nevelési év elején szülői értekezleten tájékoztatjuk a szülőket a lehetőségekről.
Térítésmentes szolgáltatások:

• Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozás: a beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek számára, a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői véleménye alapján.
Vezeti: Pedagógiai Szakszolgálat fejlesztő pedagógusa a fejlesztésre szoruló gyermekek létszámától függően.
• Sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztató foglalkozásai a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Mátészalkai Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján.
Vezeti: Kondor Brigitta utazó gyógypedagógus a megállapított óraszámban.
• Gyógy testnevelés, az orvos javaslata alapján
Vezeti: Pedagógiai Szakszolgálat gyógytornász szakembere.
• Logopédiai fejlesztés logopédiai szakvélemény alapján. Vezeti: Pedagógiai Szakszolgálat logopédusa
• Tehetséggondozás.
Vezeti: Kelemenné Bakk Tímea, Orosz Nikoletta
• Hittan heti egy alkalommal (Református hitoktatásra van lehetőség)

2.6. A helyiségek, berendezési tárgyak használatának szabályai
Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:
• a közösségi tulajdont védeni,
• a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,
• az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,
• az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,
• a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,
• a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

Az óvoda berendezéseit, hordozható informatikai eszközeit az igazgató engedélyével lehet az épületekből kivinni.



2.7. Nevelés nélküli munkanapok
Nevelési értekezletek, szakmai napok, továbbképzések megtartására évente 5 nap adható. Időpontját és felhasználását az éves munkaterv tartalmazza. Pontos időpontjáról a szülőket és a fenntartót legalább 7 nappal előbb tájékoztatjuk.

2.8. Nyári zárva tartás rendje
Az óvoda zárása a fenntartóval egyeztetett időpontban történik. A zárások időpontjáról, február 15-ig pontos tájékoztatást kapnak a szülők.

3. A GYERMEKEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK


3.1. Az óvoda felvételi kötelezettségével kapcsolatos szabályok

3.1.1. Óvodai felvétel, átvétel rendje

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.

Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt
vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon.2

A beiratkozáshoz szükséges okiratok, dokumentumok:
a. a gyermek nevére kiállított személyazonosságot igazoló hatósági igazolványok (személyi igazolvány, születési anyakönyvi kivonat, vagy útlevél)
b. lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya)
c. a gyermek TAJ kártyája
d. a szülő személyazonosságát igazoló hatósági igazolványok (személyi igazolvány, útlevél vagy vezetői engedély)
e. nem magyar állampolgár esetén a gyermek státuszát igazoló dokumentum, továbbá a szülőnek igazolnia kell azt, hogy milyen jogcímen tartózkodik a gyermek Magyarország területén (Nkt. 92. §)
f. egyéb, a gyermek egészségügyi állapotát és óvodaérettségét, sajátos nevelési igényét, hátrányos helyzetét igazoló dokumentum (orvosi igazolás, szakértői vélemény, gyermekvédelmi kedvezményről szóló határozat… stb.)


Az Nkt. 8. § (2)A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.
2 Nkt.) 8. § (2)
A szülő - a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva kérelmezheti az óvodai foglalkozások alóli felmentést. A kérelem a tárgyév április 15. napjáig nyújtható be. 2 Nkt.) 8. § (2)

A felmentés annak az évnek az augusztus 31. napjáig szól, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti.

Különös méltánylást érdemlő esetben - a tárgyév április 15-éig benyújtott - újabb kérelem alapján annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, a Kormány rendeletében kijelölt szerv felmentheti a gyermeket az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.
Tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében a kérelem a tárgyév április 15. napja után is benyújtható.
A kérelem benyújtás:
A szülő a felmentés iránti kérelmet a területileg illetékes kormányhivatalhoz nyújthatja be.
A kérelem elbírálása
A gyermek az óvodai foglalkozáson való részvétel alól felmenthető, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.
Amennyiben az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, csak az igazgató vagy a védőnő, továbbá tartós gyógykezelés alatt álló gyermek esetében az Eütv. 89. §-a szerinti általános járóbetegszakellátásban, vagy az Eütv. 91. §-a szerinti általános fekvőbeteg-szakellátásban részt vevő szakorvos rendelhető ki. Ügyintézési határidő a kérelem benyújtásától számított 50 nap.

Az ügyben eljáró hatóság: a területileg illetékes kormányhivatal.

2 Nkt.) 8. § (2)
Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos.

Külföldön történő óvodakötelezettség teljesítés

A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha a gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének – jogszabályban előírt- utolsó határnapját követő tizenöt napon belül, azaz írásban értesíteni az Oktatási Hivatalt.

A Magyarországon tartózkodó, nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.3
A gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, vagy ahol a szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az intézmény igazgatója dönt.

Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvoda igazgatója dönt.

Az óvoda igazgatója az óvodai felvételi, átvételi kérelemnek helyt adó döntését írásban közli a szülővel. A szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján - az elektronikus elérhetőségének megadásával - kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került.

Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda igazgatója a döntésről értesíti az előző óvoda igazgatóját.

Az óvoda igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett

3 Nkt. 92.§(1)

át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van.

A kötelező felvételt biztosító óvoda igazgatója a megküldött nyilvántartás alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be.4
A kijelölt óvoda igazgatója a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét, ha a gyermeket az óvodába nem íratták be.

Az óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.

A jelentkezést megelőzően minden érdeklődő szülő és gyermeke részére az óvoda rendelkezésre áll –időpont egyeztetés után.

3.1.2. Óvodai elhelyezés megszűnése

Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha
• a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján,
• a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján,
• az óvodába járási kötelezettségét külföldön teljesítő gyermek eléri a tanköteles
kort.5











4 Nkt. 45.§(10)
5 Nkt. 53.§ (1)
11

3.2. A beiskolázás rendje

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban éri el, a kormányhivatal a szülő kérésére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

A tankötelezettség kezdetéről:

• az óvoda igazgatója
• ha a gyermek nem járt óvodába, az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság
• az óvoda, az iskola vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. 6

3.3. A gyermekek értékelésének rendje

A gyermekek fejlődésének nyomon követését azonos szempontsor alapján összeállított egyéni fejlődési lapon vezetik óvónőink./Ilyen vagyok, Fejlődési Napló/ DIFER mérés keretében a gyermekek értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi képességeinek felmérése, az eredmények rögzítése évente két alkalommal történik, (szeptember és április) erről a szülőket folyamatosan tájékoztatjuk.

3.4. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó
előírások

A gyermek, ha az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolni kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha:

• a gyermek, a szülő előzetes írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra. (3 napig terjedő időre az óvodapedagógus engedélyével, 10 napnál hosszabb hiányzás esetén az igazgató engedélyével)


6 Nkt. 45.§ (2),(4)

• a gyermek beteg volt, és arról a szülő orvosi igazolást hoz. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is.
• a gyermek, hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni,

Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az igazolatlan
mulasztás hátrányos következményekkel jár:

• Ha a gyermek egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot.
• Ha az igazolatlan mulasztás egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda igazgatója a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot.
• Ha az igazolatlan mulasztás egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda igazgatója haladéktalanul értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

3.5. A gyermek érkezésének és távozásának rendje

A gyermeket az óvodába érkezéskor a szülő minden esetben személyesen adja át az óvónőnek, távozáskor hasonló módon az óvónőtől kérje el, ellenkező esetben nem tudunk felelősséget vállalni a gyermek biztonságáért.

A szülő köteles írásban nyilatkozni arról, hogy ha más személy viszi el az óvodából a gyermeket. 14 év alatti személy csak úgy viheti el a gyermeket, ha a szülő ezt írásban engedélyezi.

Válófélben, vagy külön élő szülök esetén kizárólag a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy annak megbízottja viheti el a gyermeket.

Az óvodába érkezés legkésőbbi időpontja 8.30. óra. A zavartalan napirend biztosítása érdekében, ezt kérjük betartani. A gyermek váratlan betegsége esetén köteles a szülő 8.30-ig telefonon, vagy személyesen jelezni, hogy a gyermek nem megy óvodába.

Az óvoda zárásáig a szülő köteles gyermeke elviteléről gondoskodni. Amennyiben a szülő nem jelezte rendkívüli akadályoztatását előre, illetve időben az óvónőnek, az ügyeletes óvónő először telefonon keresi a szülőt, nagyszülőt, sikertelen telefonálás esetén köteles az illetékes Hatóság intézkedését kérni, majd jelez a Gyermekjóléti Szolgálat szakemberének.

Azokon a rendezvényeken, amelyeken a szülők is részt vesznek, a szülő köteles a gyermeke biztonságáról gondoskodni, és az óvoda szabályait betartani.

Az ebéd után hazamenő gyermekeket 12.45-13.00 óra között kérjük elvinni. A szülők kopogással, a csoportszobába való benyitogatással a gyerekek étkezését ne zavarják. A délutáni pihenő zavartalan biztosítása érdekében az ebéd után hazamenő gyermekek 13.00 óra után az óvoda épületében, udvarán nem tartózkodhatnak.

3.6. Az óvodába behozott eszközökre vonatkozó rendelkezések

A házirend előírhatja az óvodába, a gyermekek, által bevitt tárgyak csoportszobában, öltözőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A házirend az óvodába járáshoz, a nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat a szülők megszegik, a bekövetkezett kárért a nevelési-oktatási intézmény nem felel.7

Az óvodába járáshoz szükséges, behozható eszközök, tárgyak:

• A gyermekek számára benti cipő, tartalék váltó ruházat évszaknak megfelelően, tornafelszerelés. A szülők kötelesek jellel ellátni a gyermekek ruházatát, cipőjét, a könnyebb azonosítás miatt.
• Személyes plüss játék, párna, takaró, amely a szülőtől való elválást és az óvodai befogadást segíti.

Az óvodába nem hozható tárgyak:

• Értékes otthoni játék, mobiltelefon, ékszer, óra, bármilyen étel, ital, gyógyszer, cumisüveg, balesetveszélyes és sérülést okozó eszközök.



7 Nkt. 25.§ (3)

Amennyiben az óvónők erről tudomást szereznek, a tárgyakat a gyermektől elveszik, majd délután átadják a szülőknek.

3.7. Védő-óvó intézkedések

3.7.1. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok

Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat! Beteg gyermek az óvodát nem látogathatja, mert veszélyezteti társai egészségét és saját gyógyulását. Az óvodai közösség a beteg gyerek gyógyulásához szükséges feltételeket nem tudja biztosítani. Az óvónők gyógyszert, kúpot a szülőktől nem vehetnek át, a gyermeket az óvodában gyógyszerezni nem lehet. Kivétel ez alól, az életmentő gyógyszerek beadása. ( asztma pipa, allergia elleni gyógyszer, cukorbetegség, lázgörcs,) A szülő köteles ilyen esetben olyan, az orvos által aláírt, lepecsételt igazolást átadni az óvónőnek, amely tartalmazza, hogy a gyermeknek mikor, pontosan milyen adagolásban adható be a megnevezett gyógyszer.

Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítésről, értesíti a szülőt, aki köteles a legrövidebb időn belül gyermekét elvinni az óvodából. Ezután a szülő köteles gondoskodni gyermeke orvosi ellátásáról. A gyermek csak gyógyultan, orvosi igazolással jöhet újra óvodába.

Fertőző betegség (rubeola, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű, szalmonella) esetén a szülő köteles az óvodát értesíteni. Az intézmény a bejelentést követően jelez az ÁNTSZ felé és fertőtlenítő takarítást végez. Fejtetűvel fertőzött gyermeket csak a fertőtlenítés, illetve a serkék teljes eltávolítása után védőnői igazolással tudjuk fogadni Amennyiben a szülő nem a fentiek szerint jár el, értesítjük az illetékes egészségügyi hatóságot.

Az óvodapedagógus feladatai napközben megbetegedett gyermek, vagy baleset esetén: a gyermeket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoport felügyeletét meg kell oldani. A betegség, baleset súlyosságától függően azonnal mentőt hívni, és értesíteni a szülőket. Amennyiben a gyermeknek valamelyik érzékszerve sérül, azonnal mentőt kell hívni, majd értesíteni a szülőt.






3.7.2. Anafilaxiás megbetegedés

Az allergiás megbetegedések kezelése érdekében a Méhteleki Óvoda és Konyha nevelőtestülete az alábbi eljárásrendet dolgozta ki.
Az anafilaxia súlyos, életveszélyes allergiás reakció. A tünetek a gyermeknél allergiát kiváltó anyaggal (amelyet allergénnek is neveznek) való érintkezést követően másodperceken vagy perceken belül jelentkezik.
Az anafilaxia a szervezet immunrendszerének túlzott reakciója valamilyen, egyébként ártalmatlan anyagra, pl. bizonyos élelmiszerekre. A szervezet ezekre reagál és védekezésként kémiai anyagokat szabadít fel.
A gyors és hatékony beavatkozás, valamint az óvodai közösség megfelelő felkészítése létfontosságú a tragikus esetek elkerülése érdekében. Rendkívül gyorsan kialakulhat bizonyos allergénekkel való érintkezés után, amely során összeomolhat a légzés, a keringés, és beállhat a halál.
Az anafilaxiás sokkot leggyakrabban kiváltó allergének:
• rovarmérgek (méhcsípés, darázscsípés);
• gyógyszerek
• egyes élelmiszerek.
Ezt kell tenni anafilaxiás sokk esetén:
• Az anafilaxiás sokk kezelése sürgős és komoly figyelmet igényel.
• Az első lépés: az érintett személy allergiás reakciójának felismerése és azonnali segítségnyújtás kérése.
• Az anafilaxiás sokk tünetei közé tartozhatnak a légzési nehézségek, a bőrkiütések és duzzanatok, a gyengeség és az eszméletvesztés.
• A legfontosabb teendők közé tartozik a gyorsan beadható adrenalin injekció alkalmazása amelynek segítségével visszafordíthatóvá válik a keringés összeomlása.
• Az injekció beadása után azonnal hívjunk mentőket, akik további orvosi ellátást tudnak biztosítani.

Azon gyermekek esetében, akik igazoltan, orvos által diagnosztizált allergiás betegségben
szenvednek, a szülőknek kötelessége azt jelezni az óvoda dolgozóinak.



3.7.3. Diabéteszes gyermek ellátása

A cukorbetegség, vagy más éven diabétesz egy anyagcserezavar, amelyben a szénhidrátok
hasznosítása szenved zavart.
Az intézményben a szülő külön kérelme alapján biztosítjuk a diabétesszel élő gyermekek speciális ellátását. Az ellátás érdekében minden óvodapedagógus részt vett diabétesszel élő óvodások ellátását támogató pedagógus továbbképzésen ( DiaMentor,) melynek eredményeképpen rendelkeznek az itt szerzett tanúsítvánnyal. A tanúsítványt az Oktatási Hivatal által szervezett továbbképzésen szerezték meg. A képzés során elsajátították a vércukorszint mérést és inzulin beadását. A gyermekek ellátását szakorvosi előírás szerint végzik.


A gyermekek egészségének védelme érdekében szülők a csoportszobába, mosdó helyiségbe utcai cipővel nem léphetnek be. A csoportszobákba a szülők csak az óvodai ünnepélyek, rendezvények idején tartózkodhatnak.

Ittas, bódult állapotú szülőnek, hozzátartozónak a gyermek védelme érdekében nem adjuk
ki a gyermeket.

A gyermekek ágyneműjének, törülközőjének tisztaságáról az óvoda gondoskodik.

Az óvoda mellékhelyiségeit csak a gyerekek és az óvoda dolgozói használhatják egészségügyi okokból.

3.7.4. Baleset megelőzés, balesetvédelem szabályai

A balesetek megelőzése érdekében az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a baleset megelőzési és tűzvédelmi előírásokat. Ennek érdekében minden nevelési év elején munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson kötelesek részt venni.

Az óvodában történő baleset esetén a gyermeket elsősegélyben részesítjük, értesítjük a szülőt, vagy a baleset súlyosságától függően mentőt hívunk. A baleseti jegyzőkönyvet az intézményvezető készíti el majd a jogszabályban rögzített hivatalos szervek részére megküldi.

A gyermekek életkorának, fejlettségi szintjének megfelelő balesetvédelmi, baleset megelőzési tájékoztatás, felvilágosítás minden csoportban az óvodapedagógusok feladata. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentáljuk. A gyermekekkel egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat az óvodai nevelési év megkezdésekor, illetve folyamatosan (kirándulás, séta, túra, autóbuszos közlekedés, kerékpározás stb.) ismertetjük.

A gyermekek biztonsága érdekében az óvoda kapuját zárva kell tartani. A szülők kötelessége is, hogy figyeljenek arra, hogy maguk után minden esetben a kapu tetején lévő toló zárral bezárják.

Nyitvatartási idő alatt az óvoda egész területén csak az óvodába beíratott gyermekek tartózkodhatnak, felelősséget csak értük vállalunk. Az iskolás testvérek felügyeletét nem tudjuk felvállalni, elhelyezésükről a szülőknek kell gondoskodni.

A gyermekek az óvoda helyiségeiben, udvarán csak felügyelet mellett tartózkodhatnak. A szülők, amint átvették az óvodapedagógustól a gyermeket, teljes felelősséggel tartoznak gyermekük biztonságáért.

A balesetek megelőzése érdekében az óvoda folyosóin, öltözőkben futkározni, ablakpárkányra, radiátorra, szekrények tetejére felmászni nem szabad, ennek betartása a szülők kötelessége is. A gyermekeket az ajtókon hintázni ne engedjék.

Árammal működő eszközöket olyan magasságban kell elhelyezni, hogy a gyermekek ne érhessenek hozzá. Gyermekeknek villanyt felkapcsolniuk, elektromos eszközt bekapcsolniuk tilos!

Az udvari játékeszközök használatának rendjét naponta ismertetni kell a gyerekekkel, biztosítani kell az állandó felügyeletet mellettük.

Az udvari játékeszközök állapotát minden nap ellenőrizni kell, a rongálódást jelezni az igazgatónak. A játékokat a kijavításig el kell keríteni és biztosítani, hogy a gyerekek ne használhassák.

Az óvodás gyermekek biztonsága, az óvoda értékeinek megőrzése érdekében az óvoda épületében idegenek engedély nélkül nem tartózkodhatnak.

A gyermekek biztonsága érdekében az óvodapedagógust a csoportból kihívni telefonhoz, vagy egyéni beszélgetéshez nem lehet. A gyermekekkel kapcsolatos üzenetet az óvodatitkáron keresztül kérjük eljuttatni. Az egyéni beszélgetéseket pedig a fogadó órákon kell megvalósítani.

Az intézmény területére, illetve az óvoda által az intézményen kívül szervezett foglalkozásokra, vagy rendezvényekre tilos olyan tárgyat, anyagot, eszközt bevinni, amely

veszélyes lehet az életre, az egészségre, testi épségre, és alkalmas a köznyugalom vagy a közerkölcs megsértésére.

Tűzriadó- és bombariadó esetén, veszélyhelyzetben, mentésnél a Tűzriadó terv szerint kell eljárni.

Az óvodában tartózkodó szülők, gyermekek kötelesek az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó rendelkezéseket betartani, a keletkezett balesetek felelősségét vállalni. Balesetveszély esetén az óvodában tartózkodó minden személynek kötelessége szólni az éppen ott lévő óvodapedagógusnak még akkor is, ha baleset nem következett be.



3.8. Pedagógiai programhoz kapcsolódó óvodán kívüli rendezvények

Kirándulásokon, sétán, túrákon, színházlátogatáson stb. minden 10 gyermek mellé minimum egy felnőttet kell biztosítani.
Amennyiben a kiránduláson szülők is részt vesznek, el kell fogadniuk az óvodapedagógus kéréseit a kísérésre vonatkozóan, illetve figyelembe kell venniük a Házirend előírásait.
A gyermekekkel indulás előtt ismertetni kell azokat a szabályokat, elvárt magatartási formákat, amelyek az egészségüket, biztonságukat védik.


3.9. A gyermekek étkeztetése az óvodában

Az óvodában csak a Főző konyha által elkészített ételt szabad fogyasztani. Házilag készített, nem igazolt helyről szállított élelmiszert, süteményt, tortát az óvodába hozni tilos! Születésnapi, névnapi kínálásokra, kirándulásra csak igazolt helyen vásárolt édességet, élelmiszert szabad behozni.
A gyermekek által az óvodában fogyasztott ételekből a Népegészségügyi Intézet (ÁNTSZ) előírásainak megfelelően ételmintát teszünk el, és ezt 72 órán át megőrizzük.
A szülő az óvoda területén gyermekének nem adhat semmilyen ételt, az egyéni nassoltatás a többi gyermekkel szemben etikátlan, valamint az ÁNTSZ járvány- és egészségügyi előírásaival ellenkezik.



A gyermekek az óvodában reggelit nem kapnak, ezért kérjük, hogy otthonról ne engedjék el őket reggeli nélkül.
Az óvodák bejáratánál kifüggesztett étlapon keresztül tájékoztatást kapnak a szülők a gyermekek számára nyújtott heti étrendről, melyet az élelmezésvezető állít össze.

A 37/ 2014. (IV.30.) EMMI rendelet 15. § szerint a nevelési-oktatási intézményben minden, szakorvos által igazolt diétás étkezést igénylő személy számára az állapotának megfelelő diétás étrendet kell biztosítani.

A diétás étrendet az intézmény megpróbálja biztosítani.

Amennyiben a szülő kíván gyermeke diétás étkezéséről gondoskodni, ezt előre jelzi.

Egész napos kirándulások alkalmával az óvoda biztosítja a gyerekek számára a napi háromszori étkezést úgy, hogy az óvodából távol lévő csoportoknak hideg élelmiszert tartalmazó csomagot készít a konyha.
Az étkezések időpontja:
• -9,30 között

• -13 óra között
• -16 óra között
Élelmezésbiztonsági előírások:


Mások gyermekinek étellel kínálása az ételallergiák miatt tilos. Élelmiszer az öltözőszekrényekben nem tárolható. Ünnepek, jeles napok esetében kizárólag gyári csomagolású, biztonsági előírásoknak megfelelő feliratokkal ellátott, felbontatlan aprósütemény, kekszféleség, valamint legalább 50 % gyümölcstartalmú rostos ital (zárt csomagolásban) hozható.

3.10. Térítési díjakkal kapcsolatos szabályok

Az étkezési térítési díj megállapítása a Méhteleki Önkormányzata képviselő-testülete által hozott érvényes rendelet alapján történik.
Az étkezési díjat minden hónapban a kijelölt napokon, az élelmezésvezetőnél lehet
befizetni.
Az étkezési díjakat az adott hónapra előre kell fizetni, a hiányzások miatti túlfizetés a következő hónapban kerül elszámolásra.
Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 8.30 óráig. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.


A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) rendelkezése szerint a gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: ingyenes étkezés) az óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha:
• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
• tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek
• olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek
• olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át.



4. A GYEREKEK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, A FEGYELEMZŐ INTÉZKEDÉSEK FORMÁI ÉS ALKALMAZÁSÁNAK ELVEI.
A személyre szabott, differenciált értékelést helyezzük előtérbe. A tevékenységek során
személyes kapcsolatban és bátorító attitűddel értékeljük a gyermekek tevékenységét, magatartását.
A pozitív értékelés eszközeit (dicséret, simogatás, kedves gesztus) használjuk.
Tilos a tárggyal, édességgel való jutalmazás, a gyermekek megszégyenítése, kiközösítése, kigúnyolása, csoportból való eltávolítása, szükségleteik megvonása, testi bántalmazása.
Ha a gyermek viselkedése indokolja, saját és társai nyugalma, fejlődése érdekében, elkerülhetetlen az elmarasztalás. Nem a gyermeket, csak a negatív cselekedeteit ítéljük el. A fegyelmező intézkedések az életkori sajátosságból fakadóan mindig a pozitív irányba ható mintaadás, átterelés, motiválás, megbeszélés, szélsőséges esetben a tevékenység megállítása. Az értékelés fontos közösségalakító tényező. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel erősíthetők leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásai, és ezzel alakíthatók ki a pozitív motivációk.

5. A GYERMEKEK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

5.1. A gyermeknek joga, hogy:

• képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben részesüljön, és felkészüljön a következő életkori szakaszra.
• A nevelési intézményben biztonságban, és egészséges környezetben neveljék, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
• Emberi jogait, személyiségét tiszteletben tartsák, védelmet nyújtsanak neki, s különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát a nevelési intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében.
• Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai hovatartozását tiszteletben tartsák.
• Állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért.
• Családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben részesüljön.
• Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön.
• A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
• A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.

5.2. A gyermeknek kötelessége hogy:

• életkorához és fejlettségéhez igazodva, pedagógus felügyelete, irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában.

• óvja saját és társai testi épségét, egészségét, haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt.
• óvja az óvoda berendezéseit, felszereléseit, a foglalkozások során használt eszközöket
• tanulja meg tisztelni a felnőtteket, szeresse és fogadja el pajtásai egyéniségét, másságát.
• Cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyermek e jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvodai alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez, fejlődéshez való jogát.


6. KAPCSOLATTARTÁS, EGYÜTTMŰKÖDÉS A CSALÁDDAL

6.1. A szülő joga, hogy:

• Szabadon választhat gyermeke részére óvodát
• Megismerje az óvoda pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.
• Gyermeke fejlődéséről rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon.
• Kezdeményezze szülői szervet létrehozását és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy részt vegyen.
• Az intézmény igazgatója vagy az óvodapedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, valamint az óvoda nyitott rendezvényein.
• Gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét.
• Megállapításairól tájékoztathatja az intézmény nevelőtestületét és a fenntartót.
• Írásbeli javaslatát az intézmény vezetője, a nevelőtestület, a szülői szervezet, az óvodapedagógus megvizsgálja, és arra a megkeresésétől számított tizenöt napon belül, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon.
• Az óvodai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek

tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.
• Személyesen vagy jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában.
• Az oktatási jogok biztosához forduljon.


6.2. A szülő kötelessége, hogy:

• Gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.
• Gondoskodjon arról, hogy gyermeke 3 éves korától rendszeresen vegyen részt az óvodai nevelésben.
• Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyermek közösségbe való beilleszkedését, az óvoda rendjének, a közösségi élet szabályainak elsajátítását.
• Rendszeresen tartson kapcsolatot gyermeke pedagógusaival és részükre az együttnevelés érdekében szükséges tájékoztatást adja meg.
• Gyermekét tisztán, gondozottan, a házirend szabályait betartva hozza óvodába, gondoskodjon váltóruháról, váltócipőről, tornafelszerelésről, pizsamáról.
• Gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét Ha az e bekezdésében foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.
• A szülő köteles megadni lakcímét és a napközbeni elérhetőség érdekében a telefonszámát. Adatainak, elérhetőségének változásait haladéktalanul be kell jelentenie a csoportban dolgozó óvónőknek.
• Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.

6.3. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása

Célkitűzéseinket, feladatainkat a Méhteleki Óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza. Az óvodába járó gyermekeket arra neveljük:

• hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket
• szeressék és fogadják el pajtásaik egyéniségét, különbözőségét
• legyenek képesek alkalmazkodni egymáshoz
• konfliktusaikat ne durvasággal, erőszakkal, árulkodással oldják meg
• óvják és védjék környezetüket

Ezen törekvéseink sikerének érdekében kérjük a szülőket, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék meg gyermekeikben. Ne tegyenek indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyerekeire, az óvoda dolgozóira, szülőtársaikra. Ne bíztassák gyermeküket verekedésre, még ha előző nap gyermeküket is ért sérelem. Más gyermekét semmilyen formában nem vonhatják felelősségre. Kulturált magatartással, a közösségi érintkezés szabályainak megtartásával segítsék gyermekük pozitív fejlődését. Mutassanak jó példát gyermeküknek arra, hogyan becsülik és óvják meg az óvodai eszközöket, tárgyakat, valamint gyermekük minden alkotását, munkáját, így gondoskodnak azok hazaviteléről.

6.4. A kapcsolattartás, együttműködés formái

Az óvoda és a családi ház jó partneri kapcsolatának, az igazi, valós együttműködésnek feltétele, hogy a szülőknek lehetősége legyen megismerni az óvoda nevelési törekvéseit és aktívan vegyenek részt az óvoda életében. Annak érdekében, hogy a gyermekek óvodai életéről, képességei fejlődéséről a szülők folyamatosan információt kapjanak, szükség van az őszinte, nyitott párbeszédre. Intézményünkben az együttműködés lehetőségei:

• Fogadó óra
• Szülői értekezlet évente 2 alkalommal
• Nyílt napok
• Nyilvános ünnepélyek, jeles napok
• Családi játszó napok
• Családlátogatás (igény szerint, előzetes megbeszélés alapján)
• A faliújságra kifüggesztett információkon keresztül
• Közösen szervezett kirándulások
• Munkadélutánok

• Tehetséggondozás-értékelés a műhelytevékenységekről (félévente egy
alkalommal)

Az óvoda munkatervéről, óvodai dokumentumok változásáról az intézmény igazgatója a szülői szervezet képviselőit évente két alkalommal nevelőtestületi értekezlet keretében szóban tájékoztatja.
A szülők saját és gyermekeik jogainak érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, útján az óvoda igazgatójához, az adott ügyben érintett gyermek óvodapedagógusához, vagy a szülői szervezethez fordulhatnak.
Kérjük a szülőket, hogy a gyermekükkel kapcsolatos információt, tájékoztatást csak a gyermek óvodapedagógusától, illetve a igazgató kérjenek, a nevelőmunkát segítő dolgozók ebben nem illetékesek. Óvodába érkezéskor és távozáskor a néhány mondatos információcserén kívül az óvodapedagógus figyelmét a csoporttal való foglalkozásról ne vonják el, mert az előidézheti baleset kialakulását, és zavarja a nevelés folyamatát.

Kérjük a szülőket, hogy tartsák tiszteletben az óvoda alkalmazottainak – közfeladatot ellátó személyeknek – az emberi méltóságát és jogait.

Kérjük továbbá, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék meg gyermekeikben. Ne tegyenek indulatos, negatív megjegyzéseket mások gyerekeire, az óvoda dolgozóira, szülőtársaikra. Ne bíztassák gyermeküket verekedésre, még ha előző nap sérelem is érte a gyermeküket. Más gyermekét semmilyen formában nem vonhatják felelősségre.

6.5. A szülőket terhelő fizetési kötelezettségek

A gyermek szülőjének írásbeli nyilatkozatát kell beszerezni minden olyan óvodai döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul.8 (kirándulás, színház, mozi, múzeum.stb.)
A szervezett programok költségének szedhető összegét a Szülői Szervezet határozza meg. Az intézménynek a szülők írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni:
• A gyermekkel kapcsolatos minden vizsgálat előtt

• Kirándulások engedélyezéséhez
• A gyermekükről készült felvételek megjelenhetnek-e az intézmény honlapján,
• Videó felvételhez
• Pályázatokon való részvételhez


7. EGYÉB, AZ INTÉZMÉNY BIZTONSÁGÁT GARANTÁLÓ SZABÁLYOK
• Bombariadó, tűzriadó esetén a szükséges tennivalókat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint kell elvégezni.
• Az intézmény területén tilos a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás! Részletes szabályozás az SZMSZ-ben.
• Ügynökök, árusok csak a vezető engedélyével folytathatnak az intézményben üzleti tevékenységet.
• Az igazgató engedély megkérése után plakát, reklámszöveg csak akkor kerülhet ki az óvoda faliújságjára, ha az az óvoda tevékenységével összefügg.
• Az óvoda látogatására a jogosultakon kívül csak az óvodavezető adhat engedélyt.
• Az óvodai szülői értekezleteken, ünnepélyeken mobil telefon nem használható.
• A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi
szervezet nem működhet.


8. A házirend megszegésére vonatkozó rendelkezések
A házirend a köznevelési törvény felhatalmazása alapján alkotott belső jogi szabályzat – a különböző jogszabályokban megfogalmazott jogok, kötelességek érvényesülésének helyi gyakorlata –, a benne foglaltak betartása minden érintett számára kötelező, megszegése jogi következményeket von maga után, és szankciót eredményez.

A házirendben megfogalmazott szabályok az óvodás gyermekekre, szüleikre, valamint az óvodában dolgozó alkalmazottakra vonatkoznak, s a gyermekek óvodába történő jogszerű belépésétől az intézmény elhagyásáig terjedő időre, illetve – a szülőkkel történő megállapodás szerint – a nevelési időn túl, vagy az intézmény épületén kívül szervezett programok idejére érvényesek.

Ha a szülő rendszeresen vagy súlyosan megsérti a házirend előírásait, gátolja az óvoda zavartalan működését, kitiltható az óvodából. Ilyen döntést az igazgató akkor hozhat, ha több ízben szóbeli, majd írásbeli figyelmeztetés után sem változtat magatartásán a szülő.



9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9.1. A Házirend az elfogadást követően lép hatályba és a visszavonásig érvényes. Egyúttal az előző Házirend hatályát veszti. Felülvizsgálata évente történik. A módosítását kezdeményezhet a nevelőtestület, a szülői közösség, valamint a törvényi változások tehetik szükségessé.
9.2. A Házirendet a nevelőtestület fogadja el. A Szülői Szervezet véleményezi.
9.3. A Házirend nyilvánossága: az adott nevelési évre vonatkozó és érvényes Házirendet minden nevelési év első szülői értekezletén az óvodapedagógusok szóban ismertetik a szülőkkel. A megismerhetőség folyamatos biztosítása érdekében megtalálható az óvoda folyosóján, KIR felületén és az intézmény honlapján a www.mehtelekiovoda.hu címen.


10. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK


Az intézmény házirendjét a nevelőtestület a szülői szervezet véleményének kikérésével fogadja el. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.



Az óvoda házirendjének kiegészítése a koronavírus járványveszély fennállása alatt alkalmazandó szabályokról
A koronavírus (COVID-19) fertőzés Magyarországi terjedésének megfékezése, az óvodát látogató gyermekek és hozzátartozóik egészségének védelme, továbbá az óvodában az egészséges és biztonságos tartózkodás feltételeinek biztosítása érdekében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 22. §-a alapján – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályait is figyelembe véve – az óvoda házirendjét a koronavírus járványveszély fennállásának idejére az alábbi rendelkezésekkel egészül ki. 1. A gyermekek óvodai tartózkodásának, óvodai foglalkozásokon való részvételének speciális feltételei
• Az óvoda 2020. május 25. napján történő újra nyitását követően a gyermek szülője vagy törvényes képviselője (a továbbiakban: szülő) - a gyermek által látogatott első nevelési nap megkezdését megelőzően - a koronavírus járványveszéllyel összefüggésben az óvoda által alkalmazott nyilatkozat megtételére köteles.
• Amennyiben a nyilatkozat tartalma alapján a gyermek kapcsán a koronavírussal való fertőződés veszélye áll fenn - ezen körülmény fennállásának ideje alatt - a gyermek az óvodába nem hozható és nem vehető be. Az ilyen okból történő mulasztást - egyéb alapos indokkal történő mulasztásként - igazoltnak kell tekinteni.
• Amennyiben a szülő a nyilatkozattételt megtagadja, úgy a gyermek az óvodába nem hozható és nem vehető be.
• Szülő köteles a gyermek óvodába történő behozatalát megelőzően minden alkalommal a gyermek testhőmérsékletének mérésére. Amennyiben az a 37,3 °C-ot eléri vagy azt meghaladja, a gyermek az óvodában nem hozható és nem vehető be. Az ilyen okból történő mulasztást-egyéb alapos indokkal történő mulasztásként - igazoltnak kell tekinteni.
• Amennyiben a gyermeken megbetegedés jelei tapasztalhatók úgy az óvodába nem hozható és nem vehető be, az óvodai foglalkozásokon történő részvétele kizárólag orvosi igazolás birtokában megengedett, mely tanúsítja, hogy egészséges, közösségbe mehet.
• Amennyiben a gyermek óvodában történő tartózkodásának ideje alatt a gyermeken megbetegedés jelei tapasztalhatók, úgy az óvoda munkatársa - így kifejezetten az óvodai dajka vagy az óvodapedagógus - a gyermek testhőmérsékletét érintés nélküli lázmérővel megméri.
• Amennyiben az érték 37,3 °C-ot eléri vagy meghaladja az óvoda a szülőt értesíti, aki köteles a gyermeket óvodából haladéktalanul elvinni. A gyermeknek az óvodában történő tartózkodása, óvodai foglalkozásokon történő részvétele a továbbiakban kizárólag orvosi igazolás birtokában megengedett, mely tanúsítja, hogy a gyermek egészséges, közösségbe menni.
• Fentiek érdekében a szülő köteles biztosítani, hogy az óvoda számára rendelkezésre bocsátott elérhetőségen a gyermek óvodai tartózkodásának ideje alatt folyamatosan elérhető legyen.
• Amennyiben a szülő a koronavírus járványveszélyre tekintettel nem kívánja gyermekét a fennálló nevelési évben óvodába vinni, írásban kérelmezheti az intézményvezetőnél, mely távolmaradás az intézményvezető által engedélyezésre hiányzás, ezáltal igazolásra kerül.
2. Az óvoda területén történő tartózkodás szabályai
• Az óvoda működési területére történő belépést a gyermeket kísérők számára kizárólag a száj és az orr eltakarására alkalmas maszkban, kendőben vagy sálban engedélyezett azzal, hogy a gyermeket kizárólag egy fő arra jogosult más hozzátartozó kísérheti be, illetve viheti el az óvodából.
• Az óvoda működési területére történő belépést követően a kihelyezett kézfertőtlenítő folyadék használata kötelező.
• Az óvoda épületében - annak előterében, öltöző részében, illetve mellékhelységben - minimalizálni kell a szülők, illetve az arra jogosult más hozzátartozók tartózkodási idejét, a személyes kontaktusok elkerülése érdekében a szülőknek, illetve az arra jogosult hozzátartozóknak megfelelő mértékű (Kb. 2 m) távolságot kell tartaniuk egymástól.
• A koronavírus járványveszély fennállása alatt az óvoda területére kizárólag a gyermek napi tartózkodásához elengedhetetlenül szükséges tárgyak hozhatók be (pl. tornafelszerelés, váltóruha, váltócipő stb.), mely tárgyak rendszeres tisztításáról, fertőtlenítéséről a szülő köteles gondoskodni. A nem szükséges tárgyak (pl. játékok) behozatala szigorúan tilos.
• A házirend jelen kiegészítése annak visszavonásáig, vagy eltérő szabályok megalkotásáig, legkésőbb azonban a koronavírus járványveszély fennállásáig alkalmazandók
.




Az intézmény OM azonosítója:

033161 Készítette és véleményezésre, elfogadásra előterjeszti:
……………………………….
igazgató

Ph
Legitimációs eljárás

Nevelőtestület elfogadta
Nevelőtestület nevében hitelesíti:
Nkt. 70§ (2)/g

………………………………………
név


Igazgató jóváhagyta:


....................................................................
Ph. Igazgató aláírása
A dokumentum jellege: nem nyilvános
Megtalálható: Iroda,KIR
Hatályos: 2024.01.01. Érvényes: a kihirdetés napjától